Bio-LNG-vel hajtott Scania Interlinket állított forgalomba a FlixBus

Európában elsőként cseppfolyósított biogázzal (LBG) üzemelő autóbuszt állít nemzetközi forgalomba az öreg kontinens legnagyobb távolsági buszos szolgáltatója, a FlixBus. A zöld járműveiről közismert mobilitási cég svéd partnerével, a Molkom Buss közlekedési társasággal, valamint a finn állami tulajdonú Gasum Oy gázszolgáltatóval együttműködve vizsgálja az LBG-hajtású autóbuszok bevethetőségét a távolsági közlekedésben. A július 1-én elstartoló tesztidőszak keretében egy folyékony biogázzal hajtott középmagas, azaz MD kivitelű Scania Interlink közlekedik majd 22 hónapon keresztül Stockholm és Oslo között heti rendszerességgel.

A FlixBus és FlixTrain közlekedési ernyőcégeket tömörítő FlixMobility nem csak a jarműflottája színében igyekszik zöld lenni, hanem a tisztább jövő érdekében komolyan befektet az alternatív hajtásmódokba is, folyamatosan keresve a ma még gyakorlatilag egyeduralkodó dízelüzemű járművek kereskedelmi szempontból legmegfelelőbb alternatíváját a távolsági autóbuszos közlekedésben. A sürgető éghajlati kihívásokra reagálva a FlixMobility célként tűzte ki, hogy 2030-ig klímasemlegessé váljon. Az elektromos és a hidrogén tüzelőanyag-cellás meghajtású, illetve középtávon a biogázzal működő buszok jövőbeli használata is ezt a célt szolgálja majd a tervek szerint.

A városi buszok szegmensében világszerte töretlen az elektromos hajtásmód térnyerése, a hosszú távú utakra tervezett intercity- és turistabuszok piacán viszont a limitált hatótáv és csomagtér, valamint a töltőhálózat és a szükséges karbantartási infrastruktúra korlátozott elérhetősége jelenleg még gátat szab a villanybuszozás elterjedésének, bár az akkumulátor-technika további fejlődésével várhatóan ennek az ideje is eljön majd. A klasszikus dízelmotoros autóbuszokról az elektromos hajtású, vagy hidrogén üzemanyagcellás típusokra való átállás időszaka alatt ezért a FlixBus sűrített és cseppfolyósított biogáz meghajtású buszokat is szeretne bevetni. Ennek érdekében indult el most a bio-LNG-vel hajtott Scania Interlink közel két éves tesztüzeme is a norvég és a svéd főváros között. A tesztbuszban használt bio-LNG-t a finn Gasum szállítja. A Scania egyébként a vezető európai gyártók közül jóformán egyedüliként invesztál komolyabban LNG-hajtású autóbuszok fejlesztésébe, a cégóriás ez irányú próbálkozását eddig főként az LNG-kutakkal viszonylag jól ellátott Olaszországban koronázta piaci siker.

Az anaerob (oxigénmentes környezetben végbemenő folyamat) erjesztéssel, jellemzően mezőgazdasági hulladék, trágya, szennyvíz, valamint kommunális (szerves) hulladék felhasználásával előállított, földgáz minőségűre tisztított biogáz fizikai és kémiai jellemzői megegyeznek a fosszilis földgázéval, de attól eltérően a biogáz tartósan megújítható, hiszen biomasszából készül. A biogáz égése is eredményez CO₂-kibocsátást, azonban az egyik fő különbség a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, hogy a biogázban levő szén előzőleg már távozott a légkörből a növények fotoszintetikus tevékenysége által. A nagy energiasűrűségű cseppfolyósított biogáz használatával egy azonos méretű dízelmotoros autóbuszhoz viszonyítva a becslések szerint akár 90%-kal csökkenthető a nettó CO₂-kibocsátás mennyisége az üzemanyagtanktól a kerékig mérve, ez a manapság szélesebb körben elérhető folyékony halmazállapotú földgáz (LNG) esetében mindössze 20%. Emellett az ilyen üzemanyaggal hajtott járművek nitrogén-oxidokból és szilárd részecskékből is jelentősen kisebb mennyiséget engednek a levegőbe.

A tesztelt járműben a tüzelőanyagként szolgáló 95% metántartalmú, -160 °C-ra hűtött cseppfolyós biogáz tárolására két darab nagyméretű, speciálisan hőszigetelt kriogén tartály szolgál, amelyeket a padló alatt, a csomagtérben helyeztek el. Közülük a bal oldali 452, a jobb oldali pedig 556 liter térfogatú – a hagyományos buszokban megszokott üzemanyagtankoknál nagyobb méreteket az LNG gázolajhoz viszonyított kisebb energiasűrűsége indokolja. Ezzel a Scania a dízelmotoros távolsági típusokéval összevethető, több, mint 1000 kilométeres hatótávolságot ígér, vagyis az autóbusz a tartályok egyszeri feltöltésével gond nélkül meg tudja tenni az Oslo és Stockholm közötti 535 kilométeres távolságot. Az üzemanyagtartályok utántöltése mindössze 15 percet vesz igénybe, ami említésre méltó előnyt jelent az akkumulátoros villanybuszokkal szemben. A konstrukció negatívumaként a hagyományos LNG-vel hajtott buszokra is jellemző kisebb csomagtér említhető, ami a busz alkalmazhatóságát is jócskán behatárolja.

Az LBG-üzemű Scania tesztbusszal párhuzamosan a FlixBus július 1-től egy bio-CNG-vel hajtott Iveco Crossway Natural Power demóbuszt is forgalomba állít próbajelleggel. Ezzel a járművel Amszterdam és Brüsszel között lehet majd utazni, a működtetéséhez szükséges üzemanyagot pedig az OrangeGas (OG) biztosítja. A sűrített biogázt alkalmazó hajtásmóddal lényegesen több tapasztalat áll rendelkezésre Európában, a szinte kizárólag távolsági típusokra fókuszáló FlixBusnál azonban újdonságot jelent a megjelenése. A cseppfolyósított megoldáshoz hasonlóan ettől is a CO₂-kibocsátás jelentős, mintegy 75%-os csökkenését várja a mobilitási cég egy dízelmotorral hajtott, azonos méretű autóbuszhoz képest.

Fotók: FlixBus