A 2024-es villanybusz eladások tekintetében a Solaris ugyan nem szerepelt túl jól az európai piacon, ám a CAF csoporthoz tartozó lengyel buszgyártónak mégsincs oka keseregni, hiszen az öreg kontinensen a 8 tonnánál nehezebb üzemanyagcellás buszok szegmensében tavaly regisztrált rekordszámú hidrogénbuszból 245-öt a Solaris szállított.
2024-ben összesen 378 darab új üzemanyagcellás buszt állítottak forgalomba az európai üzemeltetők, ami 82%-os növekedést jelent 2023-hoz képest. A Solaris közel 65%-os piaci részesedést ért el a 245 leszállított járművel, és ezzel tovább erősítette piaci pozícióját. Ugyanakkor, ha a zéró emissziós buszok teljes európai piacát nézzük – tehát az akkumulátoros elektromos buszokat is figyelembe véve – a hidrogénbuszok csupán 4,6%-os részesedést képviselnek, míg az akkumulátoros elektromos buszok a piac 95%-át uralják. Az EU 27 tagállamának, valamint az Egyesült Királyság, Norvégia, Izland és Svájc statisztikai adatait a DVV dolgozta fel, és az omnibus.news német szakportál közölte.
Európában tavaly a legtöbb hidrogénbuszt Németországban helyezték forgalomba, ahol 225 új járművet regisztráltak, így az ország élen jár a hajtásmód alkalmazása terén, megelőzve ezzel Spanyolországot (54 darab) és Olaszországot (43 darab). A gyártók rangsorában a Solaris mögött a Wrightbus áll 54 egységgel, őket pedig a CaetanoBus követi 31 egységgel. A tavalyi piaci részesedés tekintetében a Solaris 64,4%-kal dominál, a Wrightbus és a Caetano pedig egyaránt 8,2%-ot mondhat magáénak.
A Solaris dominanciája azonban nem csak a 2024-es adatokban, hanem hosszabb távon is megmutatkozik. A DVV Media Group elemzése szerint a lengyel gyártó 2012 és 2024 között összesen 425 hidrogénbuszt szállított le, ami alapján piaci részesedése 44,5%. A tizenkét éves időszak gyártói rangsorában a második helyen a Wrightbus áll 151 darabbal és 15,8%-kal, míg a belga Van Hool, amely 2024-ben csődöt jelentett, még mindig jelen van a statisztikákban: 141 darabbal és 14,8%-kal a harmadik helyet foglalja el. A negyedik helyen a CaetanoBus szerepel 105 darabbal és 11%-os piaci részesedéssel.
A további sorrend: Mercedes-Benz (40 jármű), NesoBus (34), Safra (24 – jelenleg csődeljárás alatt), Alexander Dennis (21), valamint az Arthur Bus és a VDL egyaránt 4 darabbal. Az adatok szerint 2012 és 2024 között összesen 955 darab, 8 tonnánál nehezebb hidrogénbuszt helyeztek forgalomba Európában.
A 955 kocsiból 429 került Németországba, ez 44,9%-os piaci részesedést eredményez. A második helyen Lengyelország áll 81 darabbal, míg Spanyolország 76 darabbal a harmadik helyet foglalhatja el. Azonban ha az Egyesült Királyságot figyelembe vesszük, a rangsor megváltozik. A brit piacon ugyanis tizenkét év alatt 140 hidrogénbuszt regisztráltak, ami 14,7%-os piaci részesedést jelent. Ebben az esetben az Egyesült Királyság – az EU-ból való kilépése ellenére – a második helyre kerülne a kontinens piaci rangsorában.
Hollandia (67), Olaszország és Franciaország (egyaránt 60 darab) szintén jelentős számokat produkáltak az elmúlt 12 évben. Skandináviában azonban csekély az érdeklődés: Norvégiában 5, Dániában 4, Svédországban pedig mindössze 2 hidrogénbuszt regisztráltak. Az Egyesült Királyságban tavaly 24 ilyen járművet helyeztek forgalomba, míg Svájc egy új hidrogénbuszt állított üzembe a Brugg régió postabusz-járatain.
Fontos megjegyezni, hogy ezen járművek jelentős hányada európai uniós, illetve állami támogatásokból került beszerzésre, ami jól mutatja, hogy ezek a járművek napjainkban a közlekedési társaságok többségének piaci alapon egyelőre megfizethetetlenek a lényegesebben magasabb vételár és üzemeltetési költségek miatt.