Már csak alig több, mint négy nap van hátra az állami tulajdonú regionális busztársaságok egyesüléséig: október 1-től országszerte egyetlen állami vállalat, a Volánbusz Zrt. végzi majd a helyközi autóbuszos közösségi személyszállítást. A hat regionális közlekedési központ beolvadásával, és az ezzel járó közel 19 ezer dolgozóval Magyarország harmadik legtöbb munkavállalót foglalkoztató állami társasága jön létre. Az integrációtól eredményesebb, hatékonyabb működést vár a kormány. A munkavállalókat és munkahelyeiket nem érinti az egyesülés.
Hónapok óta zajló előkészítő munka után október 1-jével megtörténik a sajtóban is egyre többet emlegetett nagy KK-egyesülés. Ennek során – a közúti közösségi közlekedés fejlesztése és az utasok magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében – a hat korábbi regionális közlekedési központ (név szerint a DAKK, a DDKK, az ÉMKK, az ÉNYKK, a KMKK és a KNYKK), mint beolvadó társaságok szeptember 30-ával beolvadnak a Volánbusz Közlekedési Zrt.-be, mint átvevő társaságba. A beolvadó társaságok jogalanyisága ezzel megszűnik, vagyonuk az átvevő társaságra, mint általános jogutódra száll át. Az ily módon létrejövő cégóriás, melynek vagyona így megközelíti majd a 190 milliárd forintot, hazánk egyik legnagyobb állami tulajdonú vállalata lesz. A Volánbusz a jogutódlás cégbírósági bejegyzésének napját szeptember 30-i dátummal határozta meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy október 1-től a jelenlegi hét regionális közlekedési központ (amelyek 2015-ben az addigi huszonnégy, alapvetően megyei szinten működő Volán társaságból szerveződtek) egységesen a Volánbusz égisze alatt folytatja működését.
Az integrációs folyamat, melynek lebonyolításával a társaság elnök-vezérigazgatója, Dávid Ilona lett megbízva, ezzel még nem ér véget. Az elkövetkezendő időszakban számos feladat vár megoldásra, többek között a területileg eltérő tevékenységek, informatikai rendszerek összehangolása, a feltárt párhuzamosságok megszüntetése, a szakterületek működésének egységesítése.
Június óta hivatalos
Bártfai-Mager Andrea ez év február 26-án részvényesi határozatban kérte fel a Volánbusz Zrt. menedzsmentjét, hogy az egységes közszolgáltatás elérése, valamint a küszöbön álló piacliberalizációra való felkészülés érdekében, június végéig vizsgálja meg a társaságok jogi és gazdasági egyesülésének lehetőségét és gazdaságosságát, valamint dolgozzon ki egy működési koncepciót. A tulajdonosi jogkörgyakorló ezen keretszabályok ismeretében, valamint egy felkért független tanácsadó hatástanulmánya alapján hozta meg az összevonásról szóló döntését júniusban. A hat regionális közlekedési központ és a Volánbusz egyesüléséről rendelkező részvényesi határozat 2019. június 20-i dátummal került aláírásra.
Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: „A magyar állam részéről alapvető tulajdonosi elvárás, hogy az állami vállalatok hatékonyan működjenek, ezáltal hozzájárulva hazánk versenyképességének növeléséhez. Az integrációs folyamat végére egy szakmailag jól felkészült, az utazási és a megrendelői igényekhez jobban igazodó, hatékonyabban működő és gazdálkodó, versenyképes közlekedési vállalat jön létre, amely nem csupán pozíciójának megtartására törekszik, hanem képes új piacok felé is nyitni.”
Az egyesülési folyamat egyelőre sem a menetrendre, sem az utazási tarifákra nincs hatással, ugyanakkor az országos szolgáltatási lefedettséggel rendelkező busztársaság a tervek szerint egységesebb és magasabb színvonalú szolgáltatást tud majd nyújtani az utazóknak. Az összeolvadás napjától kezdve új, egységes honlapon lesznek elérhetők a buszjáratokkal kapcsolatos információk.
Csak egy maradhat
A mostani összeolvadással néhány éven belül már a második alkalommal szervezik át az állami busztársaságok működését, egyúttal lezárul egy – ma már tudjuk, meglehetősen rövid – időszak a magyar buszközlekedésben. Az egykor 24 tagú, ebben a formában 1984 óta működő Volán társaságcsoport strukturális átalakításáról először 2012-ben döntött a kormány. Papíron ekkor, a gyakorlatban pedig 2015-ben születtek meg a most jogutódlással való megszűnésre ítéltetett összevont regionális közlekedési központok, röviden KK-k, felváltva a korábbi, jórészt megyei hatáskörű Volán társaságokat. Az átalakítást akkor is a költséghatékonyabbá váló működéssel, a szolgáltatási színvonal emelésével, valamint az időközben 2020 végére halasztott, de eredetileg 2017-re tervezett piacnyitásra való intenzív felkészüléssel indokolták. A hétszereplős leosztás végül kevesebb, mint öt évig működött.
Az integráció nem érinti a termelésirányítás alsó szintjét, és a munkavállalók többségénél a napi feladatokat tekintve semmilyen változást nem okoz majd. Hosszú távon viszont számos előnnyel jár, hiszen a Volánbusz Zrt. az új szervezeti keretek között erősebb, stabilabb hátteret és kiszámíthatóbb munkahelyet biztosít a dolgozók részére. A folyamat az érintett szakszervezetek, érdekképviseletek teljes körű bevonása, tájékoztatása mellett zajlik.
Az összeolvadás során területi alapon három nagy, centralizált régióközpontot alakítanak ki, a triumvirátust Szolnok, Budapest és Szombathely alkotja majd. Az operatív és koordinatív tevékenységet végző központok hatásköre elsősorban a helyi (megyei) szintekre fog kiterjedni. A vállalatirányítási feladatok központosítása nem feltétlenül jelent minden esetben budapesti irányítást, mivel a forgalmi és műszaki alaptevékenységek biztosítása szempontjából fontos a meglévő üzemek és telephelyek fenntartása. A mostani üzemi szintű tagozódás megmarad, összesen 25 forgalmi és 25 műszaki üzemi szinten fog az operatív munka folyni, üzemi szintű irányítás és jogkörgyakorlás mellett.
A tulajdonosi szándék szerint az integráció elősegíti a 2020-as piacnyitásra való felkészülést, hozzájárul a szolgáltatási színvonal növeléséhez, melynek köszönhetően az állami társaság sikeresebben vehet részt a helyközi autóbuszos közszolgáltatási feladatok ellátására kiírandó pályázatokon, valamint hatékonyabban bonyolíthatja le az eszköz-, anyag- és járműbeszerzéseket.
Címlapkép: Volánbusz Közlekedési Zrt.