Január 5-től vadonatúj csuklós autóbuszokkal utazhatunk a budai hegyvidék két forgalmas vonalán, a 110-es és a 112-es viszonylatokon. A 2026-os tanítási időszak első napjával életbe lépő járműcsere a kapacitásbővítés mellett a szolgáltatási színvonal emelkedésével is jár: a korábban szóló kocsikkal kiszolgált járatokon mától kizárólag az ArrivaBus vadonatúj Mercedes-Benz Citaro G csuklós autóbuszai közlekednek. A fejlesztés része annak az átfogó fővárosi járműfiatalítási programnak, amelynek keretében Budapesten több száz új, korszerű autóbusz áll forgalomba, köztük tisztán elektromos hajtású járművek is.

Noha a 110-es és 112-es járatokon esetenként – főként forgalmi zavarok vagy pótlások alkalmával – már korábban is előfordultak csuklós járművek, ám eddig üzemszerűen mindkét viszonylat kizárólag szóló autóbuszokkal üzemelt. A BKV kiadásában közlekedő kocsik között több olyan második generációs Mercedes-Benz Conecto is megtalálható volt, amelyek futásteljesítménye már az egymillió kilométerest is meghaladta. Ennek legfőbb oka a budai oldal szűkös, meredek és kanyargós utcahálózata, különösen a 112-es járat által kiszolgált Szent Orbán tér, illetve a Thomán István utcai végállomás környéke, ahol a hosszabb járművek üzemszerű közlekedtetése eddig nem volt megvalósítható, különösen szembetalálkozás esetén. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a szükséges forgalomszervezési és műszaki feltételek megteremtésével mostanra lehetővé tette a váltást, amelynek előzményeként teszt jelleggel már 2025 decemberében, advent utolsó hétvégéjén is forgalomba álltak az érintett vonalakon a korszerűbb, egyebek mellett utastéri USB-töltőpontokkal is felszerelt Mercedes-Benz Citaro G csuklós autóbuszok. A Thomán István utcától induló 110-es és 112-es viszonylatok a budai hegyvidéket – ezen belül is Némethvölgy, Mártonhegy és Orbánhegy térségét – a Hegyalja úton keresztül kapcsolják be a Rákóczi út–Thököly út tengelyre, ahol számos lakó- és irodaház-beruházás zajlik. A belvárossal, majd a Thököly úton át Zuglóval is összeköttetést biztosító járatokon a közlekedésszervező elmondása alapján a mostani fejlesztés eredményeként a jövőben több mint 40%-kal megnövelt utaskapacitás áll rendelkezésre.

Fotó: Rózsa Sándor

A mostani járműcsere a 2027-ig zajló fővárosi járműfiatalítási program részét képezi, amelynek keretében összesen több mint 330 modern, dízel és elektromos hajtású autóbusz érkezik Budapest útjaira. A csuklós autóbuszok beállítása különösen a csúcsidőszakokban járulhat hozzá a zsúfoltság csökkentéséhez és a közlekedés kiszámíthatóbbá tételéhez. Az új járművek nemcsak nagyobb férőhelyet kínálnak, hanem korszerű klímarendszerrel és fedélzeti kamerákkal is növelik az utazás kényelmét és biztonságát. A buszvezetőket a legújabb aktív balesetvédelmi rendszerek támogatják, így többek között holttérfigyelő és éberségfigyelő segíti a mindennapi munkájukat.

Fotó: Rózsa Sándor

A 110-es és 112-es viszonylatok zuglói végpontján az elmúlt időszakban látványosabb és szerkezetileg is mélyrehatóbb átalakulások zajlottak, mint a budai oldalon. A Bosnyák tér térségének új közlekedési rendje szorosan összefügg a XIV. kerület egyik legnagyobb és egyben legvitatottabb ingatlanfejlesztésével: a Zenit by Bayer projekt keretében megvalósult, nyitott terű Zenit Corso közösségi terei már az építkezés korai fázisában is komoly figyelmet kaptak. A teljes beruházást több fórum is Zugló új találkozási pontjaként említi. A fejlesztés a közösségi közlekedésre is hatással volt – még ha nem is olyan mértékben és irányban, mint azt egy ilyen léptékű beavatkozás indokolttá tenné. Különösen azon a szakaszon történt jelentős átrendeződés, ahol korábban nemcsak a 110-es és 112-es, hanem a 124-es, 125-ös és 277-es járatok is végállomása is volt – ez a Bosnyák tér közvetlen környezetéből az egyirányúsított Rákospatak utcába (110, 112), illetve a Nagy Lajos király útjára (124, 125, 277) került át, ahol egyúttal a járművek műszaki pihenésére is lehetőséget biztosítottak; előbbi esetében az erre kialakított szakasz egyszerre akár négy csuklós autóbusz tárolására is alkalmas. A beruházás során teljesen felszámolták az egykori 44-es villamos hurokvégállomását, a korábbi pályaszakaszt pedig új, kétszer egysávos, forgalomtól elválasztott buszsáv váltotta fel a Rákospatak utca és a Bosnyák tér között. A fasorral ellátott, 650 méter hosszúságú tengelyen új megálló is létesült félúton, Bosnyák tér (Bevásárlóközpont) néven, amelyet jelenleg a lassabb 7-es, 110-es, 112-es és 277-es járatok, valamint a 979-es éjszakai járat érint. Bár a Bosnyák tér környékén kialakított középső buszsáv elviekben lehetőséget biztosítana arra, hogy a jövőben akár villamos vagy közös busz–villamossáv is kiépülhessen, a jelenlegi fejlesztési irányok és forráskeretek mellett gyakorlatilag belátható időn belül nem valószínű a kötöttpályás kapcsolat visszaállítása. Ez különösen annak fényében sajnálatos, hogy a Thököly út menti buszjáratok csúcsidőszaki terheltsége közlekedésszervezési szempontból továbbra is indokolttá tenné a korábban megszüntetett villamoskorridor újraaktiválását.

Ez a reláció évtizedek óta visszatérő elem a fővárosi fejlesztési tervekben. A téma ugyan nemrég újra előtérbe került, de számos európai példával ellentétben jelen állás szerint sem a villamosvonal újraépítése, illetve kiépítése (meghosszabbítása), sem pedig az M4-es metróvonal meghosszabbítása nem tűnik reálisan kivitelezhető célnak. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a szomszédos XV. kerületben jelenleg egy hasonló vagy nagyobb volumenű beruházás van (elő)készületben komolyabb közlekedésfejlesztési koncepció nélkül. A térség forgalmi terhelése a következő években várhatóan jelentősen emelkedik, miközben a jelenlegi közlekedési rendszer – a Zenit-projekttel együtt – érdemi beavatkozás nélkül aligha lesz képes lépést tartani a növekvő igényekkel. A jelenlegi költségvetési környezetben ugyanakkor egy magasabb szolgáltatási színvonalú BRT-rendszer – például négytengelyes csuklósokkal vagy akár 24 méteres duplacsuklós autóbuszok bevezetésével – korszerűbb, elérhetőbb és gazdaságosan megvalósíthatóbb alternatívát jelenthetne a tengely hosszú távú közösségi közlekedési fejlesztésére.

A külön nem megjelölt fényképek a szerző felvételei.

11 kép -