Napjainkra már csak hat példány maradt a Magyar Honvédségnél abból az egykor kifejezetten a Honvédelmi Minisztérium elvárásai szerint kifejlesztett modellből, melyből az Ikarus Egyedi Kft. eredetileg 18 darabot gyártott 2003 és 2005 között. Az egykor minden Volán-társaság flottájában megtalálható kommerszebb Ikarus EAG E95-östől sok szempontból eltérő E95M modell megszületése a Honvédelmi Minisztérium 2002 novemberében meghirdetett pályázatának köszönhető, amely egy hosszabb utazásokra alkalmas utastérrel és nagyméretű csomagtérrel ellátott, katonai felhasználású busztípus megajánlását várta.

A honvédelmi tendert az Ikarus Trade Kft. nyerte az Ikarus Egyedi akkor még csak papíron létező E95 Military, röviden E95M típusjelzésű, emelt padlószintű típusával. Ekkor mindkét cég az olasz-francia Irisbus cégcsoport leányvállalataként működött. A megkötött keretszerződés, melyben az Ikarus EAG az Ikarus Trade alvállalkozójaként vett részt, összesen 200 darab autóbusz legyártásáról szólt a 2003 és 2018 közötti időszakra vonatkozóan. A tenderre kizárólag NATO-kompatibilis autóbuszokkal lehetett pályázni, ami a következő funkciók meglétét jelentette: fényálcázó rendszer, lemosható álcázó festés, NATO-szabványú külső indítócsatlakozó, a szövetség előírásainak megfelelő szimbólumok és kapcsolójelölések, vegyszerekkel mosható utastér, továbbá egyes példányokat gépkarabélytartóval is fel kellett szerelni.

16 db

Fotó: Vági Gyula

A gyáriak által az E95.70 altípusba sorolt modell Rába B260.80-300M alvázra épült. Felépítménye magasabb volt az addig ismert E95-ösökénél, és az Ikarus 250-es szériánál megszokott 1-0-1 ajtóelrendezést kapta annak érdekeben, hogy maximalizálják a csomagtér méretét. Az előirányzott 200 darabos szériának végül csak a töredéke készült el, ugyanis az Ikarus EAG időközbeni bezárása ellehetetlenítette a szerződés teljesítését. A 2003-as tendergyőztesek kihirdetését követően a megrendeléseket fokozatosan futtatták volna fel, és a legnagyobb értékű vásárlásokra 8-10 év elteltével került volna sor.

16 db

2003 és 2005 között 18 járművet adtak át a honvédségnek, ezt követően csak 2007-ben érkezett újabb megrendelés 3+15 darab legyártására, amit a gyár tulajdonosi döntés értelmében már nem fogadhatott be. Az állami megrendelés teljesítését az is megnehezítette, hogy az Irisbus 2006-ban eladta az Ikarusbus Rt.-t és a honvédelmi tender fővállalkozóját, az Ikarus Trade Kft.-t, és velük együtt az Ikarus márkanevet is Széles Gábornak. Miután az Ikarus részvények újra magyar tulajdonba kerültek, ellehetetlenült a típus gyártása, a tendernyertes típus gyártási jogai ugyanis az Irisbusnál maradtak, amely magánál is tartotta azt egészen 2014-ig, amikor is a Lanta Kft. teljes mértékben magánerőből visszavásárolta a cég többségi tulajdonjogát és a korábban kifejlesztett típusok gyártási dokumentációját és jogait az Iveco S.p.A.-tól (az Irisbus időközben teljes egészében az Iveco tulajdonába került).

16 db

A kereken 12 méter hosszú katonai kivitelt, melyből E95 Express néven, más gépészettel később készült polgári változat is, Euro 3-as környezetvédelmi besorolású 354 lóerős (260 kW), 11,970 literes Mercedes-Benz OM 457 LA E3 erőforrással szerelték. A típus további különlegessége, hogy fényálcázó rendszerrel is ellátták, melynek elemei a homlok-, illetve a hátfalon lettek elhelyezve. A fényálcázó és a polgári fény üzemmód közötti váltást egy többfokozatú kapcsoló biztosítja. Álca üzemmódban egyes berendezések működése gyárilag le van tiltva; ilyen például a légkondicionáló berendezés, hangjelzés, fűtőkészülék, valamint az összes utastéri világítás.

16 db

A modell üzemeltetése során többször jelentkeztek gyermekbetegségek és konstrukciós hibák, ám a korrektség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy egy olyan típusról van szó, amelyből egyetlen egy darab sem készült a tender elnyeréséig. Gyakorlatilag csak egy nullszéria készült el, és a gyártási időszak is alig több mint két év volt. Ezen idő alatt az Ikarus EAG folyamatosan javította és korrigálta a felmerülő hibákat, de a gyártás leállítása okán további finomításokra és a gyermekbetegségek kijavítására már nem volt alkalma a gyártónak. Nem sokkal a székeshérvári Ikarus által gyártott, az E95M-ekhez képest mind esztétikailag, mind pedig az összeszerelés minősége és a felhasznált anyagok tekintetében is visszalépést jelentő Currus Ariesek érkezése után megkezdődött a típus selejtezése az MH állományából, mára pedig csak hat példány maradt forgalomban, két kocsi a 2003-as és további négy a 2004-es szállításból.

—Címlapkép: Vági Gyula