Zöld jelzés: beolvadhat a Volánbusz és a Volán Buszpark a MÁV Zrt.-be

Mint ismert, az állami tulajdonú közlekedési szolgáltató társaságok összehangolt, egységes közlekedésszakmai működtetésének és közös stratégiai irányításának hosszú távú erősítése érdekében, az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter rendelete alapján 2020. július 15. napjától a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. gyakorolja a Volánbusz Zrt. felett. A kormány újabb döntésének értelmében szabad jelzést kapott a nyáron közös irányítás alá került vállalatcsoportok integrációja, azaz a Volánbusz és a tulajdonában álló társaságok beolvadása a MÁV Zrt.-be. Ezzel lényegében a huszadik század közepén működő MÁVAUT-hoz hasonló felállás alakul ki ismét.

A MÁV Zrt. vezetése 2020 nyarán a tulajdonosi jogok átruházásával azt a feladatot kapta a Volánbusz Zrt. és a Magyar Államvasutak felett tulajdonosi jogokat gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől, hogy vizsgálják meg, az integráció hogyan tud végbemenni, miként tud a két társaság majd még hatékonyabban szolgáltatni. A MÁV menedzsmentjének emellett azt is meg kellett vizsgálnia, hogy államadósság-kezelési, jogi, közbeszerzési és egyéb aspektusokból miképpen lehet a Volánbuszt a MÁV vállalatcsoportba integrálni.

A jelek szerint most a kormány részéről is zöld utat kapott az integráció, s véglegesen a MÁV tulajdonába kerül az állami busztársaság. Ezen integráció következő lépését készíti elő a szerda este kihirdetett, az egyes állami tulajdonú közösségi közlekedési társaságok egységes csoportszintű tulajdonosi struktúrájának kialakításáról szóló, 2051/2020. (XII. 30.) számú kormányhatározat.

A határozat a társaságok gazdálkodásának hatékonyságának és közszolgáltatási tevékenységük ellátási színvonalának javítása mellett feladatként szabja meg, hogy menetrendi szempontból hangolják össze a közlekedési vállalatok által végzett országos, regionális és elővárosi közúti és vasúti közszolgáltatást, egységesítsék az utastájékoztatást és a jegyértékesítést, valamint kerüljön kialakításra  tarifaközösség is.

Az integrációval kapcsolatban a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek előterjesztést kell készítenie az egységesítési feladatok megvalósításáról és azok eredményeiről, az átalakítás megvalósítása tekintetében 2021. január 31-ig, az egységes működés eredményei tekintetében pedig 2021. december 31-ig. Emellett a kormány felkérte Mager Andreát arra is, hogy a feladatok végrehajtása érdekében a szükséges jogszabály-módosítási javaslatokat készítse elő 2021. december 31-ig, valamint az innovációs és technológia minisztert és a MÁV-ot bevonva, fel kell mérni a szolgáltatói struktúra egységesítése kapcsán módosuló közszolgáltatások volumenét, melyről előterjesztést kell majd benyújtani a kormány számára, ennek határideje 2021. június 30-a.

A két vállalatcsoport teljes összevonásának gondolata egyébként nem új keletű és előzmények nélküli, sőt, az eredeti elképzelés a lépcsőzetességet is kihagyta volna a folyamatból. A kormány még 2011-ben a Széll Kálmán Tervben, illetve 2012-ben a Széll Kálmán Terv 2.0-ban  a közösségi közlekedés területén adósságkonszolidációt, a kedvezmények áttekintését, a környezetbarát közlekedési módok elterjesztését, valamint a közszolgáltató vállalatok integrációját hirdette meg. Ennek egyik alappillére egy nagy, nemzeti közlekedési társaság létrehozása volt, amellyel megszűnhet a közösségi közlekedést végző társaságok közötti párhuzamosság. A terv problémaként tekintett a régi rendszer szerkezetére, vagyis arra, hogy a közösségi közlekedési feladatokat számos elaprózott társaság végzi (a 24 Volán-vállalat, illetve a MÁV), melyek így csak veszteségesen, javarészt hitelből tudták ellátni a feladatukat. Működésük, gazdálkodásuk, feladatellátásuk nehezen volt összehasonlítható és sokszor párhuzamosan történt. Ezek az anomáliák növelték a cégek adósságát, ami hatással volt az államadósság mértékére is, ezért a kormányzat az érintett társaságok adósságának konszolidációját, szervezeti integrációját tűzte ki célul.

A folyamat első lépéseként 2015. január 1-től az addigi 24 különálló Volán-társaságot hét nagyobb cégbe vonták össze, létrehozva ezzel a regionális közlekedési központokat. A döntést már akkor is az egységesítéssel indokolták, a korábbi rendszert ugyanis az egyes társaságoknál jelentősen eltérő technikai színvonal és tőkeerő jellemezte. Ez a felállás nem volt hosszú életű, hiszen 2019 októberében újabb komoly változás történt, amikor is a hat regionális közlekedési központ (név szerint a DAKK, a DDKK, az ÉMKK, az ÉNYKK, a KMKK és a KNYKK) integrálódott a Volánbusz Zrt.-be az az egységes közszolgáltatás elérése, valamint a küszöbön álló piacliberalizációra való felkészülés érdekében. (A MÁV és a Volánbusz összevonásáról szóló részletes írásunk itt olvasható.)

Címlapkép: Volánbusz Zrt.