Tavaly ugyan továbbra is a dízelüzemű autóbuszok voltak a legnépszerűbbek Európában, de 2022-ben tovább csökkent a piaci részesedésük: az EU-ban, az Egyesült Királyságban, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagországaiban, azaz Izland, Norvégia és Svájc piacán az elmúlt évben összesen 33 615 újonnan regisztrált, 3,5 tonna feletti össztömegű autóbusz talált gazdára, ebből 22 482 egység volt dízelmotorral szerelve, közel 2 500-zal kevesebb mint a megelőző évben – derül ki az Európai Autógyártók Szövetsége legfrissebb jelentéséből (ACEA).
Az ACEA elemzése alapján az előző évihez képest újabb 3%-kal, 68,5%-ra csökkent Nyugat- és Közép-Európában a városi, a helyközi és a különjárati szektorban újonnan regisztrált, 3,5 tonna feletti össztömegű dízelmotoros autóbuszok piaci részesedése, az Európai Unió tagállamaiban pedig ez az arány ennél is alacsonyabb, 67,3% volt. Az európai buszeladásokból az akkumulátoros autóbuszok 12,7, a hibridek 8,1, az alternatív üzemanyagokkal hajtott járművek pedig 11,9%-kal vették ki részüket. A hibridek esetében 2%-os piacvesztés figyelhető meg.
2022-ben az EU területén 18 500 dízelbuszt állítottak forgalomba, 7,8%-kal, azaz 1500 egységgel kevesebbet mint 2021-ben. A négy fő uniós piac közül csak Spanyolországban nőtt (+52,2%) a gázolajos típusok értékesítése, Németországban csökkent a legjelentősebben, ott 28,9%-kal, Franciaországban 21%-kal és Olaszországban pedig egy szerényebb, 13%-os hanyatlás figyelhető meg. Utóbbi három piac közül viszont csak az olasz esetében mondható el, hogy az alternatív hajtástechnikák miatt vesztettek piacot a dízelbuszok, Németországban és Franciaországban egyszerűen csak kevesebb autóbuszt regisztráltak. A vizsgált országok között több olyan piacot is találunk, ahol jelentősen növekedett a dízelbuszok értékesítése, Portugáliában például csaknem ezer darabbal több ilyen hajtásmóddal szerelt autóbuszt állítottak forgalomba a bázisidőszakhoz képest, ami 216%-os növekedést jelent. De jelentős emelkedés látható a svédeknél (+131%), a horvátoknál (+150%) és a cseheknél (+190%) is. Hazánkban tavaly 484 hagyományos meghajtású autóbusz állt forgalomba, közel 500 kocsival kevesebb, mint a megelőző évben, vagyis a magyar dízelbusz-piac 50%-kal zsugorodott, de mindez csak azért, mert a hazai buszpiacot húzó Volánbusz 2022-ben kevesebb autóbuszt vásárolt.
A környezetbarát típusok, ezen belül különösen a városi elektromos és az alternatív üzemanyaggal hajtott buszok eladásai ugyanakkor növekedtek, jellemzően a dízelek és a hibridek rovására. Az EU tagállamaiban tavaly a villanyhajtású buszok részesedése az egy évvel korábbi 10,6%-ról 13,7%-ra növekedett, ami mintegy 500-zal több, 3505 jármű forgalomba állítását jelenti. Nagy-Britanniát és az EFTA-országokat beleszámítva pedig 23,6%-kal nőtt az elektromos autóbuszok piaci részesedése kontinensünkön. A CNG, az LNG, az LPG és biodízel-, valamint az etanol üzemű típusok terén az elmúlt év számait vizsgálva kis mértékű, 9,2%-os növekedés tapasztalható; de ez a szegmens lényegében közel azonos számokat produkál, tavaly 3 326, azelőtt pedig 3 046 ilyen autóbusz gördült ki az európai utakra. A legtöbb alternatív üzemanyaggal hajtott autóbusz a franciáknál állt forgalomba, 1 430 darab, őket az olaszok követik 572, majd a spanyolok 387 és az észtek 257 egységgel. Hazánk ezen a téren jól teljesített, a Volánbusz beszerzésének köszönhetően 163 gázüzemű autóbusz kapott rendszámot.
A hibridek viszont tavaly nem teljesítettek jól, s egy-két kiviteltől eltekintve a vizsgált országok szinte mindegyikében visszaestek az eladásaik. Európai szinten 27,7%-kal kevesebbet adtak el mint a megelőző évben, azaz 3 220-ról 2 329 egységre csökkent a hibrid buszok értékesítési darabszáma. A legtöbb Németországban állt forgalomba, 1 049 darab, de ott is 25%-os visszaesés figyelhető meg.
Az unión belüli üzemeltetők 2022-ben összesen 3 505 elektromos autóbuszt vásároltak, európai szinten pedig kereken 4700 villanyhajtású busz állt forgalomba. A legtöbb villanybuszt ezúttal is Franciaország helyezte üzembe, egészen pontosan 786 darabot. A franciákat az Egyesült Királyság követi 774, Németország 675, Dánia 402, Norvégia 302, Finnország 279 és Svédország 259 kocsival. A jelentésből viszont az is kiderül, hogy több európai országban a villanybuszok térnyerése még továbbra várat magára, ilyen Ciprus (0) Észtország (0), Izland (0), Horvátország (0), de Görögország (1) Szlovákia (1), Szlovénia (3) és Portugália (2) sem büszkélkedhet túl erős számokkal az elektromos autóbuszok forgalomba állítása terén.
Az ACEA jelentése szerint Magyarországnak is van mit behoznia, hiszen a közép-kelet-európai régióban Románia (148) és Lengyelország (162) is jóval több villanyhajtású autóbuszt helyezett üzembe mint mi. Itthon 2022-ben 44 akkumulátoros busz kapott rendszámot, hárommal kevesebb mint a megelőző évben. Ami az idei évet illeti, 2023-ban sem számíthatunk sokkal erősebb számokra, s bár biztosan bővülni fog az e-buszok magyar piaca, de a Zöld Busz Program keretében beszerzett 8 darab pécsi eCitarón és a Volánbusz már lassan 4 hónapja késő 48 darabos BYD-flottáján kívül nemigen számíthatunk több elektromos autóbusz magyarországi forgalomba helyezésére.
Címlapkép: Garamvölgyi Gergő