Kínai receptúra – látogatás a komáromi BYD gyárban

Május 15-én gyárlátogatással egybekötött nemzetközi sajtórendezvényt tartottak a BYD komáromi autóbusz-összeszerelő üzemében. A világszinten is a villanybusz-gyártás élvonalába tartozó, típusaival Ecuadortól Japánig jelen lévő BYD magyar részlegének működéséről egészen mostanáig viszonylag keveset lehetett tudni. Most azonban a vezetőség úgy ítélte meg, eljött az ideje a tágabban vett – főként a potenciális célországokat képviselő – szaksajtónak is bemutatni, miként rendezkedtek be első európai gyártóbázisukon. Az eseményre mi is meghívást kaptunk, így rajtunk keresztül olvasóink is bepillantást nyerhetnek az immáron két éve felavatott komáromi gyár mindennapjaiba. A BYD egyébként az utóbbi időben idehaza is egyre aktívabb: idén először már nem csak konferencia előadóként, hanem kiállítóként is részt vettek az első számú hazai szakmai seregszemlének számító Busexpo kiállításon.

Idestova hét éve már annak, hogy először hallottunk komolyabban a BYD tisztán elektromos hajtású autóbuszairól kis hazánkban. 2012-ben még kevesen gondolták, hogy a magyar üzemeltetőknél kezdetben még kissé megmosolyogtató, majd egyre jobb és jobb tesztbuszokkal próbálkozó kínai cég rövid időn belül a magyarországi buszgyártás egyik legfontosabb szereplőjévé válik. Pedig így történt: 2017. április 4-én a BYD Komáromban nyitotta meg első európai gyáregységét. A 20 millió dolláros beruházással felépített, 60 000 m² területű üzem helyének kijelölésekor a kínaiak választása nem véletlenül esett hazánkra, ezen belül is az északnyugati régióra: Magyarországot elsősorban az európai kontinensen belüli központi elhelyezkedés, az autóbuszgyártási hagyományok és a nagy személyautó-gyártók (Opel, Suzuki, Audi, Mercedes-Benz, BMW) jelenléte miatt választották, magát Komárom városát pedig a környék erőteljes autóipari háttere, valamint az M1-es, illetve az osztrák A4-es autópályák közelsége indokolta. Az európai BYD-főhadiszállások sorához azóta csatlakozott a franciaországi Beauvais-ban található, kisebb kapacitású összeszerelő üzem is, amelynek elsősorban a helyi, francia piac kiszolgálása lesz a feladata. Itt főként készre szerelési munkákat végeznek majd, a franciaországi gyáregység a BYD stratégiája értelmében már kész, összeállított vázakat kap Komáromból.

A hazai kezdetek: korai BYD K9B tesztbusz a BKV-nál, 2012 júliusában. Azóta nagyot fordult a világ (Fotó: BKV)

A szerdai sajtórendezvény igazi fénypontját természetesen a szóban forgó komáromi összeszerelő üzem megtekintése jelentette, előtte azonban a cégvezetés röviden képbe helyezte az összesereglett külföldi szakújságírókat a témával kapcsolatban – bár aligha akadt olyan közöttük, akinek komolyabban be kellett mutatni a kínai óriáscég tevékenységét. Magát a gyárlátogatást tehát egy kisebb előadássorozat előzte meg, ahol Yongping Chen, a BYD Electric Truck & Bus Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Wynn Lin, a BYD e-buszos kutatási-fejlesztési részlegének vezetője, Jack Zhu Red Dot- és iF Design Award díjas autóipari tervező, valamint Penny Peng marketing- és PR-vezető tartott rövid ismertetőt a cégcsoportról, a komáromi gyárról és a BYD európai buszgyártó divíziójának általános felépítéséről. A prezentációk révén globális szinten is betekintést kaptunk a BYD igencsak széles termékskálájába.

