Túl az egymillió kilométeren – interjú Szedlmajer Lászlóval, a BKV Zrt. autóbusz és trolibusz üzemeltetési vezérigazgató-helyettesével

Kereken tíz éve, 2015 tavaszán álltak forgalomba a BKV első Mercedes-Benz Conecto típusú szóló autóbuszai, nagymértékben emelve a fővárosi közösségi közlekedés általános színvonalát. A korszerű, alacsonypadlós, légkondicionált járművek nemcsak a szolgáltatás minőségét javították, hanem az üzemeltetési hatékonyság terén is előrelépést jelentettek. Az elmúlt évtizedben a típus megbízhatósága és hosszú távú terhelhetősége is beigazolódott: több jármű futásteljesítménye átlépte az egymillió kilométert, ami jól tükrözi a konstrukció tartósságát, valamint karbantartási folyamatok szakszerűségét. Milyen tényezők járultak hozzá ehhez a kiemelkedő számhoz, és milyen tapasztalatokat lehet levonni fenntarthatóság szempontjából? Erről is kérdeztük Szedlmajer Lászlót, a BKV Zrt. autóbusz- és trolibusz-üzemeltetési vezérigazgató-helyettesét.

Egymillió kilométer tíz év alatt figyelemre méltó teljesítmény egy városi autóbusz esetében, különösen a budapesti forgalmi viszonyok és az intenzív kihasználtság mellett. Tekinthető ez a flottaüzemeltetés szempontjából kiemelkedő eredménynek?

Mindenképp kiemelkedő eredménynek tekinthető. Ennek a konkrét szériának a járművei saját tulajdonban vannak, szerencsére 2015-ben sikerült biztosítani a finanszírozást, amely lehetővé tette, hogy a járművek a BKV állományába kerüljenek, ebből kifolyólag ezekre az autóbuszokra nem vonatkozik kilométer-korlátozás, ami jelentős előnyt jelent az üzemeltetés során. Ez különösen a Cinkotai divízió által kiszolgált viszonylatokon lehetséges, ahol a Mercedes-Benz Conectók átlagban évente 100 000 kilométeres futásteljesítményt is elértek. Általánosan elfogadott, hogy egy jól üzemeltetett, 90%-os rendelkezésre állású menetrend szerinti busz évente nagyjából 60-70 000 kilométeres futást tud teljesíteni. Ehhez képest ezen járműveink lényegesen többet futottak, amit elsősorban az okozott, hogy gyorsabban teljesítették a köröket, még ha az üzemórák száma nem is volt jelentősen magasabb.

A jövőben azonban ilyen futásteljesítmények elérése már kevésbé reális. A COVID-járvány után már csak bérelt járművek üzemeltetésére van lehetőség, amelyek fenntartása más feltételekhez kötött: a szerződésekben rögzített korlátozások miatt a kilométerek száma is szabályozva van, így a jelenlegi körülmények között nem várható, hogy hasonlóan magas futásteljesítményeket el tudjunk érni.

Egymillió kilométer után is meglepően jó esztétikai állapotnak örvend az NBW-006 rendszámú Mercedes-Benz Conecto

Milyen üzemeltetési rutin és stratégia biztosította, hogy ez a jármű a nagy futásteljesítmény ellenére is magas rendelkezésre állással működjön a mindennapi forgalomban?

Egy kis önkritikával élve, műszaki meghibásodások természetesen mindenhol előfordulnak, ugyanakkor az, hogy egy BKV-s Conectót vontatni kellene, valóban ritka eset. Ehhez nagyban hozzájárul a mögöttünk álló, immár több mint 110 éves általános tapasztalat – hiszen az első menetrend szerinti járat 1915. március 1-én indult és azóta is folyamatos fejlődés és tanulás jellemzi a közlekedési szolgáltatást, különösen az üzemeltetés és karbantartás terén. Fontos szerepet játszik az is, hogy a kollégák szeretik, amit csinálnak, és elkötelezettek abban, hogy helytálljanak a mindennapi kihívások során. Ez a típus, amely ár-érték arány tekintetében is kedvező választás, ugyan költségekkel és odafigyeléssel jár, de lehetőséget ad arra, hogy hosszú távon is megbízhatóan üzemeltethető legyen. Bár az idők változnak, az üzemeltetés alapelvei állandók: jó és megbízható eszközökkel lehet csak valóban színvonalas szolgáltatást nyújtani.

Hogyan látják, miként változott a BKV buszainak megbízhatósága az elmúlt 10-20 évben? Milyen előnyöket hoztak a modern technológiák, és mely területeken jelentenek kihívást a mai járművek a régebbi típusokhoz képest? 

