Tízéves magyarországi jelenlétét ünnepli a FlixBus

Pontosan tíz éve, 2016 első felében kezdte meg magyarországi működését a ma már a világ legnagyobb mobilitási szolgáltatói közé tartozó FlixBus, amelynek regionális vezetői ebből az alkalomból március 25-én egy ünnepélyes sajtóeseményen látták vendégül a hazai partnereket és a média képviselőit. A részben angol nyelvű rendezvényen, ahol a magyar részleg elmúlt tíz évének legfontosabb mérföldköveiről és piaci eredményeiről is képet kaptunk, Toropila-Vakula Zsófia magyarországi üzletfejlesztési menedzser mellett részt vett a FlixBus kelet-európai régióért felelős alelnöke, Michał Leman, illetve ügyvezető igazgatója, Kamila Zalewska is. Az évforduló alkalmából a cég meglepetéssel is készült: egy egyedi, születésnapi és magyar nemzeti motívumokkal díszített Mercedes-Benz Tourismo autóbuszt avattak fel, amely március végétől az ikonikus Budapest–Bécs járaton áll majd forgalomba a Five Stars Bt. üzemeltetésében.

A 2013-ban alapított Flix napjainkban már öt kontinens több mint 45 országában van jelen megfizethető távolsági buszos és vasúti szolgáltatásaival a FlixBus, a FlixTrain, a Kamil Koç és a Greyhound márkákon keresztül. Indulása óta több mint 500 millió utast szállított világszerte, terjeszkedésének fő irányait pedig jelenleg Dél-Amerika és az ázsiai–csendes-óceáni régió jelenti. Magyarország 2016 első felében került be a mobilitási ernyőcég repertoárjába, az azóta eltelt egy évtizedben pedig Budapest a közép- és kelet-európai hálózat meghatározó regionális csomópontjává nőtte ki magát. A szolgáltatás kezdetben egyetlen vonalon, a Budapest-Népliget autóbusz-állomást Béccsel összekötő 902-es jelzésű járaton indult meg, ami máig a hálózat messze legnépszerűbb útvonala maradt: a napi átlagos járatszám a kezdeti 10-ről egy évtized alatt 27-re nőtt, ami 161%-os bővülést jelent. A 902-es ma egyúttal a FlixBus teljes, globális hálózatának legsűrűbben közlekedő járata is, és a Magyarországról induló utasok második legnépszerűbb célpontjának számító Pozsonynál háromszor több jegy kel el rá.

Mindeközben természetesen folyamatosan bővült a Budapestről elérhető desztinációk kínálata is: a FlixBus a magyar fővárosból ma már összesen 66 nemzetközi viszonylaton átlagosan napi 110 indulással kínál közvetlen járatokat, 17 ország 253 városa felé. A leghosszabb a maga 2305 kilométerével a Budapest–Bordeaux útvonal – bár itt a tapasztalatok szerint a legtöbb utas csak egy-egy szakaszra vált jegyet, Toropila-Vakula Zsófia elmondta, hogy vannak, akik végigutazzák a teljes távot. A magyarországi hálózat jelenleg 19 megállót foglal magába 14 hazai városban, ebből hat idén csatlakozik a kínálathoz. A bővítéssel az ország kiemelt jelentőségű turisztikai célpontjait és közlekedési csomópontjait kapcsolja be a nemzetközi forgalomba a FlixBus: teljesen újonnan jelenik meg a megállóhelyek között Budapesten a Keleti pályaudvar és a Déli pályaudvar, továbbá Esztergom és Sárvár, míg Hévíz és Keszthely hosszú kihagyás után kerül fel ismét a zöld mobilitási cég térképére.

A FlixBus adatai szerint 2016 és 2026 márciusa között a magyarországi megállóik összesen több mint 8,5 millió utast fogadtak – ez nem sokkal marad el hazánk teljes lakosságától. Szintén érdekes az utazóközönség összetétele: a társaság statisztikái alapján a legnagyobb hányadot, 29%-ot azok képviselik, akik nyaraláshoz veszik igénybe a FlixBus járatait, de majdnem ugyanekkora részt tesznek ki azok, akik családi vagy baráti látogatás (26%), illetve rövid, 1-3 napos utazás (24%) céljából választják a zöld buszokat. Az utazások alacsony százalékát adó átszállások (4%) és egynapos utak (5%) mellett említést érdemel, hogy viszonylag magas az üzleti utazások száma (12%), amit talán nem feltétlenül az autóbuszokhoz társítanánk, de fontos tudni, hogy Európában számos olyan helyszín van, amely más közlekedési eszközzel nem érhető el közvetlenül, átszállásmentesen. Tavaly a magyar utazóközönség legnépszerűbb úti céljai a már említett Bécs és Pozsony után sorrendben Zágráb, Krakkó és Prága voltak, ezek mindegyike akár már párezer forintos indulóáron elérhető a FlixBus járataival.

Természetesen a FlixBus Magyarországon is a jól bevált asset-light üzleti modelljét követi, amelynek lényege, hogy a Flix felel a hálózattervezésért, az árképzésért, a marketingért, az értékesítésért és a minőségirányításért, míg a napi operatív feladatokat és az autóbuszok üzemeltetését helyi partnercégek végzik. Magyarországon ezt a hátteret jelenleg három vállalkozás – a Five Stars Bt., a HCC Kft. és az Infinitours Kft. – Busz.hu – biztosítja, összesen 175 aktív járművezetővel és 34 modern, Mercedes-Benz illetve Setra gyártmányú autóbusszal. Ezek felszereltsége a FlixBus által meghatározott specifikációhoz igazodik, így például a minden járművön található toalett és 230 V-os csatlakozó aljzatok, de egységes elvárások vonatkoznak például a flotta életkorára és a lábtér méretére is.