Nomen est omen

Mint ismert, a BYD betűszó az angol Build Your Dreams, azaz „építsd az álmaidat” kifejezésből származik, és a kínaiak a jelek szerint ebben igencsak jól teljesítenek: az 1995-ben kis akkumulátorgyártóként alapított vállalat eddigi története valóságos sikersztori. A hazánkban leginkább ismert buszgyártó ágazat mindössze szerény kis részét képezi a kínai óriáscég teljes portfóliójának, amely négy alapvető egységre osztható: az első területet az elektronikai ipar és ezen belül az akkumulátorgyártás jelenti, de a cégcsoport emellett élen jár a megújuló energiák hasznosításában, az autóiparban és a vasúti járműfejlesztés terén is. Nem kis részben ezzel az önálló és magas szintű technikai-technológiai háttérrel magyarázható a BYD jelentős előnye más villanybuszokat gyártó cégekkel szemben. A fejlett akkumulátor-technikára és villamossági know-how-ra támaszkodva az elektromotoroktól kezdve a hajtásszabályzáson át egészen az olyan apróságokig, mint egyes világítótestek, szinte minden elképzelhető részegységet házon belül állítanak elő. Természetesen a buszokba beépített, immár harmadik generációjukat taposó lítium-vasfoszfát vontatási akkumulátorok is saját termékek – a kínai óriáscég érdekeltségi köre egészen a mindezt megalapozó saját lítiumbányáig terjed.

Ízelítő a BYD járműipari portfóliójából (Fotó: BYD)

A kiindulási tevékenységet jelentő akkumulátorgyártás ma is az egyik legfontosabb ágazata a cégcsoportnak: 2020-ra vállalati előrejelzések szerint a BYD által előállított teljes akkumulátor-összkapacitás eléri majd a 65 GWh-t. A személyautó-biznisz is meredeken ível felfelé: a cég immáron négy éve folyamatosan a világ legnagyobb eladásokkal büszkélkedő közúti elektromosjármű-gyártója, 2019 első negyedévében 25%-os részesedést értek el a kínai piacon, 150%-os növekedést könyvelve el ezzel az egy évvel korábbi eladásokhoz képest. Ami portálunk szűkebben vett témakörét, a buszgyártást illeti, a kínaiaknak e téren sincs okuk panaszra: a BYD világszinten eddig összesen több, mint 50 000 darab elektromos autóbuszt gyártott, ennek elsöprő többségét természetesen a kínai belpiacra, ahol szintén a meghatározó szereplők közé tartozik a cég. Összehasonlításképpen, Európában eddig valamivel több, mint 700 eladott villanybusznál járnak, és az öreg kontinensen egyelőre ez is elég a piacvezetői szerephez. Földrészünkön jelenleg 12 ország 44 városában találkozhatunk a BYD buszaival; első megrendelésüket 2013-ban, Hollandiából kapták. A legnagyobb felvevőpiacnak a komplett buszok terén jelenleg Svédország számít, az cég önjáró alvázai pedig az Egyesült Királyságban számítanak kelendőnek. Más buszgyártókhoz hasonlóan a BYD is törekszik a helyi beszállítókkal való együttműködésre: jelenleg az utastéri beépülő elemeknek hozzávetőlegesen 50%-a, a karosszéria 45%-a,  a hajtáslánc 30%-a, az elektromos berendezéseknek pedig mintegy 10%-a származik európai forrásból. Érdekesség, hogy frissen bemutatott, 27 méter hosszú duplacsuklós típusukkal a világ leghosszabb elektromos autóbuszát is magukénak mondhatják – igaz, ez a modell egyelőre még csak kísérleti státuszban van.

Csak a miheztartás végett: íme a világ leghosszabb elektromos busza, a BYD K12A (Fotó: BYD)

A BYD autóbuszos divíziójának európai kutatás-fejlesztési központja a hollandiai Schiedamban található, de Komáromban is végeznek R&D tevékenységet: a magyarországi csapat elsődleges feladata a prototípusok fejlesztése, ám ez a szerepkör hamarosan bővülni fog. Az anyacég ugyanis a jövőben nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni a családelv szerinti, moduláris kialakításra mind a típusválaszték, mind pedig a gyártástechnológia, például a készülékezés területén, és ezt a feladatot is a komáromi mérnökök kapták. Az angliai Iver-ben található harmadik fejlesztőrészleg kimondottan az Egyesült Királyság igényeinek kielégítésére specializálódott.

A cégcsoport világszinten 220 000 embert foglalkoztat, ebből a komáromi gyárban ma közel 250 fő dolgozik, utóbbi számot még az idei év végéig 300-ra szeretnék feltornázni. A 2017-es induláskor egyébként mindössze 57 munkavállalóval kezdte meg működését az üzem, azóta folyamatos a létszámnövekedés.

