Vitézy Dávid lesz a TISZA-kormány közlekedési és beruházási minisztere

A hazai közlekedéspolitika szempontjából meghatározó fejlemény, hogy a TISZA-kormány leendő miniszterelnöke, Magyar Péter felkérésére Vitézy Dávid töltheti be a közlekedési és beruházási miniszteri posztot. A jelölt a felkérést elfogadta, és részletesen vázolta fel azokat a szakpolitikai irányokat, amelyek mentén a következő években átalakítaná a magyar közlekedési rendszert. A döntést maga Magyar Péter jelentette be, aki kiemelte: a jelölt több mint két évtizede foglalkozik közlekedési és városfejlesztési kérdésekkel, és szerepe volt abban, hogy Budapest közlekedése az elmúlt másfél évtizedben látványos megújuláson ment keresztül.

A leendő miniszterelnök szerint Vitézy Dávid feladata az lesz, hogy kivezesse a magyar vasutat a jelenlegi működési problémákból, és megkezdje a TISZA közlekedési és városfejlesztési programjának végrehajtását. Ennek részeként – az elérhető európai uniós források bevonásával – egy átfogó fejlesztési időszak elindítását vázolta fel, amelyet a magyar vasút „második aranykoraként” írt le, utalva Baross Gábor korszakára.

A kijelölés szakmai szempontból nem előzmény nélküli: Vitézy Dávid korábban a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztériumban töltött be államtitkári pozíciót, ahol az országos közlekedéspolitika irányítása, valamint a stratégiai döntések és szabályozások előkészítése tartozott a feladatai közé. Hatáskörébe tartozott a közszolgáltatások megrendelői oldalának koordinálása is: ennek keretében felügyelte többek között a MÁV-Start Zrt., a MÁV-HÉV Zrt., a Volánbusz Zrt. és a GYSEV Zrt. közszolgáltatásainak szervezését és megrendelését, miközben kiemelt célként kezelte a vasút szerepének erősítését mind a személy-, mind az áruszállításban.

A kijelölt miniszter hangsúlyozta, hogy a feladat nagyságát történelmi léptékűnek tartja, és külön utalást tett Széchenyi István és Baross Gábor örökségére. Megfogalmazása szerint a magyar közlekedési rendszerben évtizedes elmaradásokat kell ledolgozni, miközben az egyik legsürgetőbb feladat a válságos állapotban lévő vasút stabilizálása és fejlesztése. Ennek alapfeltételeként az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés helyreállítását jelölte meg, amely nélkül szerinte nem indítható el érdemi infrastruktúra-megújítás. A program középpontjában a vasút áll: a cél egy átfogó pályafelújítási és járműcsere-program elindítása, amely egy, Baross Gábor nevét viselő komplex fejlesztési keretbe illeszkedne, kiterjedve a HÉV-hálózatra is. A koncepció ugyanakkor rövid távon nem kerülheti meg az üzemképesség fenntartását sem, mivel – a megfogalmazás szerint – a rendszer jelenlegi állapota „szó szerint válságos”.

A hangsúlyosan megjelenő politikai-szakmai keretezés szerint az új kormány mögött álló választói felhatalmazás lehetőséget teremthet a közlekedéspolitika működésének átalakítására. Vitézy Dávid három alapelvet emelt ki: a szakmaiságot, az intenzív munkavégzést és a korábbi működést jellemző „hatalmi arrogancia” elhagyását, amelyek mentén a tárca működését új alapokra helyezné.

A konkrét szakpolitikai vállalások között szerepel a pályaudvarok funkciójának újragondolása, amelyek a jövőben nem pusztán közlekedési csomópontként, hanem integrált városi központokként működnének. Emellett a közösségi közlekedés megerősítése is hangsúlyos elem, különös tekintettel az egységes városi-regionális hálózatok és tarifarendszerek kialakítására, amely a jelenlegi széttagolt struktúra átalakítását célozza.

A közúti közlekedés területén a meglévő autópálya-koncessziós rendszer felülvizsgálata is napirendre kerülhet, miközben a leromlott állapotú alsóbbrendű úthálózat felújításának felgyorsítását ígéri. A vidéki mobilitás kapcsán átfogó fejlesztési program körvonalazódik, amely az elkerülő utak építésétől az országos kátyúmentesítési programon át a közlekedési szolgáltatások elérhetőségének javításáig terjed, azzal a deklarált céllal, hogy a minőségi közlekedés minden település számára elérhetővé váljon. A szabályozási környezet átalakítása szintén a tervek között szerepel: új KRESZ és közlekedésbiztonsági szabályozás előkészítését helyezte kilátásba, amely a balesetek számának csökkentését és a sérülékeny közlekedők fokozott védelmét célozza, különös tekintettel a gyorshajtás és az illegális közúti versenyzés visszaszorítására.

A főváros szerepe külön is megjelenik a programban. A cél Budapest versenyképességének erősítése és a régiós nagyvárosokhoz viszonyított lemaradás mérséklése, ami a megfogalmazás szerint nemcsak városi, hanem országos gazdasági érdek is. Ennek részeként a korábbi évek befejezetlen beruházásainak újragondolása mellett új fejlesztési irányok is felmerülnek, például egy új dunai gyalogoshíd lehetősége.

A személyesebb kitekintés szerint Vitézy Dávid a feladat elfogadásával lezárja jelenlegi önkormányzati szerepét, és kormányzati pozícióból kíván hozzájárulni Budapest és az ország közlekedésének fejlesztéséhez. Megfogalmazása szerint továbbra is szakemberként kíván működni, a politikát eszköznek, nem célnak tekintve.

4 kép -