A cél a MÁV és a Volánbusz további integrációja

Csak akkor lesz versenyképes és vonzó a vasúti és a buszközlekedés, ha üzembiztosan hamarabb és olcsóbban viszi el az utasokat, mint ha egyénileg utaznának – mondta Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a MÁV és a Volánbusz intergrációjáról, a menetrendek összehangolásáról és a párhuzamosságok megszüntetéséről.

A MÁV és a Volánbusz összevonása kapcsán Homolya Róbert elmondta, hogy most még közelebb került a két cég irányítása, és ezzel az aktussal együtt azt a feladatot kapták a Volánbusz Zrt. és a Magyar Államvasutak felett tulajdonosi jogokat gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől, hogy vizsgálják meg, az integráció hogyan tud végbemenni, hogyan tudnak majd még hatékonyabban szolgáltatni. Mint fogalmazott, „az utas a legelső, keressük a szinergiákat, gondolok itt a forgalomirányításra, az utastájékoztatásra, a jegyértékesítésre, a menetrend-összeállításra”. Erre a feladatra szeptemberig kaptak határidőt a miniszter asszonytól. Mint mondta, most azt is meg kell vizsgálniuk, hogy államadósság-kezelési, jogi, közbeszerzési és egyéb aspektusokból hogyan tud integrálódni a MÁV vállalatcsoportba a Volánbusz Zrt. A megszabott határidőben le fogják tenni a javaslatukat, de természetesen az integráció nem egy rövid folyamat. A Volán társaságoknál sem zárult még le az intergráció, 2015-16 előtt még 24 Volán-társaság volt, mára csak egy.

A kormányzati politikában a közösségi közlekedés gerince a vasút lett (Fotó: MÁV-Start)

Kérdésre közölte: akkor tud vonzó vagy versenyképes lenni a közösségi közlekedés az egyéni közlekedéssel szemben, ha jó kínálatot tud nyújtani. „Most a vasúti és közúti kínálatot össze tudjuk hangolni, és nyilvánvalóan együtt még erősebb tud lenni a kínálat” – mondta. A másik az utastájékoztatási vagy forgalomirányítási rendszer. Jelenleg még huszonegyféle eltérő utastájékoztatási rendszer működik a Volánbusznál, tehát nyilván ezt is integrálni kell, ez nagyon fontos. Az utasnak pedig az egyik legfontosabb, hogy mennyibe kerül az utazás és hogyan tud tud jegyet vagy bérletet venni, ebben is komoly munka áll előttük, hiszen nincs átjárhatóság a tarifarendszerek között, és eltérő módon, eltérő rendszereken keresztül tudják megvásárolni az utasok a jegyeket és a bérleteket vasútra vagy buszra. Az egyik legfontosabb prioritás, hogy legalább az a felület, amelyen a jegyet és a bérletet megvásárolják az utasok, egységes legyen. Év végével ezt egységesíteni fogják, a MÁV-nál jól működő elektronikus jegyértékesítési rendszert ki fogják terjeszteni a Volánbuszra, ez az első lépés, és a második pedig a tarifaközösség megteremtése. Nagyon sok viszonylat esetében a Volánbusz-bérleteket és -jegyeket elfogadják vasúton, de ez visszafelé még nem működik. A jegyrendszer év végével már egységes lesz, de ott még még Volán- és MÁV-jegyet kell megvásárolni.

Elmondta, hogy a MÁV-csoport körülbelül 140 millió utast szállít el egy évben. A Volán járatain pedig több mint 650 millió utas van, de az utasok száma picit csökken minden évben. A kettő együtt majdnem 800 millió utast vagy utazást jelenít meg. Nyilvánvalóan azt kell majd megvizsgálniuk, hogy melyik szegmensből hova kell utasokat átirányítanunk ahhoz, hogy hatékonyabbak legyenek.

Az egyik fő cél az, hogy az egyéni közlekedéstől átcsábítsák az utasokat, a másik pedig, hogy a közúti közösségi közlekedésről is hozzanak át utasokat. Az utóbbira példaként említette a székesfehérvári vonal majdnem 200 milliárd forintos fejlesztését, ahol korszerű Flirt-motorvonatokat állítottak forgalomba, az utasszám szépen nő. Közben 50-60 autóbusz jár naponta a vasút mellett, a kérdés, hogy ezeket fönn kell-e tartaniuk, ez okoz-e problémát a most már közös közösségi közlekedési kínálatban. A párhuzamosság megszüntetéséhez viszont az is kell, hogy az utasokat rá tudják hordani a vasútállomásokra, mert nagyon sok esetben a vasútállomás vagy megállóhely nem a városközpontokban van. „Ezeket az utasáramlási helyeket és folyamatokat megfelelően kell beállítanunk. Nyilvánvalóan olyan kínálatot kell adnunk, hogy ne legyen kérdés, hogy amit ajánlunk, az jobb, mint az előző” – tette hozzá a MÁV elnök-vezérigazgatója.

A legfontosabb az, hogy az utazóközönségnek olyan kínálatot adjunk, amellyel meg van elégedve, de azért elég sokba kerül ennek a fenntartása, ha a teljes vállalatcsoportot nézem, több mint 400 milliárd forintról beszélünk. Tehát nem mindegy az, ha az állam ennyi pénzt beletesz a közszolgáltatásba, akkor azt mennyien használják – mondta Homolya Róbert.

Címlapkép: MÁV-csoport