Hidrogénhajtású Safra Businova H2 buszokat vásárol Auxerre

Még az idén öt darab Safra Businova H2 hidrogén tüzelőanyag-cellás városi autóbuszt állít forgalomba a franciaországi Auxerre városa, miután a sajátos konstrukciójú francia busztípus nyerte az erről szóló tendert. A szinte minden egyes részletükben különleges járműveket a tervek szerint 2020 végén szállítja le új tulajdonosának a gyártó.

Auxerre várhatóan a képen látható háromajtós változatot kapja

Franciaország mindig is nyitott volt a helyi gyártású, avantgárd megoldásokat felvonultató autóbuszokra (elég csak az Heuliez egyes típusaira, vagy éppen az Alstom Aptisra gondolni), ám mind közül a legmerészebb kétségkívül az albi-i székhelyű Safra cég kis darabszámban gyártott Businova nevű modellje – ebből a típusból szerez be most öt darabot a burgundiai Auxerre közlekedési vállalata. A szürreális megjelenésű járművek mozgatását a Michelin csoporttól származó, 30 kW-os Symbio üzemanyagcella biztosítja majd egy 250 kW csúcsteljesítményű villanymotoron keresztül. A tető elején található négy darab Luxfer tartályban összesen 32 kg hidrogéngáz tárolható 350 bar nyomáson, ezen kívül pedig egy tisztességes, 132 kWh összkapacitású lítium-ion akkumulátorpakk is beépítésre kerül, így a teljes rendszer együttesen 350 kilométert meghaladó hatótávot biztosít az innovatív autóbuszok számára. A közelmúltban aláírt megállapodás magában foglalja a járművek karbantartását is a gyártó részéről (ez egy helyi cégen, a Hamel PL-en keresztül történik majd), a flotta működtetéséhez pedig egy hidrogén-töltőállomás is kiépítésre kerül a városban.

Kevés ennél őrültebb koncepció jutott el a szériagyártásig a buszgyártás történetében

A most megrendelt üzemanyagcellás buszok az auxerre-i LEO hálózat 1-es jelzésű viszonylatán közlekednek majd, körülbelül 200 000 kilométert téve meg évente. A főként belföldre termelő Safra a közelmúltban Artois-Gohelle-ból, Versailles-ból, Le Mans-ból és a toulouse-i repülőtérről is kapott megrendelést hidrogénüzemű autóbuszokra, ezek egy része már átadásra is került.

A beltér kialakítása sem mindennapi

A jövőbemutató hajtásrendszer mellé rendhagyó felépítés is társul: a Safra által bi-modulárisnak nevezett járműkoncepció lényege, hogy a motor és az akkumulátorpakk a karosszériától elválasztott, különálló egységet képez az autóbusz hátuljában, ami szükség esetén, például karbantartáskor könnyen ki is emelhető a busz alól. A gépészet nagy részét magába foglaló egység a saját kerekein gördül (a busz tehát valójában háromtengelyes), így az akkumulátor tömege sokkal kevésbé van hatással a szállítható utasok számára, mint egy hagyományos villanybusz esetében. A hajtásmodul felett az utastér padlószintje megemelkedik, így a jármű belső kialakítás szempontjából voltaképpen low entry konstrukciónak tekinthető. A segédberendezéseket a kerékjáratok feletti vaskos oszlopokba telepítették, ami a hozzáférhetőséget hivatott javítani a Safra tervezőinek elgondolása szerint. Az utazóközönség térérzetét olyan látványos trükkök javítják, mint például a részben üvegezett tető, vagy a magaspadlós rész feletti üvegkupola.

Az üzemanyagcellás hajtásmodul kiszerelt állapotban, a 2019-es brüsszeli Busworld kiállításon

A 2011-ben bemutatott, a mai napig futurisztikusnak ható Businova sorozat 9,5, 10,5, illetve 12 méter hosszúságú szóló változatban létezik. A típuscsalád tagjait az itt bemutatott hidrogén üzemanyagcellás hajtásrendszer mellett dízelmotoros hatótáv-növelővel kiegészített plug-in hibridként, vagy akkumulátoros villanybuszként is kínálja a Safra. A kisszériás buszgyártás mellett fő tevékenységként járműfelújítással és -átépítéssel foglalkozó francia cégnek saját elmondása szerint jelenleg 22 további kocsira van megrendelése.

Fotók: Safra

4 kép -