Tovább szűkül a verseny: a cseh üzemeltetők sorra zárják ki az EU-n kívüli gyártókat a trolitendereikből

Újabb cseh város zárja ki az Európai Unión kívüli gyártókat a trolibusztenderéből: ezúttal Hradec Králové döntött úgy, hogy csak európai székhelyű, preferált származási országból származó ajánlattevők vehetnek részt az általa kiírt közbeszerzésen. A lépéssel a város követi Prága és Ostrava példáját, ahol szintén olyan feltételeket határoztak meg a közelmúlt trolitenderein, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné tették többek között a török és kínai gyártók részvételét, függetlenül azok technikai alkalmasságától.

A Hradec Králové-i közlekedési vállalat legfeljebb 31 darab alacsonypadlós trolibusz szállítására írt ki nyílt közbeszerzést, amely egyetlen szállítóval kötendő, 2028 végéig hatályos keretmegállapodás keretében valósul meg. A tender 18 darab 12 méter hosszú, kéttengelyes, akkumulátoros segédhajtással felszerelt szóló, valamint 13 darab 18 méteres, csuklós trolibuszra vonatkozik. A pályázat része egy külön szerződés keretében biztosítandó garanciális és azon túli szervizháttér, illetve az alkatrészellátás is. A kiírás igazi érdekességét azonban az adja, hogy tudatosan kizárja EU-n kívüli – jellemzően török vagy kínai – gyártók indulását.

Nem Hradec Králové az első cseh város, amely ilyen kritériumokat szab egy általa meghirdetett trolibusztenderen, nemrég hasonló feltételt alkalmazott Ostrava és Prága is. A cseh főváros esetében különösen figyelemre méltó az irányváltás: míg a közelmúltban elindított, 180 darabos trolibusztender már kizárta a török és kínai gyártókat, addig az ezt megelőző, 70 darab szóló trolibuszokra vonatkozó beszerzést éppen a török Bozankaya nyerte meg. A prágai vállalat ráadásul élt is az opció lehetőségével, eddig összesen 30 darab Bozankaya SNG 12T típusú járművet rendelt meg a török gyártótól.

A kizárás alapját a tenderdokumentációban megfogalmazott kétlépcsős jogosultsági kritérium adja. Egyrészt csak olyan ajánlattevő nyújthat be érvényes ajánlatot, amelynek székhelye az Európai Unióban, az Európai Gazdasági Térségben, Svájcban, vagy olyan államban található, amely az Európai Unióval vagy a Cseh Köztársasággal olyan nemzetközi megállapodást kötött, amely a közbeszerzések piacához való egyenlő hozzáférést biztosítja. Kína és Törökország esetében ilyen megállapodás nem létezik. Bár az utóbbi ország vámuniós kapcsolatban áll az EU-val, ez nem terjed ki a közbeszerzési eljárásokra, és az ország nem tagja a WTO többoldalú közbeszerzésről szóló megállapodásának sem. Másrészt a dokumentáció – összhangban az Európai Unió vámkódexével (952/2013-as EU-rendelet) – előírja, hogy a teljes szállítási érték legalább 50%-ának preferált származási országból kell származnia. Ez lényegében kizárja azokat a gyártókat, amelyek termelésük döntő részét nem az EU-ban vagy más elismert partnerállamban végzik. Török gyártók, így például az unió trolibusz-piacára újonnan érkező Bozankaya esetében a teljes körű törökországi gyártás és az alkatrészek túlnyomórészt nem uniós eredete miatt ez a feltétel sem teljesíthető. Noha a Bozankaya tavaly bemutatott új buszcsaládja rendelkezik EU-s típusjóváhagyással, valamint több európai országból (pl. Románia, Németország, Csehország) származó referenciákkal is, a közbeszerzési hozzáférés és a származási arány követelményei jogi kizáró tényezőként léphetnek fel – függetlenül a technikai alkalmasságtól vagy az üzemeltetési tapasztalatoktól. A megkötések célja, hogy a beszerzés megfeleljen az uniós finanszírozási szabályoknak, és ne legyen kitéve jogorvoslati kockázatoknak – bár alighanem az sem elhanyagolható tényező, hogy Csehország hagyományosan az egyik legnagyobb trolibuszgyártó a kontinensen, hiszen az európai piacvezető Škoda Electric mellett több más kisebb, főként hajtásrendszereket gyártó cég is tevékenykedik az országban.

Jelen állás szerint tehát az EU-n kívüli gyártók – ideértve a török és kínai szereplőket is – gyakorlatilag kiszorulni látszanak a cseh trolibuszbeszerzésekből, függetlenül attól, hogy műszakilag képesek lennének megfelelni a kiírásoknak. A nemzetközi megállapodások hiánya, az 50%-os származási arányra vonatkozó követelmény, valamint a szigorú jogértelmezés együttesen olyan belépési küszöböt jelentenek, amelyet ezek a gyártók jelenleg nem tudnak átlépni. Ez a tendencia nemcsak a cseh piacot zárja le előttük, hanem precedenst is teremthet más, uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések esetében – különösen olyan országokban, ahol a jogbiztonság és az uniós megfelelés kiemelt szempont.

Címlapkép: Radim Holiš