A cseh piaci viszonyok között rekordáron szerzi be új csuklós trolibuszait Chomutov és Jirkov közösségi közlekedési vállalata. A legfeljebb nyolc darab, akkumulátoros önjárásra is alkalmas jármű szállítási jogát a Škoda Electric nyerte el a 33 Tr típusával. A gyártó darabonként 21,597 millió cseh koronás ajánlatot tett, ami a hazai piacon minden korábbinál magasabb egységárnak számít.
A közlekedési cég legutóbb hét évvel ezelőtt újította meg trolibuszflottáját; akkor a Škoda a Solarissal együttműködve szállított 10 darab Škoda 27 Tr és 5 darab Škoda 26 Tr típust a szolgáltatónak. A mostani eljárásban azonban a cseh gyártó már nem a lengyel partner karosszériájával kínálta csuklós trolijait, hanem a SOR konstrukciójára támaszkodott. A Solaris ugyan részt vett a piaci konzultáción, de végül nem indult a tenderen, mivel a cseh piacon érdemi esélye nem lett volna Škoda-hajtásrendszer nélkül. Így a Škoda valódi versenytárs nélkül maradt, hiszen az egyetlen komoly kihívó, a prágai tenderen nemrégiben 70 darab szóló trolibusz szállítási jogát elnyerő Bozankaya formálisan nem vehetett részt a pályázaton.
A Bozankaya részvételét a tender kétlépcsős jogosultsági feltételei zárták ki. Egyrészt csak uniós vagy preferált országban bejegyzett gyártók indulhattak, ami kizárta a török céget. Másrészt a szállítás értékének legalább fele uniós eredetűnek kellett lennie, amit a Bozankaya teljesen törökországi gyártása nem tudott teljesíteni. A szigorú kikötések célja hivatalosan az uniós finanszírozási szabályoknak való megfelelés és a jogorvoslati kockázatok elkerülése. Ugyanakkor aligha elhanyagolható szempont az sem, hogy Csehország hagyományosan az egyik legnagyobb trolibuszgyártó központ Európában. Hasonló kizárási mechanizmusokat egyébként egyre több cseh város alkalmaz a trolibusz-beszerzéseknél.
A járművek magas árát a helyi sajtó nyomására maga a közlekedési vállalat is elismerte, és közleményben igyekezett megmagyarázni, mi indokolja a keretszerződésben lehívható trolibuszok költségszintjét. A megállapodás teljes értéke 172,8 millió cseh korona, ami darabonként 21,597 millió koronás, azaz átszámítva 347 millió forintos árat jelent – ez új rekordot állít be a cseh piacon. A cég szerint azonban a többletköltséget nem a pazarló gazdálkodás, hanem a város speciális igényei és a járművek magas felszereltsége magyarázza.
Chomutov és Jirkov domborzati adottságai miatt a megrendelő elengedhetetlennek tartotta, hogy az új csuklós trolibuszok két hajtott tengellyel rendelkezzenek. Ennek megfelelően a középső és a hátsó tengelyt külön villamos motor mozgatja, ami a meredek emelkedőkön is biztosítja a megfelelő vonóerőt és a zavartalan üzemet. Hasonló műszaki koncepciót választott az ústí nad labemi közlekedési vállalat is, amikor 33 darab, kétmotoros hajtásrendszerrel szerelt Škoda trolit vásárolt Solaris Trollino 18 karosszériával. Az akkori beszerzés egységára 20,35 millió cseh korona volt, tehát mindössze kis mértékben maradt el a mostani chomutovi beszerzés árszintjétől. Az ústí nad labemi eljárás azonban korántsem volt zökkenőmentes; háromszor kellett nekifutni a közbeszerzésnek. Az első kör eredményét a Škoda mostani partnere, a SOR Libchavy támadta meg, a második pályázatot pedig végül a cseh gazdasági versenyhivatal semmisítette meg, miután helyt adott a SOR Libchavy és az akkor még önálló, azóta a Škoda által felvásárolt Cegelec panaszának. A beadvány szerint a tender kiírása gyanúsan szűkre szabott feltételeket tartalmazott, amelyek éppen a később egyedüli ajánlattevőként induló Škoda Electric termékére voltak szabva.
A chomutovi magasabb költséget emellett az akkumulátoros önjáró üzemmód is indokolja, amely akár 12 kilométeres autonómiát biztosít felsővezeték nélkül, továbbá az Európai Unió általános járműbiztonsági rendelete (GSR II) által előírt különféle baleset-megelőző és ütközésvédelmi funkciók integrálása is hozzájárul az ár növekedéséhez. A közlekedési cég továbbá megjegyzi, hogy a végső értékelés során nem kizárólag az ár számított – amely 70%-os súlyt képviselt –, hanem további kritériumok, így a tervezett üzemeltetési költségek, az akkumulátorok élettartama és a garantált üzembiztonság is befolyásolták a döntést (egyenként 10–10–10%-os súllyal).
