Felszámolás fenyegeti a spanyol buszgyártót

A spanyolországi Alsasuában működő, főként távolsági buszokra szakosodott karosszériaépítő, a Sunsundegui továbbra is súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, és egyre inkább úgy tűnik, hogy vállalat nem fog tudni talpra állni. A cég egyik fő problémájaként a Volvóval kötött, de végül meghiúsult együttműködést nevezi meg, amelynek keretében a Volvo 9700 és 9900 típusú turistabuszok karosszériáinak gyártását végezték volna. Az együttműködés 2023 októberében indult, de fél évvel később a Volvo visszalépett, arra hivatkozva, hogy a projekt túlzottan komplex lett volna, és a szükséges többletinvesztíciók miatt nem lett volna gazdaságilag fenntartható. 

A Volvo-projekt meghiúsulása azonban csak a végső csapás volt egy már amúgy is instabil vállalatra. A Sunsundegui pénzügyi helyzete a turizmust tönkretevő COVID-időszak alatt – más, főként távolsági típusokra szakosodott buszgyártókéhoz hasonlóan – jelentősen meggyengült, mivel a vállalat ekkor nagymértékben támaszkodott állami hitelekre, amelyek jelentősen növelték adósságállományát. A Volvóval való együttműködés ugyan lehetőséget kínált volna a stabilizációra, de a cég túlbecsülte saját kapacitásait. Az új projekt beindításához szükséges ipari átalakítások, eszközbeszerzések és munkaerő-bővítések túl nagy terhet jelentettek. A dolgozók létszámát 245-ről 418-ra növelték, ami 50%-os bérköltség-emelkedést eredményezett, miközben nem volt megfelelő infrastruktúra a képzésükre és foglalkoztatásukra.

Ezenfelül a cég működése továbbra is inkább manufakturális jellegű maradt, és nem rendelkezett egy átfogó ipari tervvel a Volvo-modellek sorozatgyártására. Az új mérnöki igazgatót csak hónapokkal a projekt elindítása után vették fel, és az új üzemcsarnokok, valamint a Volvo és a Sunsundegui közötti technológiai transzfer részeként, a Lengyelországból érkező anyagok és szerszámok tárolására szolgáló raktár bérlése is jelentős késedelmekkel zajlott. Mivel a Sunsundegui gyártási folyamatai kevésbé automatizáltak, ez tovább növelte volna a termelési költségeket és lassította volna az átfutási időt. Mindezek miatt a Sunsundegui nem tudta teljesíteni a Volvo elvárásait.

A Volvo egyébként már a kezdetektől tisztában volt a Sunsundegui pénzügyi nehézségeivel, és a szerződéskötés előtt is világos volt, hogy komoly beruházásokra lesz szükség a projekt megvalósításához. Ennek ellenére a Volvo úgy döntött, hogy belevág az együttműködésbe, majd később visszalépett, amikor a komplexitás és a többletköltségek már túl magasnak bizonyultak. Ez a döntés végképp ellehetetlenítette a Sunsundegui helyzetét, hiszen addigra a cég már jelentős erőforrásokat fektetett az új gyártási kapacitások kialakításába. Annyit viszont meg kell jegyezni, hogy a spanyol gyártó korlátai ellenére képes volt a két Volvo modell gyártási folyamatát homologizálni, s beszerezni a karosszáláshoz szükséges engedélyeket.

Ezután a Sunsundegui egyre nagyobb gazdasági nyomás alá került, és végül felszámolás nélküli önkéntes csődeljárást kezdeményezett a bíróságon. A vállalat vagyonát a csődgondnok 27 millió euróra becsüli, miközben az adósságai elérik a mintegy 50 millió eurót. Ebből 8,9 millió euró a beszállítók, 39,9 millió euró pedig a hitelező bankok felé áll fenn. Összesen 260 különböző vállalat, pénzügyi intézmény és állami szerv szerepel a hitelezők között. A csődgondnok hosszú hónapokig keresett egy olyan befektetőt, aki megmenthetné a céget, azonban az utolsó reményként számon tartott belga Dumarey csoport – amely a szintén csődbe jutott angol Mellort már megmentette a megszűnéstől, tavaly pedig a bajba jutott Van Hool átvétele iránt is érdeklődött – végül visszalépett a megállapodástól.

A Dumarey csoport 3,5 millió eurót ajánlott fel a Sunsundeguiért, amely magában foglalta az ingatlanokat, a gyártóeszközöket, egyéb vagyonelemeket és a szellemi tulajdont is. Az ajánlat azonban messze elmaradt a vállalat értékétől, és ráadásul nem tartalmazott hosszú távú üzleti tervet a fenntarthatóság biztosítására. A Sunsundegui helyzete jelenleg rendkívül kritikus, és a következő hetek meghatározóak lesznek a cég jövőjét illetően. Ha nem sikerül rövid időn belül (azonnal) új befektetőt találni, a cég végleg megszűnik.

Most, hogy a belga befektető is visszalépett, a kormány és a helyi hatóságok új stratégiát próbálnak kidolgozni, hogy megmentsék a vállalatot, vagy legalábbis mérsékeljék a helyi gazdaságra gyakorolt negatív hatásokat. A jelenlegi helyzet alapján azonban a Sunsundegui felszámolása és a 350 fős dolgozói állomány elbocsátása tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek.

Emellett a Sunsundegui túlélési esélyeit és a befektetői érdeklődést tovább rontja, hogy a cég elsődleges partnere, a Volvo Buses gyakorlatilag már beárazta a vállalat bukását és előremenekült. A Sunsundegui egyik legfontosabb piaca az Egyesült Királyság, ahová hosszú évek óta sikeresen exportálja Volvo alvázra épített típusait, amelyeket a Volvo Buses a saját hálózatán keresztül forgalmazott. A Volvo azonban nemrégiben más irányba mozdult el, és új stratégiai partnerséget kötött a spanyol UNVI buszgyártóval egy, a brit és ír üzemeltetők számára szánt távolsági busz piaci bevezetéséről, lényegében kiváltva ezzel a Volvo B13R alvázra épített Sunsundegui Sc7 új generációját a szigetország piacán.