Magazin

A villanybuszok felfelé, a hibridek lefelé húzták az alternatív hajtású buszok átadásait 2022-ben

Idén is megérkezett a buszos szakmában mértékadó Chatrou CME Solutions legújabb, a 2022-es év városi autóbusz-átadásait feldolgozó átfogó statisztikája, amelyet első kézből kaptunk meg a holland szerzőtől. A vizsgált európai országok hatósági adataira építő összeállítás érdekes képet fest a piac alakulásáról: bár a villanybuszok hatalomátvétele megállíthatatlannak látszik, a forgalomba állított alternatív hajtású autóbuszok száma összességében mégis csökkent az előző évhez képest – 9813-ról 9543 darabra -, elsősorban az alulteljesítő hibridek miatt.

A statisztikából kiderül, hogy az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Királyság, Izland, Norvégia és Svájc területén forgalomba állított városi autóbuszok száma az egy évvel korábbi 15 061 darabról tavaly 13 404-re mérséklődött, ami 10,8%-os csökkenésnek felel meg. Az alternatív hajtásrendszerű, azaz elektromos, hibrid, hidrogén- vagy CNG-hajtású típusok ugyanakkor együttesen immár a teljes átadott mennyiség 62,5%-át tették ki (megemlítendő, hogy a Chatrou CME Solutions felmérése elektromos címszó alatt csak az akkumulátoros villanybuszokat veszi figyelembe, a trolibuszokat nem). Ezen belül a lokálisan zéró emissziós hajtások aránya két év alatt megduplázódott, és tavaly már elérte az összmennyiség 30%-át, miközben a hagyományos dízelek egyre inkább visszaszorulnak.

Hódít az elektromos hajtás, tartja magát a CNG

A 8 tonna feletti legnagyobb megengedett össztömegű autóbuszok szegmensében 2022-ben is töretlenül folytatódott az elektromos hajtás térnyerése: míg 2021-ben 3282 darab villanybuszt helyeztek újonnan forgalomba a vizsgált országokban, addig tavaly már 4152 ilyen jármű kapott rendszámot földrészünkön (+26,1%).

A gyártók versenyét tekintve még kiegyenlítettebbé vált a villanybuszos mezőny az elmúlt évben, amely némi meglepetésre kínai győztest hozott: a világ legnagyobb buszgyártójának számító Yutong ugyanis 479 átadott elektromos busszal a legnépszerűbb márkának bizonyult Európában, 11,5%-os piaci részesedést érve el. Szorosan a második helyen a BYD-Alexander Dennis duó következik 462 átadott egységgel, ami 11,2%-os piaci részaránynak felel meg – nem véletlen, hogy a brit gyártó az elektromos típusok házon belüli fejlesztése mellett fenntartja a számára önjáró alvázakat szállító BYD-val meglévő szövetségét is. A 2021-es esztendőhöz hasonlóan tavaly is a harmadik helyet szerezte meg a Mercedes-Benz, ezúttal 405 forgalomba állított villanybusszal, maga mögé utasítva a 347 elektromos buszt leszállító Iveco Bus/Heuliez párost és az élmezőnyben stabilan megkapaszkodó VDL-t – a féltávnál még vezető holland gyártó 344 járművével ezúttal végül az ötödik pozíciót kaparintotta meg. Rangsor szempontjából az év vesztese a Solaris, amely ugyan nagyjából hozta a 2021-es számait (342 átadott kocsi az egy évvel korábbi 390-nel szemben), ez azonban most már csak a hatodik helyre volt elegendő. Rajtuk kívül sorrendben a BYD (önállóan 322 forgalomba állított elektromos autóbusz), a Volvo (232), az MAN (230) és a Karsan (135) fért még be a top tízbe.

A lista második szakaszában a Golden Dragon (133), a Wrightbus (112), az Irizar (110), a Bolloré Bluebus (91), a Van Hool (87) és az Ebusco (78 átadott villanybusz) következik. A többi gyártó a piac fennmaradó 5,78%-án osztozik, ami együttesen 240 forgalomba helyezett elektromos autóbuszt jelent. Ez a csoport további 20 márkát foglal magába, köztük olyan nevekkel, mint a Scania, a Rampini, az Alstom, a Higer, a Temsa vagy éppen az Ikarus – a magyar gyártó 19 járművel vette ki a részét a 2022-es európai villanybusz-átadásokból.

Tavaly összesen 19 új Ikarus 120e állt forgalomba Magyarországon és Németországban (Fotó: Marek Rehlein)

A 2012 és 2022 között Európában forgalomba helyezett tisztán elektromos hajtású autóbuszok összesített száma tavaly elérte a 12 653 darabot. A teljes, tíz éves periódust vizsgálva még mindig a Solaris termékei a legkelendőbbek, őket a BYD és a VDL követi a népszerűségi listán.

A sűrített (CNG), illetve cseppfolyósított földgázzal (LNG) hajtott típusok terén az elmúlt évben kis mértékű növekedés volt ugyan megfigyelhető, de ez a szegmens lényegében immár három éve közel azonos számokat produkál: 2020-ban 3162, egy évvel később 3088, tavaly pedig 3274 ilyen autóbusz gördült az európai utakra. A hajtásmód tehát a földgáz árának emelkedése ellenére is hozta jó formáját tavaly, igaz, a Chatrou CME Solutions statisztikája hagyományosan nem a megrendelt, hanem a ténylegesen üzembe állított járművekkel számol, vagyis ezek jellemzően korábban megkötött üzletek teljesítései, ahogyan az a gázbuszokból szerencsétlen időzítéssel bevásárló Volánbusz esetében is megfigyelhető volt. Mindez azt is jelenti, hogy a gázárak ingadozásának buszbeszerzésekre gyakorolt hatása inkább a jövő évi számadatokból derül majd ki.

