Évfordulós ajándék – elkészült a kétezredik Credo autóbusz

Többszörös jubileumot ünnepel Magyarország legnagyobb autóbusz-gyártója, a győri székhelyű Kravtex-Kühne Csoport, hiszen éppen a vállalat buszgyártói tevékenységének 20 éves fennállására készült el a kétezredik Credo márkájú autóbusz. Ez alkalomból június 7-én, pénteken Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Dr. György László gazdaságstratégiáért felelős államtitkár is megtekintette az „ünnepelt” járművet és a Credo autóbuszok fényezett vázszerkezeteit előállító, nagy múlttal rendelkező mosonmagyaróvári Kühne gyárat. A miniszteri látogatást követően a résztvevők közös sajtótájékoztatót tartottak, ahol az elmúlt húsz év eredményeinek felidézése mellett szó esett a kormányzat hazai buszgyártást érintő közeljövőbeli terveiről is.

Több ok is van az ünneplésre Magyarország első számú autóbuszgyártójánál: kereken 20 évvel ezelőtt készült el a Kravtex-Kühne Csoport első saját gyártású autóbusza, ezzel pedig egy új korszak kezdődött a magyar buszgyártásban. Nem ez az egyetlen jubiláló esemény a cégcsoport történetében, hiszen a győri Kravtex Kft.-nél éppen 25 éve, 1994-ben kezdték meg az idehaza leselejtezett Ikarus autóbuszok teljes körű felújítását az orosz piac számára. A sors végül úgy hozta, hogy pont a huszadik évfordulóra készült el a kétezredik Credobus, melynek miniszteri megtekintése adta a június 7-ei sajtórendezvény apropóját. A kerek évforduló és/vagy legyártott darabszám mindig jó lehetőséget kínál egy kis visszatekintésre, ráadásul most a kettő egybeesik, így bevezetésként elevenítsük is fel röviden, miként alakult az elmúlt két évtized a termékeit egykor a „Credo – az új magyar autóbusz” szlogennel népszerűsítő gyártó számára.

A kezdetek: a Credo első, még cseh alapokon nyugvó típusainak egyike, a városi kivitelű BC 9,5-ös (Fotó: Kravtex archívum)

Az 1999-ben napvilágot látott legelső (egyébként mind a mai napig közlekedő) 9,5 méteres helyközi midibusz még Kravola márkanéven hagyta el a győri szerelőcsarnokot – az első kilenc legyártott kocsi után változtatták meg az elnevezést a könnyebben kiejthető Credora, ami latinul hitvallást jelent. Kezdetben még a cseh SOR Libchavy cégtől vásárolt gyártási dokumentáció alapján, az eredeti tervek kisebb-nagyobb módosításával készültek a buszok, majd a termékkínálatot bővítve fokozatosan távolodtak el a kiindulási alapot jelentő cseh konstrukciótól, míg végül a 2000-es évek vége felé teljesen elváltak egymástól a két gyártó útjai. A Credo buszok gyártója azóta önálló, saját fejlesztésű termékcsaládot alakított ki, melynek tagjai egyre nagyobb népszerűségre tettek szert a magyar üzemeltetők körében.

Ez pedig már a jelenkor: egy Credobus Econell 12-es frissen elkészült, fényezett vázszerkezete

A Kravtex-Kühne Csoport az elmúlt 20 év során idehaza piacvezető buszgyártóvá nőtte ki magát, és sikerrel vészelte át a 2011-2013 közötti „tenderstopot” is, amikor az elsődleges megrendelői kört jelentő állami busztársaságok gyakorlatilag nem vásárolhattak új járműveket. A cégcsoport lépésről-lépésre haladva, a két évtized alatt összesen több, mint 10 milliárd forintos beruházással győri és mosonmagyaróvári létesítményeiben egyre nagyobb és modernebb gyártókapacitást épített ki – döntően saját forrásból, kisebb részben hazai és uniós támogatásra támaszkodva. Ennek eredményeként a magyar tulajdonú cégek közül ma gyakorlatilag egyedüliként képes érdemi volumenű, korszerű technológiával történő autóbuszgyártásra. A kedvező fenntartási költségű autóbuszok hazai térnyerését jól szemlélteti, hogy 2019 végére előreláthatóan minden harmadik magyarországi közforgalmú autóbusz Credo gyártmány lesz. A Kravtex-Kühne Csoport napjainkban körülbelül 600 főt foglalkoztat (ebből mintegy 130 ember Győrben dolgozik), de ha a beszállítóknál létrejövő munkahelyeket is hozzáadjuk, akkor már a 750-et is meghaladja azon magyar családok száma, amelyek megélhetését a Credo autóbuszok biztosítják.

