Az első példány néhány héttel ezelőtti megérkezését követően november közepén ünnepélyesen bemutatták a nagyközönségnek is a ljubljanai közlekedési társaság, a Ljubljanski potniški promet (LPP) első három vadonatúj, hidrogén hatótávnövelős Mercedes-Benz eCitaro G fuel cell csuklós autóbuszát. A projektet a szlovén környezetvédelmi, klíma- és energiaügyi minisztérium (MOPE) klímaalapja 5 millió, Ljubljana önkormányzata pedig további közel 1,5 millió euróval támogatja, miközben zajlik egy olyan korszerű járműtelep kiépítése is, amely kifejezetten a lokálisan zéró emissziós meghajtású autóbuszok fogadására és karbantartására készül. A nemrég szolgálatba állt, összesen nyolcdarabos széria tagjait részletesebb bemutatás céljából az LPP telephelyén tekinthettük meg, ahol a társaság munkatársai készségesen fogadtak minket az elmúlt héten.

Szlovén vendéglátóink elmondása szerint a hidrogénbuszok mostani bevezetése szervesen illeszkedik az LPP átfogó járműpark-megújítási stratégiájába, amelynek célja, hogy öt éven belül teljes állomány karbonsemlegesen működjön. Ennek értelmében a dízelmotoros járműveket fokozatosan elektromos- és hidrogénhajtású típusok váltják fel a flottában, a meglévő gázüzemű autóbuszok pedig a jövőben biometánnal közlekednek tovább – utóbbira már most is találunk példát, hiszen egy MAN Lion’s City 18 G már ily módon szolgál a társaságnál.

Nem minden járműtelepen adott az ilyen háttér a fotózáshoz

Ljubljana ambiciózus céljait az is erősíti, hogy bekerült (Budapesthez, Miskolchoz és Pécshez hasonlóan) az Európai Unió „100 klímasemleges és intelligens város” programjába, amely 2030-ig számos előremutató intézkedés megvalósítását ösztönzi. A kezdeményezés részeként a szlovén főváros kiemelt szakmai támogatást kap a fenntartható mobilitási rendszerek gyorsított bevezetéséhez, amelynek egyik leglátványosabb eleme a hidrogénhajtású és villanybuszok integrálása a mindennapi üzemeltetésbe. A technológiai átállást jelentős állami támogatás is elősegíti: az ún. ETS kibocsátási egységek eladásából finanszírozott szlovén klímaalap 2023-2024 folyamán 40 millió eurót, azaz mintegy 15,3 milliárd forintnak megfelelő összeget biztosított a helyi önkormányzatok számára zéró emissziós autóbuszok és kisbuszok beszerzésére; a most szolgálatba állított hidrogénüzemű csuklósok beszerzése is ebből a forrásból valósult meg. A fejlesztési lehetőségek ráadásul folyamatosan bővülnek: az elmúlt hetekben egy újabb, 45 millió eurós (átszámítva 17,2 milliárd forintos) szlovén állami pályázat is indult.

A társaság legelső hidrogénbusza, az LJ LPP-350 immár a „Misija 2030” dekorációval

A frissen beszerzett Mercedes-Benz eCitaro G fuel cell autóbuszok nemcsak új hajtásmódot, hanem új arculatot is hoznak magukkal: a Ljubljanában évtizedeken át megszokott, fehér alapon zöld trikolór csíkozású színtervet több mint 50 év után ismét egységes, élénk almazöld fényezés váltja fel. Ez a megjelenés utoljára fél évszázada volt jellemző a helyi buszokra, most azonban új jelentéstartalommal tér vissza, egyszerre idézve fel a szlovén főváros közlekedéstörténeti hagyományait és szimbolikusan kapcsolódva a hidrogénhajtású autóbuszok lokálisan zéró emissziós, „zöld” működéséhez. Az LPP szerint a hidrogénbuszok megjelenése a városi közlekedésben egy olyan korszakváltást jelez, amely jelentőségében a villamos vagy a trolibusz egykori bevezetésével említhető egy lapon. A kontingens öt járműve a közlekedési vállalat „Misija 2030” arculati elemeit kapja meg, erősítve a város klímacéljaihoz illeszkedő egységes vizuális kommunikációt. A fennmaradó három kocsi még különlegesebb külsőt kapott: karosszériájukat az ún. klímavonalak vagy felmelegedési vonalak grafikája díszíti, amely a globális hőmérséklet-emelkedés vizuális ábrázolása. A klímavonalakat Ed Hawkins, a Readingi Egyetem professzora alkotta meg 2018-ban, minden egyes csík az adott év átlaghőmérsékletét jelöli 1850-től napjainkig. A kék árnyalatok a hűvösebb, a vörösek a melegebb éveket mutatják, a sűrűsödő piros mintázat pedig látványosan érzékelteti bolygónk felgyorsult felmelegedését.