A modern buszokban megjelentek a légkondicionálók, a bonyolultabb és összetettebb elektronikus vezérlések, valamint a nagy komplexitású motorrendszerek. Az Euro 6-os környezetvédelmi előírásoknak megfelelő járművek esetében a kipufogógáz-tisztító berendezések is új szintet hoztak. Ezek a fejlesztések technológiai előrelépést jelentenek, és mindenképpen másfajta odafigyelést és karbantartási szemléletet követelnek. A vázszerkezet tekintetében is tapasztalhatók változások. Bár nem titok, hogy a korszerű autóbuszok vázszerkezetei és javítása is kihívások elé állítanak bennünket, ezek a problémák már eltérnek a korábban ismert, például az Ikarusoknál tapasztalt korróziós meghibásodásoktól. Így ma már más típusú odafigyelésre van szükség, hiába, ezek a problémák talán kevésbé jelentősek, mint a régi típusok esetében.

Bár elsőre megtévesztő lehet, a jármű futásteljesítménye az átfordulást követően valójában 1 015 142 kilométer

Milyen főbb komponensek, alrendszerek igényeltek nagyobb beavatkozást az egymillió kilométer megtétele során? Szükség volt-e komolyabb vázjavításra, esetleg motor- vagy váltócserére?

A saját és bérelt autóbuszok üzemeltetése során kiemelt szerepet kap a megfelelő karbantartási stratégia, amely a fenntarthatóságot, költséghatékonyságot és az üzembiztonságot szolgálja. A ciklikus karbantartás – jellemzően 60, 120, 240 ezer kilométerenként – segít minimalizálni a váratlan meghibásodásokat és biztosítja a járművek folyamatos üzemképességét. Külön figyelmet igényelnek a modern rendszerek, például a dízel részecskeszűrők (DPF) rendszeres ellenőrzése és karbantartása. Ezek eltömődése teljesítménycsökkenést, többletfogyasztást és motorhibát okozhat, ezért elengedhetetlen a megelőző beavatkozás. Társaságunk első modern járművei, a Volvo 7700A-k élettartama 600-800 ezer kilométerre, míg a Mercedes-Benz Conecto típusoké akár egymillió kilométer fölé is tehető. A fődarabok, mint a motor, váltó és hátsó híd, jellemzően ezen a futásteljesítményen belül megbízhatóan működnek.

Komoly meghibásodás esetén motor- vagy váltócsere szükséges, amit forgókészletből végzünk, minimalizálva az állásidőt. Karbantartási gyakorlatunk a TMK (tervszerű megelőző karbantartás) elvén alapul: a javításokat a meghibásodás súlyossága alapján végezzük, hogy a járművek a lehető leghosszabb ideig üzemképesek maradjanak, a költséghatékonyság és az üzembiztonság figyelembevételével.

Milyen tapasztalatok és visszajelzések érkeztek a járművek üzemeltetéséről, mind az utasok, mind a járművezetők részéről, az eddigi futásteljesítmény tükrében?

A vezethetőségüket a járművezetők kimondottan jónak értékelik, kiemelve a könnyű kezelhetőséget és a stabil menetdinamikát. Karbantartásuk is hatékonyan megoldható, a rendszeres szervizelés során eddig nem merültek fel jelentős műszaki problémák. Az utaskomfort szintén megfelel a korszerű elvárásoknak: a fedélzeti klimatizálás biztosítja a kellemes hőmérsékletet minden évszakban, a modern utastájékoztató rendszer pedig pontos és jól követhető információkat nyújt. Emellett a járművek alacsony emisszióval működnek, ami környezetvédelmi szempontból is előnyös. Nagy megbízhatóságuknak köszönhetően pedig pontosan ott vannak a megállóban, így összességében elégedettek lehetünk velük.

Van-e már elképzelés arról, hogy a BKV meddig kívánja üzemben tartani a második generációs szóló Mercedes-Benz Conecto autóbuszokat a flottában, illetve várható-e a közeljövőben ezen járművek cseréje vagy korszerűsítése?

