Nem vetette el az országos közlekedésszervező ötletét Vitézy Dávid – de nem újabb gyors átszervezéssel kezdene

A közösségi közlekedés szervezésének jövőjéről, az intézményi keretek átalakításáról és egy lehetséges országos közlekedésszervező szerepéről is beszélt parlamenti meghallgatásán Vitézy Dávid közlekedési miniszterjelölt. Bár az elmúlt években már történt kísérlet hasonló modell létrehozására, Vitézy Dávid ezúttal is egyértelművé tette: szerinte szükség lehet egy utasközpontú, stratégiai szemléletű közlekedésszervezőre, de nem egy újabb gyors és erőltetett intézményi átalakítás formájában.

Vitézy Dávid a meghallgatáson arról beszélt, hogy a közösségi közlekedés szervezésében olyan modellre lenne szükség, amely képes az utasok szempontjait helyezni a középpontba, miközben egymástól eltérő szolgáltatók működését is összehangolja. Példaként a budapesti BKK-t említette, amelyet sikeres közlekedésszervezőnek nevezett, mivel meglátása szerint képes volt arra, hogy a közlekedéspolitikát ne kizárólag az üzemeltető vállalatok logikája mentén, hanem az utasok érdekeit szem előtt tartva szervezze.

A miniszterjelölt arra is kitért, hogy Európában számos hasonló modell működik helyi és regionális szinten. Példaként ausztriai, cseh és lengyel közlekedésszervezői struktúrákat említett, hangsúlyozva, hogy Magyarország esetében inkább országos szintű koordinációban látna lehetőséget. Mint fogalmazott, szerinte „van helye” egy ilyen intézménynek a hazai közösségi közlekedési rendszerben.

Vitézy Dávid országos szintű koordinációra vonatkozó felvetése részben a magyar közösségi közlekedés sajátos szerkezetéből is következik. Míg Európa számos országában a helyi és regionális közösségi közlekedés jellemzően tartományi, régiós vagy nagyvárosi közlekedésszervezőkön keresztül működik, amelyek egyszerre több közlekedési vállalat szolgáltatásait hangolják össze, addig Magyarországon a helyközi közlekedési feladatokat kizárólag egyetlen állami szereplő végzi. Ebben a struktúrában egy esetleges közlekedésszervező szerepe nem elsősorban több regionális szolgáltató koordinációja lenne, hanem országos szinten a menetrendek, tarifák, szolgáltatási szintek és állami megrendelői feladatok egységesebb, utasközpontúbb összehangolása. Országos hatáskörű közlekedésszervezői modell Európában jóval ritkább, mivel a legtöbb országban maga a közösségi közlekedés szervezése is decentralizáltabb keretek között működik.

Ugyanakkor a miniszterjelölt világossá tette, hogy nem tartaná célszerűnek egy újabb azonnali, nagyszabású szervezeti reform elindítását. Szerinte a közlekedési ágazat az elmúlt időszakban jelentős intézményi és szervezeti átalakulásokon ment keresztül – különösen a MÁV-csoport és leányvállalatai működésében –, ezért most inkább egy nyugodtabb, stabilizációs időszakra lenne szükség, amelyben a hangsúly a projektekre, a fejlesztésekre és az intézményrendszer működtetésére kerülhet. Ennek megfelelően Vitézy Dávid szerint a szakmai előkészítést ugyan érdemes elkezdeni, de egy országos közlekedésszervező létrehozását nem rögtön, és nem újabb gyors átszervezéssel kellene napirendre venni.

A felvetés azért is figyelemre méltó, mert az országos közlekedésszervező gondolata nem először jelent meg a hazai közlekedéspolitikában. A Technológiai és Ipari Minisztérium 2022 májusának végén hozta létre Vitézy Dávid vezetésével a Nemzeti Közlekedési Központ Zrt.-t, méghozzá a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. átalakításával. Az új szervezetet eredetileg nem egyszerű háttérintézménynek szánták, hanem országos hatáskörű közlekedésszervezőnek, amely a fejlesztéspolitikai és tervezési feladatok mellett a közösségi közlekedés állami megrendelői oldalát is egységesebb keretbe rendezhette volna.

Az NKK feladatköre ezért kifejezetten széles volt. A várostervezési, városfejlesztési, közlekedéstervezési, valamint vasút- és HÉV-fejlesztési tervezési feladatok mellett a társaság feladata lett volna a közösségi közlekedési menetrendek összehangolása, a tarifarendszerek egységesítése, valamint a MÁV–Volán-csoport, a GYSEV és más közlekedési szolgáltatók közszolgáltatásainak állam nevében történő megrendelése és koordinációja. Vagyis az eredeti elképzelés szerint a szervezet egyszerre látott volna el fejlesztési, tervezési és közlekedésszervezői funkciókat, ami érdemi elmozdulást jelenthetett volna a szolgáltatói logika felől az egységesebb, megrendelői szemléletű közösségi közlekedés irányába.

A konstrukció azonban már néhány héttel a létrehozása után bizonytalanná vált. Az NKK tulajdonosi jogait kezdetben a Technológiai és Ipari Minisztérium gyakorolta, július közepén azonban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter döntése nyomán ezek a jogok kikerültek a szaktárca hatásköréből, és a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumhoz (ÉBM) kerültek. Ez a lépés intézményileg különösen érzékeny helyzetet teremtett, mert miközben a helyközi közszolgáltatások állami megrendeléséért, a szakpolitikai tervezésért és az állami közlekedési vállalatok tulajdonosi joggyakorlásáért akkor továbbra is a TIM felelt, maga az új országos közlekedésszervező már egy másik tárcához került.

Az Építési és Beruházási Minisztérium végül nem tartott igényt a korábban Vitézy Dávid közlekedési államtitkár szakmai irányítása alatt létrehozott NKK-ra. A párhuzamos állami struktúrák megszüntetésére hivatkozva megkezdődött a cég felszámolása, projektjeit pedig az ÉBM vette át. Ezzel az első országos közlekedésszervezői kísérlet gyakorlatilag még azelőtt lezárult, hogy a szervezet ténylegesen kiteljesíthette volna eredetileg kijelölt feladatkörét.

A TIM ugyanakkor még ugyanabban az évben újabb nekifutást jelentett be. A tervek szerint a VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. átalakításával 2023-tól egy új országos közlekedésszervező kezdte volna meg működését. Ez a modell már nem a BFK-ból átalakított NKK-ra épült volna, hanem egy másik állami szervezet bázisán helyezte volna új alapokra az autóbuszos és vasúti elővárosi, regionális és országos közösségi közlekedési közszolgáltatások szervezését és állami megrendelését.

Ez a második koncepció azonban szintén nem jutott el a megvalósításig. Palkovics László lemondását követően Vitézy Dávid is távozott államtitkári posztjáról, a közlekedési ágazat pedig a később Építési és Közlekedési Minisztériumként működő Lázár-féle tárcához került. Ezzel együtt az állami közlekedési vállalatok feletti tulajdonosi joggyakorlás, valamint a közlekedéspolitikai irányítás is Lázár János minisztériumának felügyelete alá rendeződött. Az új tárca azonban már nem vitte tovább a VPE-re épülő országos közlekedésszervező intézményének kiépítését, így a 2022-ben kétszer is napirendre került modell végül egyik formájában sem tudott kiteljesedni. Ezt követően az Építési és Közlekedési Minisztérium egy kézben gyakorolta az állami közlekedési vállalatok feletti tulajdonosi jogokat, a közszolgáltatások megrendelői szerepkörét, valamint az ágazati felügyeletet és szakpolitikai irányítást is.