Egyelőre sok a kérdőjel a „budapesti metróbuszok” körül

Tegnap reggel váratlan bejelentést tett a közösségi médiában Karácsony Gergely budapesti főpolgármester: indulhatnak a metróbuszok! A hangzatos ígéret hátteréről és főleg megvalósulásának mikéntjéről egyelőre kevés konkrétumot lehet tudni, leszámítva, hogy az elgondolás a külső kerületekben élők számára kínál majd kedvezőbb közlekedési lehetőségeket. Jobb híján így a főváros vezető politikusainak hol inkább, hol kevésbé szakmai megnyilvánulásaiból próbáljuk meg kikövetkeztetni: vajon egy új közlekedési forma jelenik meg Budapesten, vagy a „metróbuszok” bevezetése csak játék a szavakkal?

Ahogy várható volt, a főpolgármester bejelentésére az első reakció Szentkirályi Alexandrától, a budapesti Fidesz elnökétől érkezett, aki leginkább a metróbusz szón akadt fenn, azt hangoztatva, hogy valójában csak látszatintézkedésről, egyes buszjáratok átnevezéséről van szó. Ma délelőtt viszont már Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, korábbi közlekedésért felelős államtitkár és BKK-vezérigazgató is reagált a közösségi médiában. Bejegyzésében rámutatott, hogy a metróbusz mint közlekedési forma (legalábbis definíció szerint – a szerk.) olyan kapacitást és utazósebességet kínál, mint egy metró, és jellemzően olyan széles, többsávos sugárutakkal tagolt nagyvárosokban alkalmazzák, ahol a kötöttpályás megoldás nem épült (még) ki. „Metró” jellegét az adja, hogy a közúti forgalom többi résztvevőjétől elkülönítve közlekedik, azaz hatékony működtetéséhez kiépített, zárt infrastruktúrára van szükség – ez az akár fizikai akadállyal elválasztott forgalmi sávok mellett jelenthet például emelt középperonos megállóhelyeket, egyedi kivitelű járművekkel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ő Budapesten továbbra is inkább a villamoshálózat bővítését preferálná.

A világ jelenlegi legnagyobb BRT-hálózata a brazíliai Curitibában működik

A metróbuszok (és általában véve a buszos szakmában, így portálunkon is inkább a Bus Rapid Transit, röviden BRT névvel illetett rendszer) hazáját a sokmilliós dél-amerikai metropoliszok jelentik. A BRT-vonalak jellemzően a metró és/vagy a villamos helyettesítésére jöttek létre, mivel azoknál jóval alacsonyabb költséggel kiépíthetők – emiatt később a Közel-Keleten és Afrika egyes nagyvárosaiban is megjelentek, de máshol is előfordulnak, Ausztráliában például Brisbane helyezett üzembe nemrég hasonló rendszert. Vitézy a bejegyzésében a mexikóvárosi, a rijádi és a bogotái metróbuszok mellett példaként említi az isztambuli hálózatot is – utóbbit, amely stílszerűen Metrobüs néven fut, 2022 májusában mi is meglátogattuk, ezt a cikkünket ajánljuk azoknak, akik bepillantanának egy ilyen rendszer működésébe. Kevésbé zárt rendszerben működő, ráhordó-zónázó jellegű, mindezt esetleg emelt szintű szolgáltatással párosító nagy utasforgalmú expressz buszjáratok – sok esetben szintén BRT-címkézéssel, akár egyedi brandeléssel – ugyanakkor máshol is léteznek.

A portói metroBus hálózatra megálmodott hidrogénhajtású CaetanoBus BRT-csuklós látványterve (Fotó: Metro do Porto)

Vitézy Dávid a posztjában arra is utal, hogy esetleg a metróbusz szó félreértelmezéséről és a külvárosokat kiszolgáló új, hagyományos buszjáratok indításáról lehet szó. Ezt az is alátámasztani látszik, hogy az érintett felek nem lettek informálva a bejelentésről, sőt, az a fővárosi közgyűlés és a közlekedéssel foglalkozó szakbizottság számára is meglepetés volt. „Tudtommal a BKV, a buszszolgáltatók, a szakszervezetek sem tudtak a bejelentésről semmit. Furcsa. Hirtelen olyan érzésem lett, mintha a Rákosrendező kapcsán a Főváros előtt tornyosuló feladattömegről szeretné elterelni a figyelmet a főpolgármester egy hangzatos, de bármiféle konkrétum nélküli bejelentéssel” – zárta sorait a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője.

Vissza a realitáshoz: Budapesten valószínűleg a már jól ismert járművek kapnak új szerepkört (Fotó: Garamvölgyi Gergő)

Nem sokkal később a Telex megkeresésére Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala is beszállt a metróbusz szó értelmezése körül kialakult vitába. Szerintük „a metróbusz kifejezés nem kizárólag a közúti forgalomtól teljesen elkülönített BRT (bus rapid transit) folyosókra vonatkozik, céljuk, hogy gyors és kiszámítható közlekedést biztosítanak ott, ahol jelenleg még nincs megfelelő kötöttpályás kapcsolat”. Sokatmondó, hogy példaként a berlini M11-M85 jelzésű buszjáratokat említik. Ezeket teljesen szokványos szóló és csuklós autóbuszokkal szolgálják ki, illetve bizonyos esetekben városi emeletesekkel is, ez tehát – akárcsak a főpolgármester eredeti posztjához mellékelt fotó – ismét arra utal, hogy nincs szó komolyabb fejlesztésekről és új közlekedési rendszer bevezetéséről Budapesten, legjobb esetben új, sűrített buszjáratokra lehet számítani, amelyeket elképzelhető, hogy a látszat és a reklám kedvéért „metróbusznak” hívnak majd.

Berlinben sok esetben az egykori nyugat-berlini villamosvonalak útvonalán vezetnek az M betűvel jelölt Metrolinien viszonylatok (Fotó: nahverkehrsportal.de)

Abban a reményben, hogy a politikusok üzengetéseinél szakmaibb részletekkel is szolgálhatunk olvasóinknak, megkerestük a BKK sajtóosztályát, hogy bővebb tájékoztatást kérjünk a főpolgármester bejelentésével kapcsolatban. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy pontosan milyen járművekre, illetve közlekedési rendszerre gondolt Karácsony Gergely metróbusz címszó alatt – elkülönített buszsávon vezetett valódi BRT-járatokra, akár speciális (pl. duplacsuklós) járművekkel, a buszokat előnyben részesítő közlekedési lámpa-hangolással stb., vagy hagyományos gyorsjáratokra, amelyek a többi közlekedővel közös forgalmi sávokon haladnának? Azt is megkérdeztük, hogy pontosan mely városrészeket érintenék a fejlesztések, vannak-e már konkrét útvonaltervek, illetve hogy mekkora anyagi beruházást tervez ezzel kapcsolatban a főváros és a BKK, és ezt milyen forrásból fedeznék. A BKK válaszát az alábbiakban teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.

A címlapkép illusztráció. Az eredeti kép forrása: fotografia.folha.uol.com.br, montázs: Garamvölgyi Gergő