A CNG-buszok átadásai nem érezték meg a bizonytalan politikai helyzet gázárakra gyakorolt hatását – legalábbis egyelőre (Fotó: Daimler Buses)

Visszaesés hidrogénfronton, földbe álltak a hibridek

Az örök ígéretnek és a jövő alternatív hajtásmódjának tartott hidrogénüzem ugyanakkor nem zárt jó évet tavaly: a 2021-es felívelés megtorpant, az akkori 158-cal szemben 2022-ben csak 99 darab üzemanyagcellás autóbusz állt forgalomba kontinensünkön, vagyis a szegmens bő 37%-kal zsugorodott – igaz, ekkora darabszámoknál még egy-egy komolyabb megrendelés is érdemben befolyásolhatja az összképet. Az akkumulátoros villanybuszok mezőnyében hátrébb szoruló Solaris itt kárpótolta magát (54 átadott járművel a teljes piac 54,5%-a lett az övék), a dobogó második és harmadik fokára a feltörekvő CaetanoBus és Wrightbus állhatott fel 16, illetve 11 leszállított hidrogénbusszal, míg a júniusban bemutatott vadonatúj A-sorozattal éppen nekilendülő Van Hool a negyedik pozíciót foglalta el 10 átadott példánnyal. Rajtuk kívül a hidrogénhajtással nagy terveket dédelgető és tavaly szintén új típussal jelentkező Safra szerepel még a listán 5 egységgel, míg az Autosan, a Hyundai és a NesoBus egyaránt 1-1 átadott hidrogén üzemanyagcellás autóbuszt tud felmutatni – említést érdemel, hogy a mindössze nyolc tagot számláló listán három lengyel gyártót is találunk.

A hidrogénhajtásra vonatkozóan is kaptunk a 2012 és 2022 közötti időszakot összefoglaló adatokat – ezek alapján a műfajt korán elkezdő Van Hool hajszálnyival ugyan, de még őrzi vezető helyét a Solaris előtt, a harmadik legtöbb ilyen jármű pedig a brit és ír beszerzésekre szintén jó időben rástartoló Wrightbus emblémájával fut Európában, ahol eddig összesen 370 hidrogénbusz állt forgalomba.

Bár a több helyen politikailag is támogatott üzemanyagcellás buszok gyengébb szereplése kissé meglepő, az igazi visszaesést mégis a dízel-elektromos hibridek könyvelhették el 2022-ben. Itt ugyanis az éveken át tartó töretlen emelkedést szabadesésnek is beillő zuhanás váltotta fel: az egy évvel korábbi 3285 után tavaly mindössze 2018 ilyen hajtásrendszerű autóbusz kezdte meg a munkát a vizsgált országokban (-38,5%), ami már elég nagy eltérés ahhoz, hogy akár komoly trendváltozásra következtessünk belőle. A hibridek a normál dízel- és gázüzemű vetélytársaiknál drágábbak és bonyolultabbak, zéró emissziós üzemmódban csak egyes típusok képesek megtenni néhány kilométert, és a gyártók által ígért fogyasztáscsökkenést sem mindig sikerült hozni a gyakorlatban – valószínűleg ennek is köszönhető, hogy az elmúlt évben főként „készen beépíthető”, olcsóbb lágyhibrid megoldásokat mutattak be a vezető gyártók.

Az Iveco a Voith lágyhibrid hajtásrendszerével helyettesítette 2022-ben a korábbi soros full-hibrid megoldását – mindezt akár CNG-hajtással kombinálva (Fotó: Iveco Bus)

A britek a legzöldebbek, hazánk a hátsó középmezőnyben

A néhány napja már részben kiszivárgott ország szerinti bontásban továbbra is az Egyesült Királyság számít a zéró emissziós hajtások fellegvárának 685 újonnan állományba vett 8 tonna feletti elektromos buszával, megelőzve az 581 járművel második helyezett Németországot. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Franciaország állhatott fel (549), de Dánia negyedik helye (381) is említésre méltó. Magyarország a 17. helyen zárta az elmúlt évet 44 forgalomba állított villanybusszal – ez a kaposvári, a veszprémi, a székesfehérvári, a miskolci és a debreceni átadásokból, valamint a Weekendbus év eleji flottabővítéséből tevődik össze. A közép-kelet-európai régióból Románia, Lengyelország és Bulgária is jócskán előttünk végzett (rendre 161, 149 illetve 109 átvett villanybusszal), ugyanakkor hazánk megelőzi Csehországot, ahol mindössze 26 elektromos busszal bővült a helyi járműpark. Mivel a Zöld Busz Program keretében beszerzett 48 darabos BYD-flotta és a nyolc pécsi rendeltetésű Mercedes-Benz eCitaro leszállítása is átcsúszott az idei évre, 2023-ra a mostaninál biztosan nagyobb szám várható nálunk, még úgy is, hogy egyelőre nem látszik, mikor folytatódhat az elektromos buszok kormányzati támogatású beszerzése Magyarországon.