December 14-től megszűnik a trolibuszközlekedés Schaffhausenben

Sokak számára keserédes búcsút hoz a december 14-i menetrendváltás Schaffhausenben, ezen a napon ugyanis végleg megszűnik Svájc egyik legkisebb, ugyanakkor különösen karakteres trolibuszüzeme. A schaffhauseni trolibusz közel hat évtizeden át meghatározó eleme volt a város közlekedésének, egyszerre formálva a városképet és a mindennapi utazási szokásokat. A rendszer jelentőségét jól mutatja, hogy a jelenleg még kizárólag trolibuszokkal kiszolgált 1-es vonal évek óta Schaffhausen legforgalmasabb viszonylata, évente mintegy 2,5 millió utassal. Az új menetrend életbe lépésével az ezen a viszonylaton közlekedő Hess trolibuszok helyét akkumulátoros elektromos csuklós autóbuszok veszik át, ezzel pedig hivatalosan is véget ér egy korszak a város közösségi közlekedésében.

Bár Svájcot gyakran a trolibuszüzemek „fellegváraként” emlegetik, Schaffhausen nem az első város, ahol ez a technológia visszaszorul vagy teljesen megszűnik. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a trolibuszrendszerek leépítése Svájcban soha nem öltött olyan méretet, mint számos más európai országban, a nagyvárosi hálózatok többsége pedig nemcsak fennmaradt, hanem az elmúlt évtizedekben folyamatos fejlesztéseken is átesett. Ám miközben Zürich, Bern vagy Luzern továbbra is modernizálja és bővíti trolibuszhálózatát, a kisebb, elszigeteltebb rendszerek esetében egyre nehezebb gazdaságilag és műszakilag is indokolni a hosszú távú fennmaradást – és ennek a folyamatnak végül Schaffhausen is áldozatul esett.

A schaffhauseni trolibuszhálózat története során egyszer már megmenekült a bezárástól, ám egy tavaly meghozott döntés értelmében ezúttal végleg lezárul az üzem története. Schaffhausenben a trolibuszüzem 1966 szeptemberében indult el, kiváltva a város addigi villamosközlekedését. A váltásra azért került sor, mert a korabeli döntéshozók a trolibuszokat modernebb, gazdaságosabb és rugalmasabb közlekedési eszközöknek tartották.

A hálózat kezdetben két fő vonalon működött, amelyek a városközpontot a külvárosi területekkel kötötték össze. Bár az évtizedek során számos fejlesztést hajtottak végre a rendszeren, a 2000-es évek elején mégis felmerült az üzem megszüntetésének lehetősége, valamint a trolibuszok dízel-, illetve gázüzemű autóbuszokkal történő kiváltása. A város végül – a némileg magasabb üzemeltetési költségek ellenére – a hálózat megtartása mellett döntött, azonban az üzem az 1-es vonalra szűkült, amelyre új, alacsonypadlós csuklós trolibuszokat szereztek be. Bár tervben volt egy második trolibuszvonal indítása is, ez a projekt már nem jutott el a megvalósításig. A hálózat így végül egyetlen viszonylatra korlátozódott; összhossza és járműállománya svájci mércével mérve is kifejezetten kicsinek számít. Éppen ez a korlátozott méret vált később az egyik fő problémává, mivel a felsővezeték-hálózat fenntartása, karbantartása és korszerűsítése aránytalanul magas fajlagos költségekkel járt, miközben a kötött infrastruktúra a rendszer üzemeltetési rugalmasságát is jelentősen korlátozta.

A schaffhauseni trolibuszhálózatot még az elmúlt években az akkumulátoros önjáró képesség bevezetésével új erőre kapott trolibuszok sem tudták megmenteni, bár hozzá kell tenni, hogy a város megközelítése az akkumulátoros trolibuszok alkalmazásához már a kezdetektől rendkívül szerencsétlen volt.

Schaffhausenbe 2011-ben érkezett a jelenlegi, hétdarabos Hess Swisstrolley 3 (BGT-N2C) flott­a. A város ekkor 10,5 millió svájci frankot fordított a hálózat modernizálására, amely a Vossloh Kiepe hajtásrendszerrel, két hajtott tengellyel és 80 kW teljesítményű dízel segédaggregáttal felszerelt járművek beszerzése mellett az áramellátó rendszer korszerűsítését is magában foglalta. A hat forgalmi és egy tartalék járműből álló flottát 2019-ben IMC technológiával is felszerelték: a dízel segédüzemet egy menet közben is tölthető, 30 kWh összkapacitású lítium-titanát-oxid (LTO) akkumulátorcsomag váltotta ki, amely lehetővé tette a korlátozott, helyi emissziómentes önjáró üzemet. A fejlesztés 1,575 millió svájci frankba került, és azt a járművek gyártója, a Carrosserie Hess AG végezte el.

