Koszorúzást és emlékmenetet tartott december 16-án délelőtt Budapesten, az egykori Óbuda kocsiszínnél a BKV, hogy így tisztelegjen az idén 90 éves fővárosi trolibusz-közlekedés előtt. Budapest legelső trolibuszjárata 1933. december 16-án indult el Óbudán, a rajta közlekedő első járművek állomáshelyéül pedig az azóta szintén megszűnt kocsiszín szolgált.
Budapest 150 éves történelméből immár közel egy évszázadnyit a trolibuszokkal közösen élt meg a magyar főváros lakossága. Napjaink piros fényezésű trolibuszai amellett, hogy a budapesti közlekedési rendszer fontos részét képezik, a főváros arculatához is szervesen hozzátartoznak.
A főváros első trolibuszos viszonylata pontosan 90 évvel ezelőtt, 1933. december 16-án indult el, méghozzá a mai gyakorlattal ellentétben Budán, a Bécsi út és az Óbudai temető között, eredetileg 7-es jelzéssel – ezt később T-re változtatták. A budapesti városvezetők hamar felismerték a korszak technikai újításaként kísérleti jelleggel bevezetett trolibuszok üzemeltetésében rejlő lehetőségeket. Az új vonalra beszerzett három darab, a BSzKRt. korabeli színtervének megfelelően sárga-barna fényezésű trolibuszból kettőt a Ganz, egyet pedig a MÁVAG gyártott – utóbbi kocsi svájci Brown Boveri (BBC) elektromos berendezésekkel rendelkezett. A járművek eredetileg jobbkormányos kialakításúak voltak, mivel Magyarországon egészen 1941-ig baloldali közlekedési rend volt érvényben. Az óbudai trolibusz-közlekedésnek a II. világháború vetett véget, miután 1944. szeptember 21-én egy légitámadásban a felsővezeték-rendszer megsemmisült, a járművek pedig megsérültek – igaz, utóbbiakat később megjavították.
A második világégés után a troliközlekedés Budáról Pestre került át. Az utasforgalom a Kossuth Lajos tér és az Erzsébet királyné útja között indult újra, mégpedig Sztálin (akkoriban vélt) hetvenedik születésnapjára időzítve 1949. december 21-én – innen származik a járaton ma is használt 70-es számjelzés. Napjaink belvárosi hálózata az 1950-es évek végére alakult ki, a zuglói hálózat pedig a nyolcvanas évek elejére.
Az új politikai berendezkedés természetesen a járműpark összetételére is hatással volt. Az óbudai vonalról megörökölt Ganz, illetve MÁVAG trolibuszok immár bordóra átfényezve előbb tanulókocsiként, majd a napi forgalom résztvevőiként még 1955-ig közlekedtek a 70-es vonalon, az ide vásárolt szovjet gyártmányú MTB 82-es trolibuszokkal együtt. A szovjet trolibuszgyártást később a ZiU-5 és ZiU-9 szóló típusok képviselték Budapesten, de már az ötvenes évek közepétől újra szerepet kapott a magyar ipar is az Ikarus 60T trolibuszok révén – utóbbiakból kettő az 1956-os forradalom utcai harcaiban javíthatatlanul megsérült -, illetve ezek átalakításával születtek meg a főváros első pótkocsis és csuklós trolibuszai is.
A hetvenes évek közepén lépett színre a kultikus Ikarus 280T típus, amely előbb a BKV-nál „házilagosan” – selejtezett ZiU-5 trolibuszok elektromos gépészetének és üres Ikarus 280 kocsiszekrények felhasználásával -, később pedig az Ikarus és a Ganz Villamossági Művek együttműködésében készült. A GVM néven ismert utóbbi járművekkel még ma is lehet találkozni a fővárosban – sőt, e sorok írásának idején átmeneti jelleggel Szegeden is. Az évtizedek során a budapesti trolibusz-állományt egyedi járművek is színesítették, mint például a mára sajnos szétbontott Ikarus 284T csuklós és a csak replika formájában létező, ugyancsak ZiU berendezésekkel szerelt Ikarus 260T szóló trolibusz, vagy a szintén mindössze egyetlen példányban épült, de még ma is közlekedő Ikarus 411T, az első magyar alacsonypadlós trolibusz. Szintén budapesti különlegességnek számítottak az 1994 és 1996 között beszerzett, Kiepe elektronikával szerelt Ikarus 435T csuklós trolibuszok – ezeket a használtan vásárolt MAN (ÖAF Gräf & Stift) NGE 152 trolikkal együtt idén márciusban búcsúztatta el a BKV, de egy példányt megtartottak nosztalgiacélokra, így a népszerű retrójáratokon alkalmanként még lehet utazni vele.
Jelen állás szerint a Budapesten közlekedő utolsó magyar karosszériás trolibuszok a 2002-ben forgalomba állt Ikarus 412T széria tagjai, azóta a lengyel Solarist és aktuális konzorciumi partnereit gazdagítják a budapesti trolibeszerzések. A fővárosban a betétjáratokkal együtt jelenleg összesen 15 vonalon közlekednek trolibuszok, a korlátozott mértékű önjárásra is képes Solaris-Škoda Trollino flotta megjelenésével pedig 2014-től érdemi lehetőség nyílt vonalhosszabbításokra is.
2023. december 16-án, szombaton a budapesti trolibusz-közlekedés kilencvenedik, jubileumi évfordulóján a BKV az 1996-ban felszámolt egykori óbudai remíznél, a jelenlegi Bécsi út/Vörösvári úti villamos végállomáson tartott megemlékezést. A résztvevők megkoszorúzták az első trolibuszjárat emléktábláját, majd emlékmenet indult az egykori óbudai trolibusz vonalán az eseményen megjelent 8115-ös pályaszámú Solaris-Škoda Trollino 12-essel a Bécsi úti végállomás és az óbudai autóbuszgarázs között. A rendezvényen Szedlmajer László, a BKV autóbusz és trolibusz üzemeltetési vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a BKV az elmúlt években is folyamatosan fejlesztette a trolihálózatát, részben megújult a felsővezeték-hálózat, és jelenleg is zajlik a villanyváltók cseréje. Jelenleg a társaság trolibuszainak 70%-a képes önjáró üzemmódban, a felsővezetékes szakaszokon kívül is haladni.
Címlapkép: BKV Zrt.