Az ezredfordulót követő években az Ikarus hanyatlásának következményeként úgyszintén földbe álló hazai beszállító cégeket több esetben is a Kravtex-Kühne Csoport kezdetben kisebb darabszámú, de kiszámítható megrendelései mentették meg a csődtől, fenntartva ezzel a több évtizedes munkával kialakult magyar buszgyártói háttéripart. Ami az aktuális alkatrész-beszerzéseket illeti, a cégcsoport a tervek szerint idén a buszok 19,5″-os futóműveit gyártó Rábától, a sebességváltókat szállító egri ZF-től és a szegedi Autofertől együttesen mintegy másfél milliárd forint értékű alkatrészt vásárol, a hazai forrásból származó, 2019 folyamán beszerzendő műanyag-, gumi- és üvegtermékek összértéke pedig eléri a kétmilliárd forintot.

A demonstrációs céllal kihelyezett buszvázak mellett a fontosabb főegységeket is meg lehetett tekinteni

Ahogyan azt néhány hete a BYD komáromi üzemében tett látogatásunk kapcsán is leírtuk, a buszgyártásban a siker egyik kulcsa a stabil és lehetőség szerint minél önállóbb technológiai háttér. A Credo buszok esetében ezt a Kühne Zrt. immár bő másfél évszázados (!) múltra visszatekintő, sokoldalú fémipari kapacitása jelenti: a mosonmagyaróvári gyárban a szélesebb körben elérhető fémmegmunkálási eljárások mellett öntészeti, melegalakítási, hőkezelési, galvanizálási műveletek elvégzésére, valamint kötőelemek gyártására is van lehetőség. Erre a képességre alapozva az autóbuszokba beépülő fémalkatrészek döntő többsége – ez egy-egy típusnál több ezer munkadarabot jelent – házon belül készül. Nem kis részben erre vezethető vissza a Credo típusok rendkívül magas, típustól függően 75-80%-os magyar értékhányada, melyet a belföldi konkurencia jelen pillanatban még ígéretek szintjén sem tud megközelíteni. A buszok gyártóüzemi hozzáadott értéke egyébként európai szinten is kiemelkedőnek számít. A buszgyártó divízió mellett természetesen az eredeti profilt jelentő mezőgazdasági gépgyártó ágazat is fennmaradt Mosonmagyaróváron, ezt az ottjártunkkor a gyárudvaron sorakozó vadonatúj, jellegzetes piros színű mezőgépek is tanúsították.

Bár az utóbbi időben idehaza ismét „divatba jött” a termelési darabszámokra vonatkozó ígérgetési verseny, a győri-mosonmagyaróvári cég továbbra is a realitások talaján marad: a buszgyártó ágazat termelése pillanatnyilag heti hat autóbusz, ezzel évente mintegy 300 járművet tud előállítani a cég, de az elérhető maximális gyártási darabszám ennél magasabb, körülbelül 500 kocsi. A hat év alatt hatezer új autóbusz beszerzésére vonatkozó kormányprogram – még ha a többezres célkitűzés teljesítése finoman szólva is erős optimizmust sugall – jól hangzik ugyan, és lehetőséget kínál a további növekedésre, de fontos, hogy az e célból létrehozandó plusz kapacitást később is le lehessen kötni, enélkül ugyanis felelőtlenség volna nagyobb volumenű fejlesztésekbe, bővítésbe beleugrani – ezt nagyon jól tudják Győrben. A cégvezetés megfontoltsága a hazai buszrajongók által gyakran hiányolt exportra is vonatkozik: bár a külföldi piacok felé való terjeszkedés egyértelműen szerepel a hosszabb távú tervek között, nem akarnak meggondolatlanul komoly pénzügyi kihívást jelentő kalandba bocsátkozni. Hozzátesszük, hogy természetesen ez is az esetlegesen kiépítendő újabb kapacitások hosszú távú kihasználásának egy lehetséges módja, de ez még valóban a jövő zenéje.

Mérföldkövek

A pénteki sajtótájékoztatón, melyet a mosonmagyaróvári vázgyártó üzem 2016-ban átadott új csarnokrészében rendeztek, Süli Csaba, a Kühne Zrt. vezérigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Az első ünnepi beszédet Dr. Krankovics István, a Kravtex Kft. ügyvezető igazgatója tartotta, aki az elmúlt évek során elért eredményekről és a hazai buszgyártás pozitív gazdasági vonatkozásairól beszélt. Ami a cégcsoport küszöbön álló újabb beruházásait illeti, a Kühne-gyárban újabb 4000 négyzetméteres csarnokbővítés van tervben, a munkaerő biztosítására pedig 48 lakásos  társasházat is építenek Mosonmagyaróváron.