Bő két éve üzemel a komáromi gyár, amely jelenleg a BYD első számú európai összeszerelő üzeme

A magyarországi bázis jelenlegi gyártókapacitása mintegy 200 komplett autóbusz és további 300 darab járóképes autóbusz-alváz évente, ez a két műszakos munkarend bevezetésével szükség esetén megduplázható. Ez jelen pillanatban, a többnyire még csak a két számjegyű villanybusz-beszerzések korát élő Európában egyelőre elegendőnek tűnik, de a piaci tendenciákat és az európai városok belső égésű motorral szerelt járművekre vonatkozó kitiltási terveit figyelembe véve előbb-utóbb nálunk is az elektromosbusz-megrendelések progresszív emelkedése várható. Erre az ugrásszerű igénynövekedésre időben fel kell készülni, ez most a cégvezetés egyik legfontosabb feladata. Természetesen a bővítési tervek nagy vonalakban már megvannak, így Komáromban is ezer feletti, cirka 1500 darabos éves termelés elérése az elvi, távlati cél, de BYD vezetői még az újságírói unszolás ellenére sem akarnak belemenni szóbeli licitálásba: elmondásuk szerint majd akkor beszélnek konkrét számokról, ha erre már ténylegesen be is rendezkedtek. A gyárterület szempontjából mindenesetre megvan a lehetőség a növekedésre, hiszen a meglévő csarnokok mellett még bőven van szabad hely a terjeszkedéshez.

A jelenlegi termelőkapacitás hosszú távon biztosan nem lesz elég, a BYD-nál számolnak is a bővítéssel

Ami a jelenlegi gyártási volument illeti, az üzem 2017-es megnyitásától kezdve 2019 első negyedévéig összesen 92 darab készre szerelt autóbusz és 21 önjáró elektromos alváz készült Komáromban – ebbe beleértendők a demonstrációs járművek és a jelenleg gyártás alatt álló buszok is. Eddig egyetlen kocsi – a régi Ikarusos hagyományokat felelevenítve éppen Salgótarjánba került egykori demóbusz – kivételével valamennyi Komáromban gyártott BYD villanybusz nyugati exportra készült, de a cég természetesen a jövendő magyar elektromosbusz-piacból is szeretne kihasítani magának egy jókora szeletet. Ennek jegyében a hazai közbeszerzéseket is folyamatosan nyomon követik, indultak a 5+1 darab városi szóló- és 3+1 darab midibuszra kiírt paksi, és 8+2 darab szóló kocsira vonatkozó pécsi villanybusz-tenderen is. A remélt magyar megrendelések kapcsán tervben van a buszok hazai beszállítói hányadának növelése is, például az ablaküvegek és más beépülő alkatrészek terén.

A jelenlegi teljes európai BYD-felhozatal egyetlen képen (Fotó: BYD)

Újságírói kérdésre megtudtuk, hogy a buszok vontatási akkumulátoraira a gyártó alapesetben 5 év garanciát vállal, ez felár ellenében meghosszabbítható. Az akkupakkok élettartamát bő 10 évre vagy 4000 töltési ciklusra becsülik, a buszokba beépíthető trakciós akkumulátorkapacitás terén pedig jelenleg 348 kWh jelenti a maximumot.

Ezek lennének a BYD újgenerációs városi villanybuszának körvonalai?

A termékpaletta jövőjével kapcsolatban viszonylag kevés konkrétum hangzott el, de annyi már most tudható, hogy a külső formavilág és a műszaki tartalom tekintetében is folytatódnak a fejlesztések. Bár a jelenleg futó „buborék” designt csak nemrég vezették be, a mostani arculatnak a gyártó csak egyfajta átmeneti szerepet szán: a hírek szerint már fejlesztés alatt áll a kívül-belül jóval európaibb megjelenésű következő generáció. Szintén szerepel a tervekben egy háromtengelyes, alacsony belépésű modell gyártása, és a gyáriak elmondása szerint érdekes újdonságokkal készülnek az októberben esedékes brüsszeli Busworld kiállításra is. A más buszgyártókkal való együttműködés terén igyekeznek rugalmasak lenni, nem zárkóznak el például a külső karosszáló partnerek számára történő alvázszállítástól sem – Nagy-Britanniában például szép sikereket érnek el ezzel a recepttel. A buszgyártás mellett pedig egy másik fontos haszonjármű-szegmensben is nagy dobásra készül a cég: 2020-ra szeretnének megjelenni az európai piacon saját fejlesztésű teherautóikkal is, amelyek akár szintén készülhetnének Komáromban is.

