Budapesti eredetű Ikarus 280-ast restaurált a PKM Świerklaniec

Kevés járműtípus formálta olyan meghatározóan hazánk közösségi közlekedésének arculatát, mint az Ikarus 280-as, amely nemcsak idehaza vált ikonikussá, hanem világszinten is a legnagyobb példányszámban gyártott csuklós autóbuszként írta be magát az ipartörténelembe. A közel öt évtizeden át szolgálatban álló típus fénykorában több száz példányával uralta a budapesti utcaképet, mígnem 2022 novemberében a BKV az utolsó üzemképes darabot is kivonta a napi forgalomból, végleg lezárva egy korszakot. A fővárosi kocsik egyike – egy 280.40A altípusba tartozó példány – nemrég Lengyelországban kezdett új életet, ahol restaurálását követően az új tulajdonos, a PKM Świerklaniec színtervéhez igazodó élénksárga fényezésben tért vissza az utakra.

Budapest városszerkezete és a metróhálózat hosszú ideig fennálló hiányosságai indokolttá tették olyan nagy kapacitású buszjáratok kialakítását, amelyek a külső kerületeket a belvároson keresztül, gyorsított menetrend szerint kötötték össze. Bár hasonló viszonylatok ma is elérhetők, a korábbi gyorsjárati rendszer sokkal egységesebb és karakteresebb formában működött. E hálózat egyik legterheltebb tengelye a Rákóczi út volt, ahol kezdetben a piros 73-as, majd a 7-173-as gyorsjáratok biztosították a belvárosi kapcsolatot – különösen az M4-es metróvonal elkészülte előtti időszakban, amikor ez a szakasz a főváros autóbusz-forgalmának egyik legsűrűbben igénybe vett útvonalát jelentette. A megnövekedett utasszám és a technikailag elavuló Ikarus 180-asok kiváltásának igénye az 1970-es évek első felében szükségessé tette egy korszerűbb csuklós típus bevezetését, így a BKV megkezdte az akkoriban újdonságnak számító Ikarus 280-as rendszeresítését, amely rövid időn belül a fővárosi csuklósbusz-flotta kizárólagos típusává vált.

A BKV fennállásának 40. évfordulóján, 2008 nyarán a BPO-485 is felsorakozott a Városligetben (Fotó: Peter Pankrác/imhd.sk)

Jelentőségét jól tükrözi, hogy a fővárosi közlekedési vállalat a csaknem két évtizedes gyártási periódus során több mint 1500 darabot vett állományba a típusból. A budapesti flotta két kivitelből – a szívó Rába D2156 HM6U dízelmotorral és Praga váltóval rendelkező 280.00, valamint a későbbi, Rába D10 UTS erőforrással és négyfokozatú ZF Ecomat 4HP 500 automataváltóval szerelt 280.49 változatból – került ki, amelyek az évek során folyamatosan estek át kisebb korszerűsítéseken. A típus továbbfejlesztésének egyik utolsó állomása volt az a felújítási program, amelyet az 1990-es évek végén indítottak el: ennek keretében BKV ötven darab üzemképes, de már erősen megviselt műszaki és esztétikai állapotú Ikarus 280.49 típusú autóbuszát küldték el a székesfehérvári Ikarus gyárba, kifejezetten a 7-es és 173-as gyorsjáratok igényeire szabott modernizáció céljából. A kiválasztott kocsik közül 29 nagyjavításon, 21 pedig teljes karosszériacserén esett át. A modernizáció eredményeként megszületett, immár 280.40A típusjelöléssel futó járművek nemcsak műszaki tartalmukban, hanem megjelenésükben is elkülönültek a fővárosi állomány többi tagjától: jellegzetes piros-sötétkék fényezésükhöz a „7-173 Gyors” felirat társult, de az egyedi arculat részét képezték a vörös pixeles FOK-GYEM külső utastájékoztató kijelzők is. A megújult belső térben sárga kapaszkodók, babakocsik elhelyezésére szolgáló tér, elektronikus jegykezelők, vezérelt hangosbemondás, kapaszkodókra szerelt leszállásjelző gombok és az Ikarus 400-as sorozatából ismert IMAG Halas utasülések kaptak helyet. A műszaki frissítés keretében a járművek egy részébe Euro II-es környezetvédelmi besorolású, 215 lóerős (160 kW) Rába D10 UTSLL-160 dízelmotor került. A „7-173-as nyerő párosként” emlegetett viszonylatokra szánt új arculatú autóbuszokat 1998. augusztus 31-én mutatták be ünnepélyes keretek között, a Belvárosi Autóbusz Üzemigazgatóság tanácstermében tartott sajtótájékoztatón.