A jubileumi busz mellett balra Dr. Krankovics Isván ügyvezető igazgató, Dr. Árvay István polgármester és Süli Csaba, a Kühne Zrt. vezérigazgatója

Az ügyvezető kitért arra, hogy mit is jelent az elmúlt két évtized során legyártott 2000 autóbusz a magyar államháztartás szempontjából. A Credo buszok gyártásban részt vevő közel 600 saját állományú és kölcsönzött munkavállaló mellett kiemelt szerep jut a hazai beszállítóknak, akiktől évente több milliárd forint értékben vásárolnak – évi 300 busz gyártásával számolva, de ennél az ügyvezető elmondása szerint többre is képesek. A magyarországi beszállítók hazánkban fizetnek társasági adót, illetékeket, ezek a befizetések is az államháztartásban jelennek meg – húzta alá Krankovics úr. Ennek előnyeit az importtal összehasonlítva nem szükséges részletezni, hiszen nyilvánvalóak. Utasszempontból az új járművekkel az ország valamennyi lakosa nyer: a cégcsoport által gyártott korszerű buszok kényelmesek, komfortosak, légkondicionáltak. Ehhez jön még a Credobus típusokra jellemző ultrakönnyű alacsony tömeg, melynek jótékony hatása a vetélytárs busztípusokénál alacsonyabb fogyasztásban és az ezzel együtt járó kisebb környezetszennyezésben jelentkezik. Végezetül köszönetet mondott a 2000 busz legyártásában segédkező munkatársaknak – mérnökök, szakmunkások, betanított munkások -, akik rengeteget tettek és tesznek a közös sikerélményért. Hozzátette: mindezek alapján sikeresnek ítélik meg az elmúlt időszakot, ebben pedig kulcsszerepe van annak, hogy az évek során sikerült megtartani, sőt gyarapítani a csapatot, így a jövőben is biztos, tartós szereplői lesznek a magyar iparnak.

A következő felszólaló dr. Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere volt, aki köszönetet mondott azért a húsz éves tulajdonosi kitartásért, amely a korábbi nehéz időszak után lényegében megmentette a nagy hírű Kühne gyárat. Mint mondta, Mosonmagyaróvár városa büszke a Kühnére és világszínvonalú termékeire, a Kravtex-Kühne Csoportot pedig a város egyik legfontosabb gazdasági partnerének nevezte. Az 1856 óta fennálló Kühne gyár a beszállítókat is beleszámítva a polgármester elmondása szerint ma körülbelül 1000 embernek, illetve családnak biztosít megélhetést. (A cégcsoport egyébként névadó szponzorként Mosonmagyaróvár labdarúgó csapatát is támogatja – a szerk.)

Dr. Árvay Isván, Mosonmagyaróvár polgármestere beszédet mond a 2000. Credo autóbusszal a háttérben

A beszédek zárásaként Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vette át a szót. Az 1989-ben járműmérnökként végzett miniszter elmondása szerint a rendszerváltást követő években szomorúan látta a korábban a világ élvonalába tartozó Ikarus mélyrepülését és nem éppen pozitív irányú átalakulását. Azóta sok év telt el, lassanként el kellett fogadni, hogy nem lehet mindenáron ragaszkodni az évi 11 000-es gyártási darabszámhoz és nem az Ikarus az egyetlen márkanév idehaza, amelyre lehet építeni. A miniszter beszélt a 2016 júniusában meghirdetett nemzeti autóbusz stratégiáról is, amely elmondása szerint három fő pillérre épül: az első ezek közül, hogy a cirka 8500 járműből álló hazai közforgalmú buszállomány nagy része cserére szorul, a 14-15 éves átlagéletkorú, kiöregedett járművek lecserélése az egyik központi eleme a stratégiának. A második fontos elem, hogy a beszerzendő, lehetőleg itthon gyártott járművek minél erősebb hazai hozzáadott értékkel rendelkezzenek, a harmadik pedig, hogy az új buszok környezetkímélő hajtáslánccal és korszerű közlekedésbiztonsági rendszerekkel legyenek felszerelve.

Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter meglehetősen optimista ígéretekkel érkezett

A 6000 darab hazai közforgalmú autóbusz május közepén beígért, 6 év alatt megvalósítandó cseréje ezen a sajtótájékoztatón is elhangzott célkitűzésként; mind a városi, mind pedig a helyközi közlekedésben a járműállomány átfogó megújítása a kormány szándéka Palkovics miniszter elmondása szerint. A másik fontos célkitűzés, hogy három év múlva a 25 000 főnél nagyobb lakosságú városokban a (közvetlen) környezetet nem, vagy csak kismértékben terhelő buszok közlekedjenek – ezek lehetnek tisztán elektromos vagy CNG-hajtású, esetleg környezetbarát dízelüzemű járművek is, jelenleg is vizsgálják, hogy a gazdasági, üzemeltetési szempontokat is figyelembe véve ezek közül melyik lehet az optimális megoldás. A miniszter megismételte a múlt hónapban Székesfehérvárott tett kijelentését, mely szerint megvizsgálták a Magyarországon működő buszgyártók termelőkapacitását és képességeit, és a hazai ipart mind a termelési darabszámokat, mind pedig a gyártott buszok hajtásrendszerét tekintve alkalmasnak találják arra, hogy a hazai autóbuszpark cseréje magyar gyártmányú termékekre támaszkodva valósulhasson meg.