A selyemút köztes állomása

Az előadásokat követően lehetőség nyílt megtekinteni magát a gyártósort is. Látogatásunk idején három nyugat-európai üzemeltető részére készültek autóbuszok a komáromi üzemben. Ezek az összeszerelés különböző fázisaiban tartottak, így viszonylag teljes képet kaphattunk a gyárban zajló munkafolyamatokról – legalábbis ami a komplett autóbuszok előállítását illeti. A most gyártás alatt álló járművek korábban itt készült társaikhoz hasonlóan Európa nyugati felére kerülnek majd: a Brüsszel-Zaventem nemzetközi repülőtér (BAC) részére március első napjaiban átadott 30 darabos szériát rövidesen újabb tíz BYD villanybusz követi, a korábbi kocsikéval megegyező kivitelben – négy közülük már a gyárudvaron várta a kiszállítást. A Transdev részére öt darab piros fényezésű BYD villanybusz készül, ezek legelső példánya éppen látogatásunk napján került kiszállításra a megrendelőhöz. Másodikként elkészült társa pénteken követi, a jövő hét folyamán pedig a teljes sorozat átadásra kerül. Őket a Sörmlands Trafiken részére szállítandó, tavaly júliusban megrendelt 24 darabos flotta követi a gyártásprogramban – ezek az almazöld fényezésű buszok átadásukat követően a svédországi Sörmlandban közlekednek majd, leszállításukat nyárra tervezik. A vázas jellegű munkákat leszámítva valamennyi munkafázisról készíthettünk fényképeket is, így az írásunkhoz kapcsolódó galériában olvasóink lépésről-lépésre nyomon követhetik, hogyan is születnek a BYD buszok a komáromi gyárban. Mivel a cikkbe nem fért bele az összes felvétel, mindenképpen ajánljuk a lap alján található galéria végigpörgetését.

Szerencsére a kiadott gyári sajtóanyagban akadt kép a vázgyártás munkafolyamatáról is

Az aktuális európai BYD-kínálat húzómodellje, a 12 méter hosszú szóló BYD eBus, azaz a gyári belső nomenklatúra szerint K9-es sorozat felépítését tekintve klasszikus alvázas konstrukció. A lágyacél alvázra szegecseléssel, illetve kisebb részben csavarozással alumíniumötvözet felépítmény kerül, külön figyelmet fordítva a különböző fémek találkozásánál potenciálisan fellépő elektrokémiai korrózió elkerülésére. Maga a felépítmény is jellemzően az említett kötéstípusokkal, valamint bizonyos szakaszokon hegesztéssel áll össze. A komáromi üzemben nincsen a szó szoros értelmében vett vázgyártás, a kocsiszekrény főbb elemei, vagyis a homlokfal-, hátfal-, oldal- és tetővázak, valamint maga az alváz is rendre előre összeállítva, Kínából érkezik, „lapra szerelt” formában. A vázszerkezetet érintő komolyabb munkák hiánya ugyanakkor egyfajta termelési rugalmasságot is biztosít, hiszen így az egyes típusok gyártására való átállás lényegesen egyszerűbb lehet, és a gyártósor megfelelő felszerszámozása is jóval kevesebb időt és energiát vesz igénybe. Ennek köszönhető, hogy bár ottjártunkkor kizárólag 12 méteres szóló villanybuszok készültek az üzemben, a gyáriak elmondása szerint megrendelés esetén a teljes városi eBus család (beleértve a 8,7 méteres midi- (K7U) és a 18 méter hosszú csuklós (K11) változatot), vagy akár az eCoach (C9) fantázianevű távolsági modell is gyártható a komáromi gyáregységben.

Fényezésre előkészített szóló BYD eBus (K9) kocsitest

A magyarországi üzemben a termelési folyamat első lépése tehát a komplett karosszériák összeállítása az anyacég által szállított főelemekből. Közvetlenül ezt követi az oldallemezelés, a tetőidomok, valamint a homlok- és hátfali műanyag burkolatok felragasztása, illetve a hőszigetelések behelyezése. Ezek után a lemezelt kocsitestek alapos előkészítést követően a négy állásos, minden mai igényt kielégítő festőüzembe kerülnek, valamint ugyanebben a munkaszakaszban végzik el az alváz- és üregvédelmi műveleteket is. A külön csarnokrészben kialakított festő-fényező üzemegység része egy fénycsövekkel felszerelt, kalitkaszerű „fényalagút” is, ahol a festést követő vizuális ellenőrzést végzik. Az esetleges hibákat így még ebben a fázisban kiszűrik és helyben ki is javítják. Ez annál is inkább szükséges, mert az efféle esztétikai malőrökre a jellemzően nyugat-európai megrendelők a buszok átvételekor kifejezetten háklisak.

