Vitézy Dávid: új alapokra helyezzük a helyközi közszolgáltatást

Az elmúlt harminc év legjelentősebb intézményrendszeri átalakítását hajtja végre a Technológiai és Ipari Minisztérium az országos közösségi közlekedésben – jelentette ki Vitézy Dávid, a szaktárca államtitkára kedden Egerben, az V. Magyar Közlekedési Konferencián.

A közlekedésért felelős államtitkár a háromnapos tanácskozás keddi nyitónapján tartott előadásában többek között arról is beszélt, hogy egy országos hatáskörű közlekedésszervező létrehozásával új alapokra helyezik az autóbuszos és vasúti elővárosi, regionális és országos közösségi közlekedési közszolgáltatások szervezését, állami megrendelését Magyarországon. Mint fogalmazott, az ernyőszervezet létrehozásával a rendszerváltás óta a legfontosabb változás indult el a helyközi közlekedésirányításban. Elmondta, hogy ma még a különálló közszolgáltató cégek menedzsmentje elsősorban a saját cégük érdekeit nézi, hiszen a céglogika szerint ez a kötelességük. A VPE Kft. alapjain létrejövő új szervezet fő feladata lesz ezen túllépni, és egységes egészként kezelni a közszolgáltatást. Példaként említette, hogy 2023. január 1-től a jegyértékesítés átkerül az országos közlekedésszervezőhöz. Az utas persze ugyanabban az applikációban vagy pénztárnál veheti meg a jegyét bérletét – hamarosan közös applikációban a buszra és vonatra is -, de onnantól megszűnik a vita, hogy több cég közös díjterméke esetén hogyan kell osztozni.

Nem csak arról van szó, hogy egy szervezeti egységbe kerülnek a stratégiai tervezéssel, menetrendkészítéssel, pályakapacitás-elosztással, jegyértékesítéssel, utastájékoztatással foglalkozó szakemberek a TIM-ből, a Közlekedéstudományi Intézetből, a Vasúti Pályakapacitás-elosztó (VPE) Kft.-ből, a MÁV-tól és a Volánbusztól, hanem arról is, hogy a közszolgáltatás megrendelését új alapokra helyezik, s az új szervezet részletes minőségi paramétereket fog megkövetelni – fejtette ki Vitézy Dávid.

Amint azt néhány napja már megírtuk, az országos közlekedésszervező 2023 elején kezdi meg működését, s olyan feladatkörök kerülnek át a helyközi közszolgáltatóktól az új szervezethez, mint a közlekedésszervezés, a forgalomirányítás, az értékesítési rendszer működtetése, utastájékoztatás vagy éppen a jegy- és bérletértékesítés. Ezt követően az állami közlekedési cégek hatásköre csupán a járművek üzemeltetésére, illetve a jármű- és személyzeti vezénylési feladatokra terjed majd ki.

Az államtitkár a konferencián beszélt arról is, hogy a kormány ma 2,5-szer akkora összeggel támogatja a vasúti és buszos közlekedést, mint 2010-ben, s mindent megtesznek, hogy a nehezített körülmények és megnövekedett energiaárak mellett is fenntartsák, sőt, folyamatosan fejlesszék a közösségi közlekedés színvonalát. Mint mondta, elég belegondolni, ha csak a MÁV által megvásárolt villamos energiát nézzük, tavaly szeptemberben a MÁV-Start 1,7 milliárd forintot, idén szeptemberben 10 milliárdot költött vontatási áramra.

Elmondta, hogy a közszolgáltatások adataiból az látszik, hogy a világjárvány miatt eltűnő utasok visszatértek, 2022-ben az országos számok már majdnem elérik a 2019-eseket, jövőre pedig minden bizonnyal meghaladják. Ahol pedig fejlesztik a vasutat, sűrűn, ütemesen járó, korszerű vonatok szolgálnak a felújított pályán, ott kétszeres-háromszoros forgalomra lehet számítani a balatoni, esztergomi, székesfehérvári tapasztalatok alapján. A vasútcentrikusságot középpontba állító stratégiai irányváltás okai között az államtitkár a környezetvédelmi elvárásokat, a minimális olajfüggőség szerepét, a vasútnak a jövőbe mutató és szerethető voltát, gazdaságélénkítő hatását, a várostérségek fejlesztésében, illetve a védelmi ipari struktúrában játszott szerepét sorolta.

Az államtitkár szerint irányváltás jön: míg az elmúlt 12 évben autópályákra, közútra 2000 milliárd, vasútra pedig 1500 milliárd forintot költött az állam, ez a számadat a következő 12 évben megfordul. Ebben szerepet játszik az is, hogy az EU lényegében kivonul a közútfejlesztés finanszírozásából.

Címlapkép: MTI/Komka Péter