Újabb európai város mondhat le a trolibuszokról – most Galați kerülhet sorra

Bergen, Schaffhausen és Athén példája után a romániai Galați is azoknak a városoknak a sorába kerülhet, ahol az elektromos autóbuszok a trolibuszok rovására nyernek teret. A városvezetés részéről a napokban nyíltan felmerült a trolibuszforgalom megszüntetésének lehetősége, jóllehet a döntés körül érezhető bizonytalanságot jelez, hogy mindössze néhány nappal korábban még a meglévő trolibuszüzem fejlesztése és bővítése szerepelt a 2026-ra tervezett városi beruházások között.

A városban 1989 óta üzemel trolibuszforgalom: a hálózat négy vonalból áll, ezek közül azonban csak a 102-es és a 104-es jelzésű viszonylatok működnek üzemszerűen. A forgalmat 17 darab, 2017–2018-ban beszerzett Škoda 26 Tr trolibusz biztosítja. A járművek trolibuszos mércével mérve tehát kifejezetten fiatalnak számítanak, ugyanakkor önjárásra nem képesek, és a jelenlegi vitákban éppen ez a műszaki korlát jelenti a legfőbb problémát.

A város flottájában több mint félszáz, Solaris és Karsan gyártmányú akkumulátoros elektromos autóbusz közlekedik, amelyek nem kötődnek felsővezetékhez, így – a városvezetés megítélése szerint – nem korlátozzák a hálózat és az utcahálózat átalakításának rugalmasságát, szemben az egyébként szintén emissziómentes trolibuszokkal. Galați önkormányzata ennek megfelelően jelentős irányváltásra készül a közösségi közlekedésben. Ionuț Pucheanu polgármester bejelentése szerint belátható időn belül megszüntetnék a trolibuszüzemet, amelyet teljes egészében elektromos autóbuszok váltanának ki.

A polgármester indoklása szerint a trolibusz elavult technológiának számít, amely jelentősen korlátozza a város mozgásterét. Megfogalmazása szerint egyes kiemelt utcák gyalogosbaráttá alakításakor a felsővezeték-hálózat megléte komoly kötöttségeket jelent, míg az elektromos autóbuszok lényegesen nagyobb szabadságot biztosítanak az útvonalak és a városi terek átalakításában. A trolibuszok kivonásától a városvezetés a viszonylatok gyorsabb átszervezését, a költséges légi infrastruktúra felszámolását, valamint a közösségi közlekedés rugalmasabb illesztését várja a készülő városi mobilitási projektekhez. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy néhány nappal korábban a helyi önkormányzat még egészen más irányt jelölt ki. A városvezetés hivatalos közlése szerint 2026-ban összesen 30 új projekt indulna el, 866 millió lej összértékben, kiemelt fókuszban a közlekedés, az egészségügy és a zöld infrastruktúra fejlesztésével. A felsorolt prioritások között kifejezetten szerepelt a trolibuszhálózat bővítése, ami egyértelműen a rendszer hosszabb távú fenntartására és fejlesztésére utalt.

Mindez éles ellentétben áll azzal az iránnyal, amelyet Románia többi trolibuszos városa követ. Brassóban, Temesváron, Bukarestben, Kolozsváron és Ploiești-ben a meglévő hálózatokat nem felszámolják, hanem éppen ellenkezőleg: önjárásra is képes, IMC-technológiás trolibuszokkal korszerűsítik és teszik rugalmasabbá. Ebbe a trendbe Galați jelenlegi gondolkodása látványosan nem illeszkedik.

A galați-i helyzet ugyanakkor több ponton emlékeztet a nemrég felszámolt Schaffhausen trolibuszüzemére. A hálózat itt is kisméretű, mindössze két viszonylatra korlátozódik, összhossza és járműállománya sem számottevő. Éppen ez a korlátozott méret vált az egyik fő problémává: a felsővezeték-hálózat fenntartása, karbantartása és korszerűsítése aránytalanul magas fajlagos költségekkel jár, miközben a kötött infrastruktúra az üzemeltetési rugalmasságot is jelentősen korlátozza. Mindez azonban önmagában még nem feltétlenül indokolná a megszüntetést, hiszen Európában ennél kisebb trolibuszüzemek is sikeresen működnek, megfelelő műszaki és stratégiai koncepció mellett.

Galați esetében egyelőre nem világos, hogy valódi stratégiai fordulatról, kommunikációs ellentmondásról vagy egymással párhuzamosan futó, még le nem zárt szakmai elképzelésekről van-e szó. A bizonytalanságot tovább erősíti, hogy a város tavaly több mint 26,8 millió lej értékű szerződést ítélt oda a trolibuszhálózat bővítésére, amely kiterjedt volna új felsővezeték-hálózat kiépítésére, közműkiváltásokra, közvilágítás-korszerűsítésre, valamint a kapcsolódó városi infrastruktúra rendezésére is. Ezek a munkálatok ugyanakkor eddig látványosan nem kezdődtek el, ami újabb kérdéseket vet fel a város hosszabb távú közlekedési stratégiájának következetességével kapcsolatban.

Amennyiben az elképzelések valóban a trolibuszüzem felszámolása felé mutatnak, az illeszkedik abba a – összességében inkább kivételesnek tekinthető – európai tendenciába, amelyben egyes városok a trolibuszokat akkumulátoros elektromos autóbuszokkal váltják ki. Bergen, Schaffhausen és Athén példája ugyanakkor azt is mutatja, hogy ezek a döntések sok esetben nem kizárólag műszaki vagy üzemeltetési racionalitáson alapulnak, hanem jelentős szerepet játszanak bennük a finanszírozási konstrukciók, a politikai prioritások, valamint a „látható” infrastruktúra – felsővezetékek és alállomások – városképi megítélése is.

3 kép -