Agresszív és türelmetlen vezetéssel, az elsőbbségadás figyelmen kívül hagyásával, vezetés közbeni telefonálással, gyorshajtással és büntetőfékezéssel is veszélyeztetik az autósok egymást, valamint a közösségi közlekedési járművek vezetőit és utasait – erősítette meg a közismert tényeket az a nem reprezentatív felmérés, amelynek segítségével a Volánbusz azt szerette volna megtudni, hogy milyennek látja a hazai közlekedési kultúra színvonalát több mint 10 ezer autóbusz-vezetője.
A Volánbusznál jelenleg több mint tízezer autóbusz-vezető dolgozik, akik naponta róják Magyarország útjait. Országos szolgáltatóként a Volánbusz évente mintegy 17,5 millió járatot indít, az autóbuszok által megtett hasznos kilométer-teljesítmény pedig meghaladja a 400 millió kilométert. A „volános” autóbusz-vezetők 2741 helyközi és 733 helyi vonalon összesen 3147 települést szolgálnak ki, a hatezer autóbusznak köszönhetően a Volánbusz Európa egyik legnagyobb járműparkkal rendelkező autóbuszos szolgáltatójának számít. Így a Volánbusz autóbusz-vezetőinél hitelesebb forrást aligha lehet találni, ha arra a kérdésre szeretne bárki is valódi választ kapni: milyen ma a közlekedésbiztonság és a közlekedési kultúra színvonala hazánkban.
A Volánbusz az önkéntes válaszadáson alapuló kérdőíves felmérést a Közlekedési Kultúra Napjához kapcsolódva, 2024. április 10. és május 3. között tartotta autóbusz-vezetői körében. A vállalat munkatársai egy átlagos munkanapon mintegy 55 ezer helyi és helyközi járaton tapasztalják meg, hogy melyek ma a legégetőbb közlekedési problémák a hazai utakon. A társaság kíváncsi volt arra is, hogy munkavállalói szerint utasaik betartják-e a kulturált közlekedés szabályait. Az online kérdőívet több száz buszvezető töltötte ki.
A válaszadók 35%-a az elsőbbségadás figyelmen kívül hagyását tartja a legkomolyabb szabálysértésnek. Negyedük szerint a gyorshajtás, közel 23%-uk szerint pedig a vezetés közbeni telefonálás a legsúlyosabb kihágás. A munkatársak bő 15%-a szerint a napjainkban sajnos egyre többször tapasztalható büntetőfékezés jelenti a legégetőbb problémát.
Az autóbusz-vezetők több mint fele veszélyesnek tartja a buszsáv elfoglalását és az indokolatlanul lassú haladást, míg a levillogást és a dudálást kevésbé jelentős veszélyforrásnak látják. Tapasztalataik szerint a legkomolyabb közlekedésbiztonsági problémák közé a jobbkéz-szabály figyelmen kívül hagyása, a gyorshajtás, a nem megfelelő követési távolság, a figyelmetlen előzés, valamint az irányjelzés nélküli sávváltás vagy kanyarodás tartozik. A legnagyobb kockázatot az autóbuszok elé való bevágásban és a büntetőfékezésben látják a kollégák.
A társaság buszvezetőinek mintegy kétharmada naponta találkozik agresszív járművezetőkkel az utakon, további 35%-uk pedig hetente többször. Mindössze 0,33%-uk nyilatkozott úgy, hogy sosem szembesül ezzel a problémával a közlekedésben. A válaszadó munkatársak több mint fele szerint a közlekedési szabályokat figyelmen kívül hagyó vezetés ma már mindenhol jelen van, út- és településtípustól függetlenül. Bő egyharmaduk úgy véli, hogy főleg a városokban tapasztalható az agresszív vezetési stílus.
A kollégák válaszai cáfolják a sztereotípiát, amely szerint általában a gyorsabb és drágább járművek vezetői közlekednek szabálysértő módon. Az autóbusz-vezetők mintegy háromnegyedének tapasztalata az, hogy az agresszív vezetési stílus független a jármű árától és teljesítményétől, és egyetértenek abban, hogy az ilyen magatartás komoly veszélyforrás.
Nem meglepő, hogy a válaszadó munkatársak több mint kétharmada szerint a szabálysértő közlekedés fő oka a türelmetlenség, az viszont érdekes, hogy a volánbuszos járművezetők döntő többsége, több mint 86%-a szerint a magyarok erőszakosabban vezetnek, mint a külföldiek.
A kérdőívet kitöltők közel kétharmada szerint régen sokkal kulturáltabban vezettek az autósok, 35%-uk viszont úgy gondolja, korábban sem volt sokkal jobb a közlekedési morál, csak kevesebb jármű közlekedett az utakon. Bár az emlékekben sokszor megszépülnek a múltbeli tapasztalatok, mégis sokatmondó, hogy a kollégák több mint 94%-a szerint régen az utasok szabálykövetőbbek és türelmesebbek is voltak, mint napjainkban. Ugyanakkor árnyalja a képet, hogy a válaszadók csupán 58%-a véli úgy, hogy az utasok korábban sokkal jobban megbecsülték az autóbuszokat, 37%-uk szerint az utazók régen és manapság sincsenek tisztelettel az őket szállító járművek iránt. Pedig a munkavállalók túlnyomó része egyetért abban, hogy – a MÁV-Volán-csoport jármű-fiatalítási programjának is köszönhetően – mára sokkal jobbak lettek az utazási feltételek és sokkal színvonalasabbak a járművek.
Az utasok magatartásával kapcsolatban a szemetelés jelenti a fő problémát a Volánbusz munkatársainak tapasztalatai alapján. Ezt követi a hangoskodás és az ittas állapot. Ritkábban, de sajnos a kelleténél többször szembesülnek a kollégák üléskárpitba nyomott rágógumival, a járművet beszennyező ruházattal vagy akár szándékos rongálással is. Ugyanakkor az esetek több mint 70%-ban találkoznak az utazási szabályokat betartó, udvarias utasokkal.
A Volánbusznál országos szinten havonta többször történik valamilyen fizikai támadás a munkavállalók ellen, a szóbeli atrocitás pedig már mindennapos jelenség. Az elmúlt közel egy év során 109 esetben kényszerültek az autóbusz-vezetők rendőri segítséget kérni az őket ért szóbeli inzultus vagy fizikai bántalmazás miatt. A romló tendenciát mutatja, hogy ebből 67 eset az elmúlt 6 hónapban történt. 33 eset fajult a tettlegességig és további 76 esetben rendőri beavatkozást igénylő szóváltás, szóbeli inzultus történt.
A legdurvább esetek egyikében 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett a Volánbusz munkatársa, több helyen eltörött az orra, több foga kilazult, arcán és felsőtestén számos zúzódás keletkezett. Egy másik autóbusz-vezetőt fej-, borda- és bokasérülések, súlyos zúzódások miatt szállítottak kórházba. Számos esetben 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedtek a kollégák, illetve többször személyes anyagi kár is keletkezett, mert a bántalmazások során többük szemüvege is eltört.
Címlapkép: Garamvölgyi Gergő, fotók: Volánbusz