A sajtótájékoztatónak a 2016-ban átadott legújabb csarnokrész adott otthont

A miniszter az elmúlt időszak tanulságaként említette, hogy a buszgyártás nem vonatkozhat csak Magyarországra, és az exportképesség is fontos dolog – követendő példaként Lengyelországot (a fejlődés szempontjából sokak által manapság etalonnak tekintett Solaris hazáját – a szerk.) emelte ki. Beszéde végén a miniszter gratulált a kétezredik elkészült Credo autóbuszhoz, és sok sikert kívánt a gyártó cégcsoport további tevékenységéhez.

Második X, második M

Végezetül ejtsünk néhány szót a nap tárgyi főszereplőjéről, azaz magáról a kétezredik Credo autóbuszról is. A jubileumi kocsi egy fehér fényezésű, elővárosi kivitelű Credobus Econell 12-es, amely egy nagyobb széria tagjaként került legyártásra. A könnyűszerkezetes felépítésű Econell sorozat manapság a magyar buszgyártó legkelendőbb termékének számít: a 2012 óta piacon lévő alacsony belépésű (low entry) modellből hét év alatt több, mint 400 darabot adtak el idehaza. A típus a Volánbusz mellett valamennyi regionális közlekedési központ flottájában megtalálható, üzemeltetői szempontból az egyik legnagyobb előnye az, ami általánosságban is a Credobus típusok egyik fő erősségének számít: a könnyű, filigrán építésmódnak és a szokásosnál kisebb méretű főegységeknek köszönhetően a gyártó szerint minimum 15%-os alacsonyabb fogyasztás érhető el vele más, hasonló befogadóképességű autóbuszokhoz viszonyítva. Ezzel számításaik alapján évente 2 milliárd forintot meghaladó értékű üzemanyag-megtakarítást érnek el a Credo buszokat fenntartó szolgáltatók, ami ezzel együtt 16.000 tonnával kevesebb CO₂-kibocsátással is jár.

Íme a kétezredik Credo autóbusz, egy hófehér Econell 12-es

A kétezredik Credobus mellett mintegy szemléltetésképpen jó néhány, a vázgyártási folyamat egyes fázisaiban tartó félkész karosszériát – jellemzően szintén az Econell sorozat különféle variációit -, valamint több, frissen elkészült fényezett vázszerkezetet is meg lehetett tekinteni. A Mosonmagyaróváron gyártott kocsitestek ezen a készültségi szinten, trélerre pakolva kerülnek átszállításra a készre szerelést végző győri gyáregységbe. A sajtótájékoztatón ezen kívül a magyar buszgyártó legújabb fejlesztését, a májusi Busexpo szakkiállításon bemutatott, közel 13 méter hosszú Inovell+ többfunkciós helyközi modell első példányát is kiállították, valamint egy rendőrségi kivitelű Optinell is színesítette a felhozatalt.

Balra a jubileumi kocsi, jobbra a gyártó idei újdonsága, a Credobus Inovell+

A Kravtex-Kühne Csoport tavalyi évben összesen 238 darab autóbuszt értékesített, döntően az állami tulajdonú hazai közlekedési társaságok számára. Idén eddig 25 darab Inovellt adtak át a Volán Buszpark Kft. részére, ezek a kocsik a Dél-dunántúli Közlekedési Központ flottájába kerültek. A mostani sajtóesemény kapcsán a magyar buszgyártást régebb óta figyelemmel követő olvasóknak egy kicsit déja vu érzése lehet, hiszen 2008-ban hasonló rendezvény keretében ünnepelték az ötszázadik Credo autóbusz átadását. Akkor egy sárga BN 18-as csuklós volt a jubileumi jármű, amely később az akkori Kisalföld Volán állományába, Győrbe került. A hazai buszeladások elmúlt években tapasztalható pozitív(abb) alakulását elnézve (a nemzeti buszgyártási program 2016-os bejelentése óta a cégcsoport közel 650 új buszt adott át), talán joggal bízhatunk benne, hogy a következő komolyabb mérföldkőig, a háromezredik Credobus elkészültéig sem kell már sokat várnunk.