Vargha Tamás az ITM-hez fordult a megszüntetett buszjáratok ügyében

A vasút szerepének erősítése és a párhuzamosságok megszüntetésének következő szakaszaként lépett lépett életbe augusztus 20-án a Budapest és Fejér, valamint Veszprém megye között közlekedő országos (távolsági) autóbuszjáratokat érintő – Veszprém-Székesfehérvár-Budapest közötti buszjáratok erőteljes ritkításával, megszüntetésével járó – menetrend-átalakítás. Ennek eredményeként a Székesfehérvár-Budapest viszonylaton addig közlekedő közel 30 járatpárból mindössze három maradt, ami nem aratott nagy tetszést sem az utazók, sem pedig a helyi politikusok körében.

Az átalakítás hátterében a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal majdnem 200 milliárd forintos fejlesztése és kapacitásbővítése áll, amely a viszonylat közúti, valamint vasúti közösségi közlekedésének felülvizsgálata után lehetőséget adott a párhuzamosan futó távolsági buszjáratok jelentős ritkítására. A megszüntetett autóbuszjáratok funkcióit több, vasúti ráhordó járat vette át, melyek Székesfehérvár vasútállomáson csatlakoznak az országos hálózathoz. A párhuzamosságok megszüntetésének és a módosuló közlekedési feltételeknek fő célja az volt, hogy minél többen válasszák a vasúti közlekedést ezen a viszonylaton.

Véleményünk szerint vitathatatlan, hogy a kormány és a vasúttársaság az utóbbi években nagy erőket mozgósított a szolgáltatásfejlesztés területén, ám az utazóközönség ily módon történő, minden átmenetet és egyeztetést nélkülöző átterelése kapcsán számolni kell az egyéni közlekedés ugrásszerű térnyerésével.

Az intézkedés már a bejelentés napján nem kis felháborodást keltett az utazók körében. A menetrend-átalakítással kapcsolatban augusztus közepén Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András is megosztotta a város önkormányzatának egyet nem értő álláspontját, levélben pedig arra kérte az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), hogy a menetrend módosítását augusztusban ne vezesse be. Az új menetrend idei, minden átmeneti időszak nélküli bevezetését elhamarkodottnak tartja, annak feltételrendszere (pl. gyűjtőparkolók, helyi hálózat, jegyvásárlás összehangolása) még nem áll fenn és a változások számos fehérvári, valamint talán még több agglomerációban élő számára drasztikus visszalépést jelentenek. Mint fogalmazott, a vasút csak akkor hozható monopol helyzetbe a buszközlekedéssel szemben, ha kialakították ennek feltételrendszerét, vagyis ha az emberek jelentős többsége számára nem jár lemondással az igénybevétele.

A döntés valóban váratlan volt, hiszen MÁV elnök-vezérigazgatója júliusban még csak példaként említette a székesfehérvári vonal majdnem 200 milliárd forintos fejlesztését a párhuzamosságok felszámolása kapcsán. Az említett vonalon korszerű Stadler Flirt motorvonatokat állítottak forgalomba, ezt követően az utasszám emelkedett, de eközben napi 50-60 autóbusz is járt a vasút mellett. Ekkor azonban még csak kérdésként merült fel, hogy ezeket fenn kell-e tartani, okoz-e mindez problémát az immár összevont közösségi közlekedési kínálatban.

A polgármester szerint az új menetrendet kizárólag a székesfehérvári intermodális csomópont megépülése után lenne szabad bevezetni, ezért arra kérte a hatáskörrel rendelkező minisztériumokat, hogy a menetrend bevezetését az intermodális csomópont elkészültéig – várhatóan 2022-23-ig – halassza el.

Az ügyben Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője megkereste Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkárt és dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt, továbbá egyeztetést kezdeményezett a közszolgáltatás megrendelőjével, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal is. A megbeszélésre a szaktárcával a napokban kerül sor, ahol a képviselő a fehérvári utazók számára legfontosabb járatok tekintetében kíván javaslatot tenni.

Címlapkép: Varga Imre