Az IMC rendszer bevezetésével lehetőség nyílt néhány frekventált szakaszon a felsővezetékek elbontására, ami részben csökkentette a fenntartási költségeket, valamint javította a városképet is. A beruházás várható megtérülését eredetileg 2026-ra kalkulálták, ami gyakorlatilag egybeesik a trolibuszhálózat leállításával. Utólag visszatekintve az eredetileg dízel segédüzemmel szerelt trolibuszok akkumulátoros önjáró képésségének kialakításával járó magas költségek vállalása nem bizonyult racionális döntésnek, mivel ezen beruházások nem álltak összhangban a város később egyértelművé tett irányváltásával. Az első akkumulátoros elektromos autóbuszok beszerzését követően a város ugyanis nem titkolta, hogy a trolibusz-üzemeltetés fenntartását már csak átmeneti szakasznak tekinti, és azt az évtized végéig kivezeti.

A városvezetés tehát gazdasági, műszaki és fenntarthatósági szempontokra hivatkozva döntött a trolibuszüzem végleges leállításáról. A hivatalos indoklás szerint a lépés hátterében elsősorban azok a jelentős út- és közműépítési munkálatok állnak, amelyek Schaffhausen és Neuhausen am Rheinfall térségében várhatók, és amelyek a meglévő felsővezeték-hálózat ideiglenes áthelyezését, illetve módosítását tették volna szükségessé. Ezek a beavatkozások azonban olyan többletköltségekkel jártak volna, amelyek – különösen a felsővezetékek eredetileg is 2029-re tervezett elbontásának fényében – már nem tűntek gazdaságilag indokolhatónak. Ezzel párhuzamosan a trolibuszflotta is elérte élettartama végét. Az elöregedő járművek pótlása új, korszerű trolibuszokkal a város becslései szerint jelentős többletráfordítást igényelt volna az akkumulátoros elektromos buszokhoz képest, miközben a városvezetés megítélése szerint a trolibusz-technológia előnyei egyre kevésbé voltak egyértelműek az akkumulátoros autóbuszok gyors fejlődése mellett. Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a trolibuszüzem kivezetését az eredeti elképzeléseknél évekkel korábban hajtják végre. A december 14-i menetrendváltástól a vonalon 7 darab Irizar ie tram csuklós villanybusz veszi át a forgalmat, kihasználva az állomás térségében már meglévő töltőinfrastruktúrát.

A schaffhausenihez hasonlóan elhúzódó és ellentmondásos folyamat kísérte a luxusóra-iparáról is ismert La Chaux-de-Fonds trolibuszüzemének sorsát is – igaz, ott a történet végül pozitív irányt vett. Az 1949-ben megnyílt, mintegy 12 kilométeres hálózat üzemét 2014-ben függesztették fel, hivatalosan az intermodális csomópont átalakítására hivatkozva. A munkálatok során a felsővezeték-hálózat egy részét eltávolították, ami ellehetetlenítette az üzem folytatását, miközben a trolibuszokat átmenetileg dízel- és hibridbuszokkal váltották ki, költséghatékonysági megfontolásokra hivatkozva.

A leállítás jelentős helyi vitákat váltott ki, ám az üzem tényleges újraindítására hosszú évekig nem került sor. Neuchâtel kanton és a TransN közlekedési vállalat csak 2019-től kezdve vizsgálta újra a városi közlekedés jövőjét, több technológiai alternatívát – köztük akkumulátoros trolibuszokat, tisztán elektromos buszokat, valamint hidrogén- és biogázüzemű járműveket – értékelve. A tanulmányok alapján végül az akkumulátoros trolibuszok bizonyultak a legkedvezőbb megoldásnak. A trolibuszüzem – többszöri csúszás után – jelen állás szerint várhatóan 2026 februárjában indulhat újra a 301-es, 302-es és 304-es vonalakon, vadonatúj Hess trolibuszokkal.

December 14-étől tehát egyel kevesebb, szám szerint 11 trolibuszhálózat működik majd Svájcban, ám amennyiben minden a tervek szerint alakul, jövő év elején ismét elérheti a 12-őt a működő rendszerek száma.

Fotók: Gilles Lenhard

5 kép -