Jelenleg a flotta megújításában számos sürgető feladat megelőzi a saját tulajdonú Conectóink kiváltását. Kiemelten fontos az idős dízelmotoros Mercedes-Benz Citaro és Volvo autóbuszok cseréje Kőbányán és Cinkotán, valamint az Óbudán forgalomban lévő, közel tíz éves Conecto G járművek kiváltása. Szintén sürgető feladat Kelenföldön a 22 darab szóló Modulo M108 D, valamint Dél-Pesten a CNG-hajtású Van Hool autóbuszok lecserélése. A flotta megújítását továbbra is járműbérléssel tervezzük biztosítani: ennek részeként 2025 második felében 65 darab Mercedes-Benz Citaro K érkezése várható, illetve előkészítés alatt áll egy 80 darabos csuklós dízel és egy 85 darabos szóló CNG-autóbusz bérlési tender is, mindkettő opciós lehetőségekkel. Természetesen ezek a lépések újra és újra felvetik azt a kérdést, hogy indokolt-e dízelt dízelre cserélni. Számunkra ez egyértelmű és racionális döntés, ugyanis a jelenlegi járműpark egy része olyan leromlott állapotban van, hogy a magas fogyasztás és a fenntartási nehézségek miatt gazdaságilag is indokolt a cseréjük. Amennyiben már rendelkezésünkre állna egy korszerű, Euro 5-ös vagy Euro 6-os dízel flotta – ami sajnos még nincs meg –, akkor már valóban időszerű lenne a zéró emissziós irányba történő elmozdulás.

De jelenleg lépésről lépésre kell haladnunk. Ha sikerül megvalósítani a tervezett, összesen 165 darab autóbusz bérlését, akkor ezekkel együtt már jelentősen javulhat a flotta állapota. Ezen felül továbbra is él a 2018-ban megkötött, összesen 200 darabos Mercedes-Benz Conecto szerződés opciójának fennmaradó része, amelynek lehívását szintén fontolgatjuk. Ehhez természetesen szükséges a tulajdonosi támogatás, amely úgy tűnik, rendelkezésünkre fog állni, még akkor is, ha a gazdálkodási helyzet rendkívül szűkös. Amennyiben ezek a beszerzések megvalósulnak, vagyis a flotta 65+80+85+76 darab járművel bővül, akkor elérkezhet az idő, hogy a magasabb szintű elektrifikáció előkészítésébe is belefogjunk. Természetesen, ha forrás és lehetőség adódik, akkor nyitottak vagyunk akár hidrogén- vagy elektromos tesztüzemekre is. Jelenleg azonban még ezekhez sem állnak rendelkezésre a szükséges források, így a következő időszak legfőbb feladata továbbra is a meglévő járművek szakszerű és ütemezett kiváltása marad.

Reálisnak látják, hogy az elektromos vagy hidrogénhajtású buszok is képesek lesznek hasonló futásteljesítményt és megbízhatóságot nyújtani? Milyen főbb technológiai vagy gazdaságossági akadályokat (pl. akkumulátorok élettartama) látnak ezen a téren?

Az elektromos autóbuszok üzemeltetése kapcsán átfogó szakmai műhelymunka zajlik, amelyben objektív szempontok mentén vizsgáljuk a technológiai megoldások előnyeit és kihívásait. Jelentős különbség mutatkozik a BKV üzemeltetési felfogása és a gyártói, marketinganyagok optimista bemutatása között. A valós teljesítményről csak a tényleges forgalomba állítás után szerezhetünk pontos képet. Rövidesen egy éles teszt következik: a BKK egyik szolgáltatója 2026 közepétől több tucat korszerű elektromos autóbuszt állít forgalomba Budapesten, várhatóan a budai oldalon, ahol az elektromos hajtás előnyei jól érvényesülhetnek. Ez lehetőséget ad a járművek valós üzemeltetési képességeinek átfogó értékelésére. Korábbi tapasztalataink – különösen az önjáró trolibuszok terén – rávilágítottak az akkumulátorok degradációs problémáira. Fontosnak tartjuk az akkumulátorok javítási lehetőségeinek megteremtését és az erre specializált műhelyek kialakítását, mivel ezek hosszú távon meghatározzák az elektromos flották üzemeltethetőségét. Komoly kihívást jelent a téli-nyári időszakok fogyasztásbeli különbsége is. Téli hónapokban a megnövekedett energiaigény csökkentheti a járművek hatótávolságát és üzemidejét. A dízel kályhával történő fűtés pedig ellentmond a zéró emissziós célkitűzéseknek.

A technológiai próbákat mindenképp folytatni kell, hiszen ezek alapozzák meg a jövőbeli fejlesztési irányokat. Nyitottak vagyunk a hidrogéntechnológia vizsgálatára is, bár jelenleg ennek fő akadálya a magas üzemanyagköltség. Technológiai szempontból azonban nem zárjuk ki ezt az opciót sem. Mindezek fényében célunk, hogy a Conecto-flotta jövőbeni lecserélése előtt minden lehetséges alternatívát alaposan feltérképezzünk, hiszen a hosszú távú fenntarthatóság érdekében a tudatos, megalapozott döntéshozatal elengedhetetlen.

Köszönjük az interjút, és további sikeres munkát kívánunk!