„Tíz év alatt Budapest a FlixBus egyik legmeghatározóbb európai csomópontjává nőtte ki magát. A 8,5 millió utas és a folyamatosan bővülő hálózat azt bizonyítja, hogy a magyarok igénylik az elérhető és kényelmes nemzetközi összeköttetéseket – mi pedig elkötelezettek vagyunk amellett, hogy ezt a kínálatot tovább szélesítsük, és Magyarország minél több városát bekapcsoljuk az európai közlekedés vérkeringésébe” – mondta el Michał Leman, a FlixBus kelet-európai régiós alelnöke.

A következő nagy cél: piacra lépés belföldön

A sajtórendezvény visszatérő témája volt a magyarországi belföldi járatok piacának megnyitása, amit a FlixBus több szempontból is rendkívül fontosnak tartana. Kérdésünkre, miszerint tíz év távlatából visszatekintve teljesültek-e az előzetes üzleti várakozásaik hazánkkal kapcsolatban, Michał Leman elmondta, hogy bár az időközben felmerülő nehézségek – mindenekelőtt a koronavírus-világjárvány – ismeretében alapvetően elégedettek az elért eredményekkel, az érdemi piacliberalizáció elmaradása miatt van bennük hiányérzet, arra számítottak ugyanis, hogy mostanra már lesz lehetőségük belföldi viszonylatok üzemeltetésére is. Ennek kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy az országon belüli utazási lehetőségekkel tovább lehetne javítani a járataik kihasználtságát, ami végső soron a környezetvédelemnek is jót tenne. Sőt, az ország gazdasága is profitálhatna belőle, hiszen a jogi környezet miatt jelenleg például Győrből csak a bécsi (közvetve, átszállással pedig a pozsonyi) repülőtérre hordanak rá, pedig lenne igény a budapesti reptéri összeköttetésre is. Az ilyen jellegű járataik nagyon kedveltek: a bécsi légikikötő jelenleg a hatodik legnépszerűbb úti cél Budapestről, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret Kassával összekötő viszonylat pedig a kilencedik helyen áll ugyanezen a listán, jól mutatva az intermodális megoldások növekvő jelentőségét.

A tízéves magyarországi jelenlét tapasztalatai alapján a FlixBus egyértelműen azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy nálunk is szabad piaci alapon kellene működnie a távolsági közösségi közlekedésnek. Meggyőződésük szerint a piacnyitás nemcsak versenyképesebbé tenné a távolsági közösségi közlekedést, hanem érzékelhetően javítaná az ország általános mobilitását és a kisebb városok elérhetőségét is. A jogszabályi akadályok ellenére a közelmúltban megtették az első lépést ebbe az irányba, 2026 márciusában elindult ugyanis a jegyértékesítés a Budapest-Keleti pályaudvar és a Budapest-Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér közötti összeköttetésre – ez a FlixBus első kabotázs járata Magyarországon. A 2499 Ft-os indulóáron kínált járat naponta két irányban közlekedik, reggel 8:45-kor indul Keleti pályaudvartól és 9:30-ra ér ki a repülőtérre, míg visszafelé 20:45-kor indul a repülőtérről és 21:45-re érkezik meg a Keleti pályaudvarra. Bár ez egy szerény első lépés, jelzésértéke annál nagyobb, hiszen bizonyítja a valós belföldi keresletet, illetve hogy a FlixBus készen áll a hazai hálózat fokozatos kiépítésére. Elmondásuk szerint a környező országok példái jól mutatják, mire lehet számítani egy valódi piacnyitástól: Romániában például mindössze nyolc hónap alatt (2025 júliusa és 2026 februárja között) mintegy 300 ezer utas vette igénybe a FlixBus új belföldi járatait, ami a teljes ottani utasszám közel felét jelenti, míg Horvátországban a FlixBus belföldi megjelenése évi 2,7 millió kilométernyi új kapacitást adott a hálózathoz.

„A szomszédos országokban szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy ahol a távolsági buszközlekedés szabad piaci alapon működik, ott az utasok több lehetőséget kapnak, a kisebb városok jobban elérhetővé válnak, és a helyi turizmus is profitál belőle. Magyarország adottságai és az elmúlt tíz év folyamatosan növekvő utasszámai alapján úgy látjuk, hogy itt is megvan az igény és a potenciál erre – a FlixBus pedig szívesen lenne partnere ennek a fejlődésnek. Ahol a piac megnyílik, ott az utazók nyernek” – fogalmazott Michal Leman.

A rendezvényen újságírói kérdésre elhangzott még, hogy az ukrajnai FlixBus-hálózatot az elmúlt időszakban még bővítették is (az orosz piacról viszont a háború kitörésének másnapján kivonultak), bár a határátkelés rendkívül problémás és az ellenőrzések miatt akár 9-11 órát is igénybe vehet. Ami a fenntarthatóságot illeti, továbbra is nyitottak az alternatív hajtásmódok bevezetésére (ide értve a CNG/CBG, az LNG/LBG, a tisztán elektromos vagy a hidrogénhajtást is), de ennek ütemezését tekintve reálisak, hiszen bár például a helyközi-távolsági villanybuszok korábbi 200-ról mára 600 kilométer környékére nőtt hatótávja jól hangzik, de a nemzetközi forgalomban ez továbbra is kevés, nem is beszélve a töltőhálózat rendelkezésre állásáról. Zárásként megtekinthettük az Opera épülete a bevezetőben már említett, ünnepi dekorációs Mercedes-Benz Tourismót, amely előtt közös fotózkodásra is sor került.

10 kép -