Ezzel a frissen festett svéd példánnyal közvetlenül a fényezőkamra mögött találkoztunk

A fényezés után következhet a készre szerelés folyamata: elsőként az üzemen belüli mozgatás megkönnyítése érdekében a futóművek kerülnek beépítésre, ami a kerékagymotoros konstrukcióból adódóan egyúttal magában foglalja az elektromos gépészet és kábelezés egy jelentős részét is. Maguk a villamos motorok állandómágneses szinkron egységek, folyadékhűtéssel. Az azonos beépítési méretek mellett igény szerint háromféle (2×90, 2×125 vagy 2×180 kW-os) teljesítményszinttel rendelhető, kompakt kerékagymotoros hátsó híd a BYD saját terméke, ennek megfelelően Kínából érkezik európai eredetű (ZF, Knorr-Bremse stb.) alkatrészekkel kiegészítve. Ezzel szemben a mellső, kormányzott egységet egy az egyben a ZF szállítja. És ha már itt tartunk, a futóművek környékén találunk magyar vonatkozást is: az alumínium keréktárcsák Székesfehérváron, az Arconic-Köfémnél készülnek.

Ottjártunkkor a sörmlandi rendeltetésű kocsik a kiszerelés korai szakaszában tartottak

Az immár a saját kerekeiken guruló autóbuszokat előre meghatározott útvonal mentén mozgatják a csarnokon belül,  célszerűen kihasználva a rendelkezésre álló helyet. A műveleti sorrendben a futóművek bekötése után az üvegezés, a padlózás és az akkumulátorpakkok beépítésének munkafázisai következnek, ezeket követi a különböző segédberendezések, a külső világítótestek, a belső műanyag burkolatok, majd az utastér elemeinek beszerelése, míg végül a fényezett vázszerkezettől szép lassan eljutunk a kész, minden tekintetben működőképes autóbuszig. A teljes folyamat viszonylag kis területen, de átgondoltan, átláthatóan és jó szervezettséggel valósul meg. A kiszerelési procedúra alatt a minőségbiztosítás végig magas szinten áll, a Komáromban zajló munka szervezettsége és minősége már bőven nem a „kínai bóvli” kategóriába esik.

Üzenjük Brüsszelnek: készülnek a Zaventem repülőtér legújabb villanybuszai

Az elkészült autóbuszok a vevőknek való átadás előtt egy külön épületben kialakított tesztközpontba kerülnek átfogó végellenőrzésre. Itt az oldalirányú csúszásmérésre, tengelyterhelés-mérésre, sebesség ellenőrzésre, üzemi- és rögzítő fékhatás mérésre, futómű- és fényszóró beállításra, valamint zajszint mérésre szolgáló eszközök mellett esőztető kamra is ki van építve. Látogatásunk idején éppen befejezték az egyik Transdeves kocsi tartós esőztetési próbáját, így a látványos berendezést félig-meddig működés közben is láthattuk. A beázások elkerülésére a villamos gépészet miatt (is) különösen nagy hangsúlyt fektet a gyártó, a BYD buszok megbízható működését úgy érik el, hogy lényegében katonai szintű vízhatlansági védelmet alkalmaznak.

A második számú Transdev-kocsi közvetlenül az esőztetési próba után

A belső ellenőrzések mellett a rendszeres vevői auditok során maguk a megrendelők is megtekintik a készülő járműveket. A gyár területén végzett vizsgálatok és mérések után minden egyes autóbusz részt vesz egy kétszer 300 kilométeres közúti tesztfutáson is, melyet jellemzően Komárom belvárosában tartanak – az ötdarabos Transdev-széria első példánya éppen ottjártunkkor startolt el a gyárból egy városi tesztkörre. A próbafutások sikeres teljesítése után a kész buszok tréleren teszik meg az utat rendeltetési helyükig. A BYD minden egyes autóbuszt teljesen feltöltött akkumulátorokkal ad át a megrendelőnek, ezt a gyárudvaron sorakozó, a szállítandó villanybuszok kivitelétől függően egyen-, illetve váltóáramú plug-in töltőoszlopok biztosítják. Tekintve, hogy a BYD típusai a hagyományos konnektoros mellett pantográfos rendszerű töltéssel is rendelhetők, két hete elkészült egy pantográfos töltőállomás is, amelynek főként a K11-es csuklós villanybuszok helyi gyártásának felfutása esetén szánnak komolyabb szerepet. És hogy ne csak a jövőről essen szó, nem is olyan távoli múlt emlékeként a gyárudvaron egy, még az előző generációból itt maradt egykori bemutatóbusszal is találkoztunk.

