A brüsszeli Busworld Europe 2023 kiállítás keretében első alkalommal láthatta élőben a nagyközönség a Safra újgenerációs, hidrogén tüzelőanyag-cellás hajtásrendszerű városi szóló autóbuszát. A franciaországi Albi városában működő, a buszgyártás mellett közúti és vasúti tömegközlekedési eszközök felújításával, valamint újabban dízel távolsági buszok hidrogénhajtásúra történő utólagos átépítésével (retrofit) is foglalkozó manufaktúra egészen mostanáig az egyetlen üzemanyagcellás autóbuszokat kínáló gyártó volt hazájában, az így szerzett tapasztalatait pedig a jövőben külföldön is kamatoztatná.
A finoman szólva is avantgárd stílusú és felépítésű Businova H2 modell utódjaként érkező Hycity látványtervek és makett formájában már tavaly, a párizsi European Mobility Expo 2022 kiállításon bemutatkozott a nagyközönségnek, az elkészült prototípust azonban csak idén Brüsszelben lehetett először szemügyre venni. Annak ellenére, hogy a Hycity számos megoldásában konvencionálisabb – és ezáltal könnyebben a közlekedési társaságok flottáiba illeszthető – lett elődjénél, továbbra is sok egyedi részletet hordoz, ami kiemeli az európai hidrogénbuszok egyre népesebb táborából.
A külső megjelenés alapvetően a manapság divatos stíluselemekkel operál: nagyméretű lakkfekete terület a homlokfalon, optikailag mélyre húzott övvonallal párosítva – igényes részlet, hogy az ablaköv alatti műanyagelemek domborítása leköveti a feketítések és az őket határoló fehér szegélyek vonalát, az olcsóbb típusokon ezt jellemzően festéssel oldják meg. A felfelé haladva látszólag a semmiben végződő A-oszlopok szintén vizuális trükközés – ez esetben fóliázás – eredményei, de a designerek az integrált tetőparavánt is bevonták a formai játékba. Profilból feltűnőek a típus jellegzetességének számító, kábelaknaként és az inverter beépítési helyeként szolgáló „szekrények” a kerekek felett, ezeket a formaterv ki is hangsúlyozza. A célszerűen tagolt hátfal ehhez képest szinte már visszafogottnak tűnik az egyszerű, egyenes vonalaival és a függőleges oszlopba rendezett, kör alakú, kissé mélyre pozicionált LED-es lámpákkal. A frontrészhez hasonlóan a mai trendnek megfelelően itt is a korábbinál nagyobb méretben jelenik meg a gyártó emblémája.
Az új francia hidrogénbusz 11 857 mm hosszú, 2550 mm széles és 3300 mm magas, 5840 mm-es tengelytáv, 2527 mm-es mellső és 3490 mm-es hátsó túlnyúlás, valamint elöl-hátul egyaránt 7°-os terepszögek mellett. A Safra eddigi autóbuszainak felépítését ismerve külön említést érdemel, hogy a minden esetben kétszárnyú utasajtók – elöl bolygó-, középen és hátul lengő-toló mechanizmussal, pneumatikus működtetéssel – immár a szokásos 2-2-2 elrendezésben kerültek beépítésre, de kérhető 2-2-0 kiosztás is.
A teljes hosszban alacsonypadlós (low floor) utastérben a francia és olasz busztípusokban gyakori, párnázatlan, áttetsző háttámlájú Ruspa Citipro utasülések sorakoznak – a bemutatóbusz esetében összesen 23 darab -, továbbá két kerekesszékes férőhely is kialakításra került. A fentebb már említett szekrények velejárója, hogy a hátsó kerékdobokon a más buszoknál megszokott kettős ülések helyett csak szimpla ülőalkalmatosságoknak jut hely. Mindazonáltal a belső tér nem érződik sötétnek, köszönhetően az egyébként terjedelmes üvegfelületeknek, a bemutatóbuszban alkalmazott LED-es hangulatvilágításnak és az olyan egyedi megoldásoknak, mint az akváriumok hangulatát idéző nagyméretű tetőablak a harmadik ajtóval szembeni állóhely felett. Ez ugyan nem annyira extrém, mint a Businova üvegkupolája, de így is látványos és tetszetős megoldás. Egy ilyen innovatív busztól szinte már természetes, hogy a hagyományos külső visszapillantó tükröket digitális kamerák helyettesítik. További modern vonás a minden irányból megnyomható, három nyomógombot egyesítő leszállásjelzők használata, bár ez „polcról levehető” beszállítói termék lévén várhatóan más busztípusokban is feltűnik majd.
A járművezető franciásan magas üléspozícióban, Actia PODIUM 2 típusú műszerfal mögött foglal helyet – ez a 2019-ben megjelent kezelőpult az utóbbi években nagy népszerűségre tett szert a buszgyártók körében, többek között az Iveco/Heuliez, a CaetanoBus, a Switch Mobility, az Ikarus, a MAZ, az Anadolu Isuzu, a Yutong és az MCV egyes városi modelljeiben is találkozhatunk vele.
A hajtáslánc lelkét jelentő 45 kW (ebből 30 kW hasznos) teljesítményű üzemanyagcellát a Symbio, a hidrogénhajtású autóbuszhoz mérten viszonylag nagy összkapacitású (130 kWh) lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid (NMC) akkumulátorcsomagot pedig a Microvast szállítja. A tetőn, a mellső tengely vonalától kezdődően hátrafelé keresztben elhelyezett, 350 bar üzemi nyomású, 35 kg gáz tárolására alkalmas hat darab Type IV-es kompozit hidrogéntartály a Plastic Omnium terméke. A hajtásrendszer nagy részét az elődmodellnél még egy különálló hajtásmodulban helyezték el a Safra mérnökei; a Hycity esetében ezt elengedték, a busz mozgatásáról itt már a jól ismert ZF AxTrax AVE portálhíd gondoskodik a szokásos 2 x 125 kW csúcsteljesítményű aszinkron kvázi-kerékagymotorokkal, előre pedig a német gyártó független felfüggesztésű, RL 82 EC típusú futóműve került. A busz hatótávja a gyártó szerint 350 kilométer körül alakul.
A kiállítás helyszínén a francia gyártó képviselőit az exportra vonatkozó tervekről is kérdeztük. Elmondásuk szerint a hidrogénbuszok által igényelt magasabb fokú gyári támogatás biztosítása miatt egyelőre főként a Franciaországhoz közelebbi nyugat-európai (spanyol, német, olasz) piacokban gondolkodnak, de megfelelően komoly megkeresés esetén fontolóra veszik a keletebbi terjeszkedést is. A Hycity első megrendelései egyelőre belföldről érkeztek: Dunkerque nemrég 10 darabot rendelt belőle, és hamarosan további üzletkötések hivatalos bejelentésére is sor kerül – az előzetes hírek újabb 13 kocsiról szólnak. Az első szériapéldányokat a tervek szerint jövő márciusban adják át az ügyfeleknek, 2024 végén pedig következhet a 18 méter hosszú csuklós változat bemutatása.
A brüsszeli Busworld Europe 2023 kiállításról írt többi cikkünk ide kattintva érhető el!