Kilenc hidrogén hatótávnövelős eCitarót állít helyközi forgalomba az olasz SASA

A bolzanói SASA már több mint egy évtizede, hogy elkötelezte magát a hidrogéalapú közlekedés mellett, és jelenleg is bővíti hidrogénüzemű flottáját. Ugyanakkor nemrégiben ellentmondásos döntések is születtek a hajtásmóddal kapcsolatosan: az olasz közlekedési cég jövőre 52 új, lágyhibrid hajtású dízelbuszt tervez forgalomba helyezni, emellett a korábbi terv, hogy a flotta 150 járművét hidrogénhajtásúra cseréljék, a piaci helyzet és technológiai akadályok miatt egyelőre lekerült a napirendről.

A SASA az első hidrogénhajtású autóbuszait 2013 év végén állította forgalomba, akkor a Mercedes-Benz 5 darabot szállított a hidrogénhajtás terén tett korábbi próbálkozásának eredményeként megszületett tüzelőanyagcellás Citaro FuelCELL-Hybrid típusból. Az 5 darab, Ballard üzemanyagcellával felszerelt, alapvetően hidrogénhajtású Citaro a Clean Hydrogen in European Cities európai uniós projekt részeként került beszerzésre, s azóta is közlekedik a városban. S bár a buszok üzemeltetése óriási költségekkel járt, Bolzano mégis úgy döntött, hogy csatlakozva az uniós finanszírozású JIVE projekthez, újabb hidrogénhajtású buszokat vásárol. A projekt keretében 2021 tavaszán 12 darab Solaris Urbino 12 hydrogen érkezett a városba. Az üzemeltető szerint ezen járművek a technológiai fejlődésnek köszönhetően a korábban beszerzett Citarókhoz képest már jóval olcsóbban üzemeltethetők, de még így is háromszor-négyszer annyiba kerül a közlekedtetésük, mint egy hagyományos dízelbuszé, és több mint kétszer annyiba mi egy elektromosé – utóbbira egyébként kifejezetten a bolzanói elektromos és hidrogén flottát vizsgáló kutatás mutat rá.

Bár a hidrogénhajtás előnyei, mint a zéró károsanyag-kibocsátás és a nagy hatótáv, különösen fontosak a dél-tiroli hegyvidéken, a technológia még most is, több mint egy évtized után is kihívások elé állítja a SASA-t;  ezek továbbra is a magas üzemeltetési költségek és a szigorú biztonsági követelmények, különösen a tűzvédelem.

Dél-Tirolban ugyan üzemel egy zöld, vízből, megújuló energiával hidrogént előállító üzem, azonban annak kapacitáshiánya és elavultsága miatt nem képes ellátni a SASA hidrogénbuszait. Ráadásul az ott megtermelt hidrogén 20 euró/kilogrammos ára már a SASA számára is megfizethetetlen. A társaság ezért már egy ideje kénytelen Lombardiából beszerezni a hidrogént, amely ugyan jóval olcsóbban, kilogrammonként 11 euróért érkezik közúton, ezt viszont metánból állítják elő, azaz a termelés, a gőz-metán reformálás során nagy mennyiségű szén-dioxid szabadul fel, amit közvetlenül a légkörbe engednek. Így bár a SASA hidrogénhajtású-flottája helyben tényleg zéró emissziósnak tekinthető, a jelenlegi kibocsátási profil a szürke hidrogén miatt valójában rosszabb lehet, mint az Euro 6-os besorolású dízelüzem esetében. Ez azonban csak ideiglenes megoldás, mivel hamarosan Bolzano ipari övezetében, a helyreállítási alapból érkező 20 millió eurós támogatás révén egy vadonatúj, zöld hidrogént előállító üzemet fognak felhúzni, amely az elképzelések szerint már megfizethetőbb áron tudja kiszolgálni a SASA buszait hidrogénnel.

A SASA a nehézségek ellenére a közeljövőben 14 hidrogénhajtású autóbusszal bővíti állományát, ezekből öt szólót a CaetanoBus és kilenc csuklóst a Daimler Buses fog szállítani. Bár a két modell más-más járműgyártótól érkezik, mégis közös bennük az energiaellátást biztosító üzemanyagcella: mindkét típusban a Toyota második generációs, 60 kW csúcsteljesítményű, protoncsere-membrános (PEM) TFCM2-F-60 hidrogén tüzelőanyag-cellája adja a hidrogénhajtás lelkét.

Az eCitarók egy része, négy darab már be is futott az üzemeltetőhöz, s a fennmaradó öt példány is megérkezik a közeljövőben. A kocsik műszaki tartalmáról viszonylag keveset tudni. Ami viszont elmondható velük kapcsolatban, hogy a jól ismert, kerékagy közeli villanymotorokkal szerelt ZF AxTrax AVE típusú portálhídból kettő is kerül a buszok alá, mivel a B és C jelű tengely is hajtott. A buszokba kerülő akkupakk és tartályegység méretérő sem lehet konkrétumokat tudni, de a típusra jellemzően hat vagy hét darab, egyenként 5-5 kg hidrogéngáz befogadására alkalmas, karbonszálas erősítésű Type 4-es tartállyal, valamint legfeljebb 392 kWh összkapacitású harmadik generációs lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid vontatási akkumulátorcsomaggal szerelhették fel őket.

A buszok egy új szoftveres fejlesztésnek köszönhetően már nem csak hatótávnövelős akkumulátoros buszként, hanem hidrogénbuszként, a hidrogént elsődleges energiaforrásként felhasználva is képesek üzemelni. Ugyanakkor kérdéses, hogy a SASA a jelenlegi helyzetben kíván-e élni ezzel a funkcióval, vagy csak arra használja az üzemanyagcellát a buszokban, amire a Daimler eredetileg is szánta őket; a hatótáv növelésére, a teljes értékű akkumulátorcsomag töltésére. A buszokat elővárosi vonalakra szánja az üzemeltető, várhatóan Merano és Bolzano közötti vonalakon közlekednek majd.

Fotók: Simone Gamberoni / suedtirolerbusse

5 kép -