A méretbeli különbség is jelentős – balra egy, még az Avtomontaža üzemében összeszerelt MAN csuklós autóbusz

A Daimler Buses mannheimi üzemében gyártott 18 125 mm hosszú, 2550 mm széles és 3450 mm magas, teljes hosszban alacsonypadlós, négyajtós városi csuklós autóbuszok a ljubljanai üzemeltetési igényeknek megfelelő konfigurációban érkeztek. A járműveken egyidejűleg 128 fő utazhat, ebből az ülőhelyek száma 36, az állóhelyeké 92, továbbá az első kocsitestben két babakocsi és egy kerekesszék számára kialakított férőhely áll rendelkezésre. Az LPP-nél alkalmazott felszállási rend szerint az utasok az első két ajtón keresztül léphetnek fel a járműre, ahol a helyi Urbana rendszer érintéses jegyérvényesítői is helyet kaptak; a leszállás a hátsó két ajtón át történik. A beltérben a világos tónusú, fahatású padlóborítás modern, elegáns hangulatot áraszt, amit jól kiegészít az ülések részben újrahasznosított anyagból készült, kék rostbőr kárpitozása, amely egy brit beszállító terméke. Az utastér kialakításánál külön figyelmet fordítottak az akadálymentességre is: a kapaszkodók élénksárga színe, valamint a dombornyomott leszállásjelzők a gyengénlátó utasok tájékozódását segítik.

A Citaro típuscsaládra jellemző hangulat fogad a fedélzeten

A Mercedes-Benz eCitaro fuel cell típust a Daimler Buses hivatalosan hidrogén üzemanyagcellás hatótávnövelővel ellátott elektromos autóbuszként pozicionálja, ennek megfelelően viszonylag nagy beépített akkukapacitással rendelkezik. A ljubljanai rendeltetésű csuklós példányokba négy modulból álló, a BorgWarner (Akasol) által gyártott harmadik generációs lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid (NMC 3) akkupakk került, amely összesen 392 kWh villamos energiatárolási kapacitást biztosít. A Toyotától származó, 60 kW teljesítményű üzemanyagcella a hátsó kocsitest tetején, a csuklószerkezet mögött kapott helyet. A tetőn hat darab hidrogéntartály található, amelyek együttesen 30 kg hidrogéngáz tárolására alkalmasak, 350 bar üzemi nyomáson. Ezekkel a járművek H₂-üzemmódban akár 360 kilométeres hatótávolságot is elérhetnek, miközben az elektromos hajtásrendszer a városi közlekedésre jellemző gyakori lassítási és gyorsítási szakaszokat, valamint Ljubljana dombos terepviszonyait is hatékonyan képes kihasználni a mozgási energia-visszanyerés (rekuperáció) révén.

A második ajtónál mindkét oldalon találunk babakocsi szállítására kijelölt helyet

A rendelkezésre álló hatótáv a napi üzemvitelhez bőségesen elegendő, hiszen a leghosszabb, egésznapos csuklós műszakok is alig haladják meg a 250 kilométert Ljubljanában. A menetrend sajátosságaiból adódóan ráadásul több, csúcsidőn kívüli rásegítő forda is akad, amikor a járművek visszatérhetnek a telephelyre tölteni, illetve tankolni. Mindez azt eredményezi, hogy a hatótáv a gyakorlatban sem az üzemeltetést, sem a rendelkezésre állást nem korlátozza, vagyis a járművek teljes értékűen, kompromisszumok nélkül képesek átvenni dízelmotoros elődeik feladatait.

Az Ed Hawkins-féle klímavonalakkal díszített példányok egyike

Az autóbuszok megfelelnek az Európai Unió átdolgozott általános járműbiztonsági rendeletében (GSR 2) előírt követelményeknek, ennek megfelelően a legmodernebb vezetéstámogató technológiákkal szerelték fel őket. A radaralapú, kimondottan álló utasokat is szállító (városi vagy elővárosi) autóbuszokhoz fejlesztett Preventive Brake Assist 2 vészfékező rendszer folyamatosan felügyeli a jármű előtti területet, és veszélyhelyzetben automatikus fékezést kezdeményez, míg a buszok mindkét oldalára telepített, szintén radartechnológiára épülő Sideguard Assist 2 oldalirányú holttérfigyelő a kanyarodási és sávváltási manőverek biztonságát növeli. A 270°-os kamerarendszer valós időben mutatja a jármű közvetlen környezetét, amelyet a tolatókamera képe egészít ki. A megrendelő ugyanakkor több ponton is a bevált, hagyományos megoldásokat részesítette előnyben: az egyre elterjedtebb digitális MirrorCam rendszer helyett hagyományos külső visszapillantó tükrök kerültek a buszokra, a rögzítőfék és a kerekesszékes rámpa pedig továbbra is manuális működtetésű maradt.

