Lábadozás – a Volánbusz Zrt. helyzete a koronavírus-járvány után

A 2020-as év első felét gazdaságilag tönkretevő koronavírus-járvány a főként a turizmusból élő különjárati szektor mellett a menetrend szerinti forgalmat lebonyolító busztársaságok működésére is világszerte negatív hatással volt – ez alól pedig hazánk sem jelent kivételt. A pandémia első – és remélhetőleg utolsó – európai hullámának lecsengésével a Volánbusz Zrt. Kommunikációs Igazgatóságát kérdeztük az állami busztársaságot ért veszteségekről, a járvány megfékezésére hozott intézkedésekről és a vállalat korábbi terveinek megvalósíthatóságáról.

A koronavírus-járvány a világon mindenhol gazdasági visszaesést hozott magával. Milyen hatással volt a veszélyhelyzet a Volánbusz gazdálkodására? 

A Volánbusz működésében és gazdálkodásában korábban soha nem látott hatásokkal, megoldandó feladatokkal, problémákkal szembesültünk. Társaságunk 2020-ban hét helyközi közszolgáltatási szerződés alapján lát el helyközi közszolgáltatási feladatokat, 70 településen biztosít helyi közszolgáltatást, 134 autóbuszállomást üzemeltet, éves szinten közel 670 millió utast szállít és nagyságrendileg 19 ezer munkavállalót foglalkoztat. Az ország 3155 településéből mindössze 9 olyan település van, ahova nem a Volánbusz járatai közlekednek. Alapesetben, a normál működés körülményei között az utasoktól származó bevételek, a kedvezményes utazások utáni szociálpolitikai menetdíj-támogatás és a megrendelők által nyújtott költségtérítés együttesen fedezi a költségeinket. A veszélyhelyzet alapjaiban borította fel ezt a kényes egyensúlyi helyzetet. Az utasoktól származó bevétel és a kedvezményes utazások után igényelhető árkiegészítés drámaian visszaesett a kijárási korlátozások idején. A költségeink nagy része ugyanakkor fix költség, amelyek nem csökkentek.

Március második felétől a társaság bevezette a buszok utasterének ózonos fertőtlenítését is

Mennyivel csökkent a jeggyel, illetve bérlettel utazók száma az előző év azonos időszakához képest? Mire számítanak az év második felében?  

A kijárási korlátozás egész országra érvényes időszakában összességében több mint 80%-kal esett vissza az utasforgalom. A menetjeggyel utazók száma 94 %-kal, a tanuló bérlettel utazók száma – a digitális tanrend bevezetésével – gyakorlatilag 100%-kal csökkent. A dolgozó bérletes utasok száma nagyjából megfeleződött a munkahelyek részleges vagy átmeneti leállása, egyes helyeken a távmunka bevezetése miatt. 2019. áprilisban például 53 millió utast szállítottunk, idén ez a szám 13,5 millióra esett vissza. A kijárási korlátozások feloldása óta folyamatosan növekszik utasaink száma, de még nem érte el a tavalyi szintet, ami részben annak következménye, hogy az iskolai oktatás nem indult újra. Nyáron további növekedésre számítunk, de valószínűleg így sem fogjuk elérni a 2019. évi bevételt és utasszámot. Optimális esetben ősszel beindul a tanév, így a tanuló utasaink a terv szerint fognak utazni, a  teljesárú és kedvezményes jeggyel utazók és a dolgozó bérletes utasok esetében pedig egy lassú visszarendeződés kalkulálható, amely szerint decemberre a tervezett utazások 75 %-át érhetjük el. Ennek oka, hogy a veszélyhelyzetben a korábban közösségi közlekedést igénybe vevők nagy része a fertőzéstől tartva saját gépkocsihasználatra tért át, és ez a hatás tartósan megmaradhat, illetve feltehető, hogy a távmunka a korábbinál nagyobb teret nyer, így az utazási igények csökkenhetnek.

Miként hatott a járvány a bevételekre, és milyen többletköltségeket eredményezett? Mennyi pénzt fordított a társaság a védekezésre az elmúlt időszakban?

Az utasforgalom visszaesésének következményeként drasztikusan, több milliárd forinttal csökkent a társaság jegy- és bérleteladásból származó bevétele is. Ezzel párhuzamosan – a tanszüneti menetrendre való átállással, ami 10%-os kapacitás szűkítést jelent – csak minimálisan mérséklődtek a költségek, illetve új elemként jelentek meg a járványhelyzettel kapcsolatos védekezési költségek, így pl. szájmaszk, fertőtlenítő szerek, az autóbuszok és autóbusz-állomások fertőtlenítése, illetve többlet takarítása, több mint 450 millió Ft értékben.

A hatalmas bevételkiesés olyan szintű költségtérítési igénynövekedést okozott a Volánbusznál, hogy elkerülhetetlenné vált a kormányzati beavatkozás

Hogyan lehetett ilyen súlyos bevételkiesés mellett biztosítani a vállalat napi működését? Meglátásuk szerint szükség lehet plusz költségvetési források bevonására?  

A közszolgáltatási szerződéseink szerint a megrendelőktől – legyen az a helyközi közlekedés megrendelőjeként az Innovációs és Technológiai Minisztérium, vagy a helyi közszolgáltatás megrendelőjeként a helyi önkormányzatok – a szolgáltató költségtérítésre jogosult. A döntéshozók a közszolgáltatás veszélyhelyzetben történő fenntartásáról rendelkeztek, hiszen továbbra is biztosítani kellett az eljutási lehetőséget a lakosság számára, elsősorban a munkahelyekre.

A tanszünetes, 10%-os teljesítmény-csökkentett menetrend bevezetésével milyen költségeken tudtak spórolni?

A teljesítmény-arányos költségek mérséklődtek, így pl. a gázolaj költség. Ehhez persze hozzájárult az üzemanyagárak csökkenése is, enélkül még nagyobb veszteség ért volna minket.

A kormány által meghirdetett fizetési moratórium hogyan érintette a Volánbuszt? Indokolta a társaság likviditási helyzete, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel?

Likviditási helyzetünk nem indokolta, hogy éljünk vele, de fel tudtuk használni arra, hogy a kedvező kamatozású folyószámla hitelkeret szerződéseinket az év végéig meghosszabbítsuk, a drága, kedvezőtlen kamatozású pénzügyi lízingjeinket pedig előtörlesszük, amivel 200 millió Ft körüli megtakarítást érünk el.

Az utasszám csökkenése többmilliárdos veszteséget okozott a Volánbusznak, de a járvány elleni védekezés is százmilliós nagyságrendű többletkiadást jelentett

Zárásként tekintsünk egy kicsit a jövőbe: milyen hatással lesz a válság okozta bevételkiesés a Volánbusz tervezett beruházásaira? Elsősorban a járműbeszerzésekre gondolunk – megvalósulhat eredeti formájában az ígért autóbuszcsere-program?

A jelentős bevételkiesés miatt sok mindent újra kellett gondolnunk. Vannak fejlesztések, amelyeket végig tudunk vinni az eredeti tervek szerint, ilyen például az autóbusz-csereprogram. Más beruházásokat, így például az üzemek felújítását és modernizálását viszont át kellett ütemeznünk.

Köszönjük a válaszokat, további eredményes működést kívánunk!

Fotók: Volánbusz Zrt.