Újjászületve tért haza az Ikarus 200-as sorozat kétszázezredik példánya

Nem mindennapi látogatást tett nemrégiben az Ikarus 200-as típuscsalád születésének és egykor gyártásának helyszínéül is szolgáló mátyásföldi Ikarus gyár területén a Volánbusz Nosztalgia frissen felújított Ikarus 280-as csuklós autóbusza. Az idén 31 esztendős jármű különlegessége, hogy ez volt a kétszázezredikként legyártott 200-as sorozatú Ikarus autóbusz, és ez teszi pótolhatatlanná is, hiszen ekkora darabszámban aligha készül már busztípus Magyarországon. A restaurált autóbuszt, valamint egy kívül-belül felújított, régi fényében ragyogó Ikarus EAG 397-est, amelyet a Volánbusz dekorációs pályázatának nyertes grafikája díszít majd, a 2024. június 8-i Volánbusz-retrónapon mutatja be a közlekedési cég a nyilvánosságnak. 

A jubileumi 280-as a Volánbusz zalaegerszegi járműfenntartási üzemében született újjá, ugyanott, ahol a cég zöld Farosa, tavaly bemutatott Ikarus 30-asa, és emeletes MÁVAUT-Ikarus 556-osa is. Az immár AA IK-280 forgalmi rendszámot viselő jármű restaurálását követő első útja a legendás mátyásföldi gyárhoz vezetett, ezzel is tisztelegve az Ikarus egykori dolgozói előtt, akik több évtizedes pályafutásuk alatt hozzájárultak ezen magyar ipartörténeti termékek megalkotásához és világraszóló sikereihez. A látogatás keretében egy különleges emléktáblát dedikált az Ikarus-gyáregységek nyugalmazott elnök-vezérigazgatója és vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, műszaki igazgatói, vezető tervezői, fejlesztőmérnökei és konstruktőrei. Az emléktáblát az autóbusz belső terében helyezik majd el, méltó emléket állítva ezzel is a magyar szakembereknek. Külön érdekesség, hogy a látogatáson tiszteletét tette Vadnai Zoltán is, aki az Ikarus képviseletében több mint három évtizeddel ezelőtt ünnepélyes keretek között átadta a járművet az új tulajdonosának.

Az eseményen a Volánbusz részéről Kameniczky Ákos, a társaság kereskedelmi főigazgatója és az értékmentési program vezetője, Kiss Dániel Áron, a program értékmentési felelőse és Szathmáry Norbert, a projekt munkatársa vett részt. Az Ikarus gyár termékeinek létrehozásában és értékesítésében egykoron részt vevő „ikarusosokat” pedig (a képen balról jobbra) László Anna gépészmérnök, az amerikai kivitelű Ikarus 286-os típus vezető tervezője, az idén 102 esztendős Karászy György (és neje), a cég vezérigazgató-helyettese, műszaki igazgatója, akinek munkássága alatt az Antarktisz kivételével minden földrész megismerhette a 2018-ban elhunyt Finta László formatervező által megálmodott Ikarus 200-as típuscsaládot és a világ legnagyobb buszgyártójává fejlődött a mátyásföldi telephely, Szabó Zsóka, Pénzes László, Haász Gábor, Végvári József, Habuda Pál, Pétery Zoltán, Schindele Árpád, Mezei János, Légrádi László, Brumbauer József, Vadnai Zoltán, Adamis Gábor, Rutkai Lajos, Moór Gyula, Szilvássy Árpád, Ökrös Sándor, dr. Lovász György és Dálnoky Tibor képviselték.

Az Ikarus 200-as típuscsalád kétszázezredikként legyártott példányát eredetileg orosz exportra szánták, így műszaki specifikációját is az ottani igények szerint állították össze. Az orosz követelményeknek megfelelő magassági fényekkel, harmonikaajtókkal és agycsillagos trilex kerékrögzítési rendszerű LiAZ mellső, illetve hátsó futóművekkel szerelt csuklós autóbusz a BKV korabeli színtervét idéző sötétkék-szürke fényezéssel gördült ki a székesfehérvári gyáregység kapuján 1993-ban, és ebben az évben a tavaszi BNV-n is szerepelt. A 280.33 kivitelbe tartozó jubileumi járművet Vadnai Zoltán, az Ikarus mátyásföldi gyárának akkori igazgatója adta át, ám az eredeti tervekkel szemben végül hazai üzemeltetőnek. Az itthon maradt autóbusz CCP-293 forgalmi rendszámmal Győrben állt szolgálatba, ahol a Kisalföld Volán üzemeltetésében egészen a kilencvenes évek végéig gyári kék fényezésében közlekedett, így szó szerint feltűnő színfoltja volt az akkortájt még egységesen kukoricasárga helyi járatú flottának, és már ekkor nagy népszerűségnek örvendett az autóbuszbarátok körében. Később megkapta ugyan a győri flottaszínt, de az orosz kivitelre utaló jellegzetességei egy ideig még megmaradtak, sőt, a különleges mivoltát hangsúlyozó egyedi matricás dekorációval is ellátták (a jubileumi darabszámot korábban egy egyszerű „200 000.” felirat hirdette a busz két oldalán).