Alig néhány hete érkezett meg hivatalosan a Daimler Buses kínálatába a Mercedes-Benz eCitaro G csuklós villanybusz, de Svájcban már forgalomba is állt az első három példány a típusból. Az újdonságnak féltucat nyugat-európai közlekedési társaság, köztük a svájci EUROBUS welti-furrer AG is már a júniusi sajtópremier előtt bizalmat szavazott. A már ekkor 60 darabos előzetes rendelésállomány azóta tovább bővült: szeptemberben Darmstadtból 13, a Franciaország északnyugati részén fekvő rennes-i régióból pedig 59 példányra érkezett megrendelés.
Az első három, már sorozatgyártásúnak mondott eCitaro G a napokban állt szolgálatba Zürichben az EUROBUS közlekedési vállalat üzemeltetésében. Az autóbuszok a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola (Eidgenössische Technische Hochschule, ETH) két kampuszát összekötő, kizárólag a főiskola diákjai, illetve dolgozói számára fenntartott ETH Link nevű buszjáraton közlekednek, amely az újonnan bevezetett elektromos üzemre utalva a jövőben ETH eLink néven működik tovább. A vonalat korábban hagyományos belső égésű motorral szerelt autóbuszokkal szolgálták ki. A járművek hétköznapokon óránként többször fordulnak az ETH Hönggerberg és az ETH Zentrum végállomások között, a reggeli első és a kora esti utolsó járatok pedig a zürichi főpályaudvart is útba ejtik, segítve ezzel a vasúti ingázók közlekedését.
A 18 125 mm hosszú, 2-2-2-2 ajtóelrendezésű, 131 személy befogadására alkalmas elektromos csuklósok mozgatásához szükséges vonóerőt a hátsó kocsitestben elhelyezett, ZF AxTrax AVE típusú kerékagymotoros portálhíd szolgáltatja, 2 x 60 kW állandó- és 2 x 125 kW csúcsteljesítménnyel. Az eCitaro G egyébként rendelhető két hajtott futóműves kivitelben is, ilyenkor nem csak hátsó (C-), hanem középső (B-) tengelyként is villamos kerékagymotorral szerelt ZF portálhidat alkalmaz a gyártó, ami nagyobb igénybevétel esetén is megfelelő teljesítményt és vonóerő-átadást biztosít.
A mozgáshoz szükséges energiát a zürichi kocsik esetében egy 10 egységből álló lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid (NMC) akkumulátorcsomag biztosítja. Ez még a korábbi fejlesztésű, a gyáriak által „NMC 1”-ként emlegetett Akasol gyártmányú akkupakk, 243 kWh összkapacitással – az eCitaro sorozat tagjai időközben már a továbbfejlesztett, szintén az Akasoltól származó „NMC 2” akkumulátorcsomaggal is rendelhetők, melyben az egyes modulok már 33 kWh kapacitást biztosítanak a korábbi 25 kWh-val szemben. Az egyenként 250 kg tömegű akkumodulokból négy a motortorony alsó részén, további hat pedig a tetőn került elhelyezésre. A beépített akkumulátorok kapacitása egy szóló eCitaro esetében még elég az egész napi folyamatos üzemhez, ám a közel 30 tonnás csuklós változatnál már nem garantál eget verő számokat az egy feltöltéssel megtehető hatótávra vonatkozóan. Ezért az ETH-n közlekedő buszok energiatárolói a hagyományos plug-in töltő mellett pantográfos rendszerű, 300 kW-os gyorstöltőről is feltölthetők, ez utóbbit a Hönggerberg végállomáson építették ki. Annak érdekében, hogy az üzemeltetés valóban zöld legyen, a buszok működtetéséhez szükséges áramot megújuló forrásból, vízenergiából állítják elő.
A zürichi csuklós eCitarókban a napjainkban már alapvetőnek számító légkondicionáló mellett mobil eszközök töltésére alkalmas USB-csatlakozók és fedélzeti WiFi-hálózat is szolgálja az utasok kényelmét. A gépkocsivezetők munkáját a radaralapú Preventive Brake Assist (PBA) nevű aktív fékasszisztens segédrendszer mellett az ugyancsak radartechnikát alkalmazó Sideguard Assist kanyarodássegéd funkció is segíti, amely szükség esetén figyelmezteti a buszvezetőt a jármű jobb oldali holttereiben elhelyezkedő kerékpárosokra, gyalogosokra és a forgalom más résztvevőire.
Fotók: Daimler Buses