Az üzembe helyezés előtti első hidrogéntankolás a készülő töltőállomáson

A flotta hidrogéngázzal történő feltöltése Szlovénia jelenleg már tesztüzemben működő első nyilvános hidrogéntöltő állomásán történik. Az Energetika Ljubljana által létrehozott hidrogénkút a szlovén főváros közigazgatási területén belül, Stanežičében található – amint azt megtudtuk, a tervek szerint öt éven belül az LPP egész járműtelepe ide költözik majd ki a jelenlegi, több mint 120 éves múltra visszatekintő központi üzemi telepről, ezért az új területet már a jövőbeni, nagyméretű hidrogénbusz-flotta igényeire szabták. Az egyelőre két töltőponttal rendelkező létesítmény éves szinten mintegy 160 tonna hidrogén kezelésére alkalmas, és egyaránt fel van készítve személyautók, teherjárművek, valamint autóbuszok kiszolgálására. A próbatankolások már sikeresen lezárultak, így az infrastruktúra készen áll a hidrogénüzemű járművek mindennapi üzemeltetésére. Ezzel párhuzamosan a helyszínen folyamatban van az elektromos töltőkapacitások kialakítása is, az eCitaro fuel cell gépészeti struktúrája lehetővé teszi ugyanis a két energiatároló rendszer külön-külön töltését is. Ennek keretében új közlekedési létesítmények, acél- és vasbeton töltőszigetek, korszerű közvilágítás, teljes villamos- és távközlési hálózat, csapadékvíz-elvezetés, valamint komplett villámcsapás-védelmi rendszer épült ki. A munkálatok részeként az érintett gázvezetékeket is át kellett helyezni, hogy a későbbi bővítéseknek ne legyen akadálya. Hosszú távon az új hidrogéntöltő állomás energiaellátását a Koseze városrészben megépült, 2 MW teljesítményű napelempark biztosítja majd, amelyhez jövőre egy zöld hidrogént előállító üzem is csatlakozni fog. Amíg viszont ez nem áll teljes kapacitással rendelkezésre, az energiaellátás biztosítására ABB gyártmányú elektromos töltőberendezéseket állítottak fel a régi telephelyen, minden hidrogénbusz számára dedikált töltőegységgel, így a járművek zavartalan napi üzeme már most is biztosítható, egyelőre főként akkumulátoros üzemmódban.

A vontatási akkumulátorok töltéséhez plug-in töltőoszlopok is rendelkezésre állnak

A mintegy 300 ezer lakosú Ljubljanában az LPP jelenleg 220 városi autóbusszal biztosítja a közösségi közlekedést. A flotta gerincét 97 darab gázüzemű – köztük egy biometánnal hajtott – autóbusz mellett továbbra is a dízelüzemű típusok adják, többek között olyan, még a kilencvenes évekből származó MAN NG sorozatú csuklósok, amelyek még az Avtomontaža gyár utolsó korszakának emblematikus járművei voltak, mielőtt a vállalat 1999 végén végleg megszűnt – ezzel Szlovénia legrégebbi autóipari vállalata is eltűnt a térképről. Noha a szlovén főváros az elmúlt években többféle alternatív hajtású tesztbuszt is kipróbált – többek között az Ikarus 80e elektromos midibusz prototípusát és az első Komáromban gyártott BYD eBus B18-ast is –, a valódi áttörést végül a nyolcdarabos Mercedes-Benz eCitaro G fuel cell széria érkezése hozta meg. Ez azonban csak a kezdet, az LPP ugyanis a következő öt évre egy nagyszabású flottamegújítási programot jelölt ki, amely összesen további 100 új, zéró emissziós autóbusz beszerzését irányozza elő. A fejlesztés már a megvalósítási szakaszba lépett: a tervek szerint 2026 tavaszán két újabb Mercedes-Benz eCitaro G fuel cell csuklós hidrogénbusz, később pedig három MAN Lion’s City 12 E szóló, valamint 25 darab Mercedes-Benz eCitaro G akkumulátoros villanybusz is érkezik a városba.

Ezúton is köszönjük a Ljubljanski potniški prometnek a nyitottságot, az együttműködést és a professzionális háttértámogatást írásunk elkészítéséhez.

21 kép -