Pillanatkép a gyárudvarról: előtérben a brüsszeli kocsik, mögöttük az „itt felejtett” előző generációs demóbusz

A komáromi gyár másik nagy működési egységét a járóképes alvázakat gyártó üzemrész jelenti, ennek megtekintése most kimaradt a látogatói programból. Ebben a létesítményben 2018 novemberében indult meg a termelés, azóta, mint említettük, 21 darab alacsony belépésű (low entry), jobbkormányos önjáró elektromos alváz készült itt a Egyesült Királyság piacára, ahol a BYD helyi partnere, az Alexender Dennis épít rájuk karosszériát – egyszintes (ADL Enviro200EV) vagy emeletes (ADL Enviro400EV), kéttengelyes városi villanybuszok formájában. A magyarországi alvázgyártás beindulásával a tervek szerint kizárólag hazánkból látják majd el az európai piacokat, vagyis a jövőben minden elektromos hajtású Alexander Dennis autóbusz is komáromi gyökerekkel rendelkezik majd.

Az Alexander Dennis villanybuszaihoz is a BYD adja a technikai alapot – a jövőben kizárólag Komáromból (Fotó: ADL/BYD)

A gyárlátogatás végén egy gyors próbakör megtételére is volt lehetőség a gyár területén egy fehér fényezésű BYD eBus K9 demóbusszal, melyet legutóbb az éppen egy héttel korábban megrendezett a zsámbéki Busexpo kiállításon láttunk. A közös újságírói buszozás és a látogatást megörökítő csoportkép elkészítése után a D-kategóriás jogosítvánnyal rendelkező jelentkezők maguk is kipróbálhatták a méreteit meghazudtolóan dinamikus gyorsulásra képes járművet egy rövid tesztvezetés keretében.

A tesztvezetés alanya az idei Busexpót is megjárt fehér színű K9-es bemutatóbusz volt

A tapasztalatokat összefoglalva elmondhatjuk: jó látni, hogy európai színvonalú, exportképes buszgyártó tevékenység folyik Magyarországon – még akkor is, ha jelen esetben az irányítás és a szaktudás egy igen jelentős része Kínából érkezik. A kínai buszokkal kapcsolatos általános sztereotípiákat is illik újragondolni: a BYD gyártástechnológiája és termékeinek műszaki színvonala már régen nem azt a szintet képviseli, amire legyinteni illik. Természetesen nem állítjuk, hogy ma már minden egyes kínai busztípus a minőség iskolapéldája, hiszen ez nyilvánvalóan nincs így, de tudomásul kell venni: a kínaiak bizony megérkeztek Európába, és a jelek szerint tudnak is élni a lehetőségeikkel. Az elektromobilitás térnyerése és a nagy európai buszgyártók ráérős reagálása bizonyos mértékig újraosztja a lapokat a kontinens buszpiacán, a magyar buszgyártók azonban gyakorlatilag nem tudtak (vagy nem akartak) élni a kínálkozó lehetőséggel – sajnos. Így aztán – a sokak által szkeptikusan fogadott, ugyancsak kínai hátterű Ikarus-CRRC fellángolást leszámítva – egyelőre maradnak a BYD komáromi összeszerelésű villanybuszai, ha legalább részben hazai vonatkozású termékben szeretnénk gondolkodni a majdani magyar villanybusz-beszerzések kapcsán. Márpedig ez az időszak előbb itt lesz, mint gondolnánk, hiszen még ha el is tekintünk a kormány legutóbbi, 3000 darabos ígérgetésétől, a helyi emisszió nélküli autóbuszokra kiírt tenderek számának meredek emelkedése régiónkban is megfigyelhető. Ezzel pedig minden esély megvan rá, hogy rövidesen a hazai városokban is jelentősebb számban találkozhatunk majd a Magyarországon gyártott kínai buszokkal.

Több kép is van! Galéria megtekintéséhez kattintson ide!