Alighanem a Baltikum utolsó közforgalmú Ikarus autóbuszát tisztelhetjük abban az Ikarus EAG E95-ösben, amelyet nemrég kapott lencsevégre munkatársunk Litvániában. Az egykor a Volán-társaságok alaptípusának számító Ikarus EAG 395/E95 modellből a gyártás 13 éve alatt összesen 645 darab talált gazdára. A sokféle gépészeti alapon kínált helyközi típusból készült normálpadlós, emelt padlómagasságú, valamint növelt komfortfokozatú Express kivitel, sőt, finn megbízásra Phoenix fantázianéven olyan példányok is, amelyeket a megrendelők által biztosított használt alvázakra építettek az eredeti karosszéria lebontása után. Az üzemeltetők körében legelterjedtebb hosszváltozat a 12 méteres alaptípus volt, de a 13 méteres nyújtott szóló vagy akár közel 14,5 méter hosszú háromtengelyes kivitelek mellett kísérleti jelleggel készült egy rövidebb, nem egészen 11 méteres variáns is, amelyből végül csak egyetlen darab hagyta el a gyárat – ezzel a különleges példánnyal találkozott munkatársunk baltikumi körútja során.

Cikkünk főszereplője még a kisszériás és egyedi busztípusokra szakosodott Ikarus EAG termékein belül is különleges darabnak számít, hiszen mindössze egyetlen példány készült belőle. Az E95.11 altípusba tartozó autóbusz az ezredfordulón épült, mégpedig a karosszériát készítő Ikarus EAG és a mátyásföldi gyár legfontosabb partnerének számító Scania közös kockázatára, a rigai székhelyű Auto-Skan társaság specifikációja alapján. A gyárilag fehérből magentába hajló színátmenetes fényezésű bemutatókocsi 2000 közepén készült el, gazdára viszont csak 2002 decemberében talált, és az eredeti tervekkel ellentétben végül nem Lettországban, hanem a szomszédos Litvániában.

11 db

Az E95.11 kivitel egyetlen példánya új állapotban az Ikarus EAG udvarán

A bemutatóbuszt az Ikarus EAG visszatérő vásárlója, a Litvánia legnagyobb személyszállítási vállalatának számító Kautra vette állományba, amely 1993 és 2003 között összesen nyolc Egyedit szerzett be a magyar gyártótól: az említett E95-ös mellett két-két 398-as illetve E98-as turistabuszt, egy „másfélemeletes” 397-est, valamint két darab emeletes E99-est, valamennyit Scania alvázon. (A cikkben bemutatott E95-ösön kívül a cég többi Ikarus EAG autóbusza sajnos tudomásunk szerint nem maradt fenn. A 397-es az azóta megszűnt Eurolines színeiben 2000. augusztus 3-án éjjel Párizsból Vilnius felé tartva súlyos borulásos balesetet szenvedett Varsótól mintegy 60 kilométerre.)

11 db

Ugyanez a busz közel két és fél évtizeddel később, 2024 júliusában a litvániai Rokiškisben

A különleges E95-ös több mint egy méterrel rövidebb a típus alapváltozatánál, egész pontosan 10 970 mm hosszú. A rövidülés a 2215 mm-es (a megszokottnál 600 mm-rel rövidebb) mellső túlnyúlásban, illetve az 5800 mm-ről 5395 mm-re csökkentett tengelytávban érhető tetten. A busz a helyközi kategóriában megszokott 1-1-0 ajtóelrendezéssel készült, elöl és középen egyaránt kifelé nyíló, egyszárnyú lengőajtókkal. Az utastérben az IMAG móri gyárában készült, „Székesfehérvár III.” fantázianevű fantázianevű elővárosi/távolsági utasülések kaptak helyet, ám a rövidebb karosszéria miatt az ülőhelyek száma 42-re, az állóhelyeké pedig 28-ra csökkent. A járműre a típustól kissé szokatlan módon nem telepítettek klímaberendezést, sőt, nem is lett előkészítve.

11 db

A Kautra mindig is odafigyelt a buszai karbantartására, ennek köszönhetően korához képest jó állapotnak örvend a sokat látott E95-ös

A busz Scania L94 IB 4×2 alvázra épül, amelyet egy oldalirányba döntött elhelyezésű, hathengeres, 8974 cm³ lökettérfogatú, 220 lóerős (162 kW), Euro 2-es környezetvédelmi normát teljesítő Scania DSC911 jelű erőforrás mozgat Scania GR 801 típusú, 8+1 fokozatú, hidraulikus rásegítésű távvezérléses sebességváltón keresztül. Műszaki felszereltségéből hiányzik a retarder.

11 db

Ilyen színvonalú, turistabuszos belső térrel ma már kevés helyközi típus rendelkezik

A Kautra utazóközönségét több mint két évtizeden keresztül szolgálta az időközben átfényezett E95-ös, amelytől végül tavaly vált meg a litván közlekedési társaság. A busz a Kautra színeiben a Kaunas környéki helyközi viszonylatokon teljesített szolgálatot. Ez a feladatkör a tulajdonosváltás után is megmaradt, csak éppen nem már Kaunas vonzáskörzetében, hanem a tőle 170 kilométerre fekvő Rokiškis és a környező kisebb települések, Augustinava és Juodupė között.