Frissen fényezve, hidraulikus emelőn várja a további szerelési munkákat az egykori BPO-485

Ebbe a korszerűsített szériába tartozott az a példány is, amely nemrég Lengyelország délkeleti régiójában, Sziléziában kezdett új életet. A sokat látott csuklós autóbusz csaknem 40 éve, 1986-ban állt forgalomba BX 59-27 rendszámmal az egykori Récsei autóbuszgarázs állományában, abban az időszakban, amikor az Ikarus 280-asból a BKV részére már csak kizárólag a 280.49 altípus készült. Bő egy évtized elteltével többedmagával bekerült a budapesti közlekedési vállalat átfogó felújítási programjába, amely során 1998-ban megkapta a fent leírt módosításokat. Nem sokkal újbóli forgalomba állítása után új rendszámot (BPO-485) kapott, és ezzel közlekedett egészen a 2020-as kivonásáig. Amint az a BKV gyakorlatában megszokott, a leállított járműveket nyilvános árverés útján értékesítik. Ily módon vásárolta meg a dél-lengyelországi Świerklaniec közlekedési társasága, a Przedsiębiorstwo Komunikacji Metropolitalnej Świerklaniec (PKM Świerklaniec) cikkünk főszereplőjét. A busz elsősorban a típus történeti értéke miatt került az érdeklődés középpontjába, hiszen az Ikarus 280-as Lengyelországban is a városi buszközlekedés meghatározó szereplője volt: az első példányok 1974-ben jelentek meg a Sziléziai vajdaságban, az utolsó menetrend szerinti jármű pedig 2012. március 28-án közlekedett. A vásárlást követően az autóbusz néhány évig az utolsó budapesti állapotában, sötétkék fényezéssel üzemelt, és különféle rendezvényeken vett részt Lengyelországban.

Immár a restaurálása után pózol a katowicei repülőtér előtt, 1165-ös pályaszámmal

A teljeskörű felújítási munkálatok ezt követően kezdődtek meg, és 2025-ben zárultak le. Ennek során a járművet teljesen szétszerelték, a vázszerkezetet átfogóan javították, kicserélték az oldalborítást, a légrugókat (azok felfogatásaival együtt), valamint a lengéscsillapítókat is. A fenékváz korrózióvédelmet kapott, a régi típusú utasülések új műbőr kárpitozást, a belső tér pedig szintén renoválva lett. A jármű külsőleg is megváltozott: a PKM Świerklaniec arculati előírásainak megfelelően élénksárga fényezést kapott, amely a közlekedési társaság jelenlegi egységes megjelenését tükrözi. A homlok- és hátfalon, valamint az oldalsó feszített lemezeken feltüntették a vállalat és a helyi közlekedésszervező logóját (Transport GZM/PKM Świerklaniec), továbbá a 1165-ös pályaszámot.

A belső térbe visszakerültek a 280-as típus eredeti utasülései

Az autóbusz nemrég hivatalosan is debütált új szolgálati helyén és megkezdődhetett nosztalgia jellegű használata. A jövőben többféle céllal kívánják üzemeltetni, így például rendszeresen megjelenik majd a felső-sziléziai régió közlekedéstörténeti rendezvényein, városi ünnepségein, ahol különjáratként közlekedik majd. Emellett a társaság telephelyén oktatási szerepet is betölt: a helyi iskolákkal együttműködésben szervezett foglalkozásokon a diákok testközelből ismerhetik meg a legendás magyar gyártó városi csuklósát, annak működését és jelentőségét. Az autóbusz ezen kívül igény szerint bérbe is vehető különféle rendezvényekre, városnéző kirándulásokra vagy tematikus programokra – legutóbb például egy sziléziai sörfőzdéket bemutató túrán teljesített különjáratot.