Az új buszstratégia fókuszában a közösségi közlekedést igénybe vevő utasok minél magasabb szintű kiszolgálása áll – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden Budapesten a Nemzeti Autóbusz Beszerzési Bizottság (NABB) ülésén. A stratégia része a megfelelő összetételű, a közlekedési igényeket az utasforgalomhoz igazodóan kielégítő modern, magas hazai hozzáadott értéket képviselő autóbuszállomány kialakítása. A stratégiai célok között szerepel a magyarországi autóbuszgyártás megerősítése; a becslések szerint 2022 végéig a hazai buszgyártó cégek 3060 új buszt tudnak legyártani. A Nemzeti Autóbusz Beszerzési Bizottság tevékenységének középpontjában a hazai gyártókapacitás és a beszerzés összehangolása áll. A hazai buszállomány elöregedett, a járműparkot meg kell fiatalítani, összesen hatezer autóbuszt kellene lecserélni
A stratégia része az iskolabusz koncepció megvalósítása, amely elsődlegesen az iskolás korú gyermekeknek a lakóhelyük és az iskolájuk közötti szállítását szolgálja. Az iskolabuszok forgalomba állításakor a legfontosabb szempont, hogy biztosítsák a tanulók biztonságos közlekedését az iskolájukig és vissza. Ezért el kell érni, hogy az iskolabuszok közlekedését nyomon lehessen követni, egyfajta beléptető rendszert kell majd működtetni, és a buszokat videokamerákkal is fel kell szerelni. 2019-től az iskolabusz-szolgáltatást két tankerületi központban tesztelik, nevezetesen Kecskeméten és Debrecenben. Kecskeméten huszonöt alapfokú és hat középfokú oktatási intézményt vonnak be a tesztüzembe, míg Debrecenben harminckét általános iskola és tíz középiskola vesz részt a tesztelésben. Az iskolabuszok tesztüzemeltetése 2020 közepéig tart.
A miniszter szólt arról is, hogy a közösségi közlekedés megújításának fontos eleme lesz a vasúti és a közúti autóbuszos személyszállítás menetrendjének összehangolása, az „egyjegy rendszer” bevezetése, mert ez nagymértékben segíti majd a vasúti és közúti közlekedési csomópontokban az utazóközönség átszállását, gyorsabb közlekedését. A közösségi közlekedésben, a városi buszok üzemeltetésében kiemelten fontos szerepet kapnak majd a „zöldbuszok”, vagyis a környezetkímélő technológiával üzemelő buszok, például az elektromos járművek üzembe állítása. Stabil kereslet esetén a hazai buszgyártók nagyon jelentősen képesek növelni a gyártási kapacitásukat, sőt, exportra is tudnak majd hazai buszokat gyártani. Ez esetben három komoly hazai cég jön számításba, az ITK Holding Zrt., a Kravtex Kft. és az Ikarus Járműtechnika Kft.
2020-tól elkerülhetetlen lesz a hazai piac liberalizációja, ami azt jelentheti, hogy a magyar közúti szolgáltatók mellett piacra lépnek versenyképes külföldi, közösségi autóbusz-közlekedésben érdekelt cégek is.
Címlapfotó: MTI/Máthé Zoltán, Forrás: MTI