Újabb felmérés erősíti meg: csúcson az európai buszpiac, tovább erősödnek az alternatív hajtások

Az ACEA és az ICCT első féléves európai autóbuszpiaci jelentéseit követően szerkesztőségünk megkapta a DVV Media Grouptól a European Bus Data legfrissebb, második negyedéves összesítését is, amely az alternatív hajtású, 8 tonna feletti megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok európai piacát vizsgálja. Elöljáróban érdemes leszögezni, hogy ez az elemzés az előző kettőnél szélesebb földrajzi lefedettséget alkalmaz: az Európai Unió 27 tagállama mellett magában foglalja az Egyesült Királyságot, Izlandot, Norvégiát, Svájcot, Szerbiát és Ukrajnát is, így átfogóbb képet ad a teljes európai piac alakulásáról és az egyes buszgyártók részesedéséről. A jól láthatóan felívelő tendencia azonban mindhárom felmérés esetében egybevág: a DVV Media Group adatai szerint 2026 első félévében 8141 tisztán elektromos autóbuszt helyeztek forgalomba a vizsgált országokban, szemben az egy évvel korábbi 5477 darabbal, de a hibrid, a CNG- és a hidrogénhajtású típusok regisztrációja is jelentős bővülést mutat.

A hamburgi székhelyű DVV Media Group European Bus Data adatbázisán alapuló összesítés szerint 2026 januárjától június végéig rekordot jelentő, összesen 23 154 új autóbuszt helyeztek forgalomba a vizsgált országokban, 24%-kal többet, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ebből 11 315 darabot tettek ki alternatív hajtású, 8 tonna feletti megengedett legnagyobb össztömegű típusok (a jelentés a trolibuszokra nem terjed ki), amelyek között 8141 tisztán elektromos, 1449 hibrid, 1328 CNG-üzemű és 397 hidrogén üzemanyagcellás hajtásrendszerű autóbusz volt. Figyelemre méltó, hogy mind a négy említett alternatív hajtásmód esetében jóval több autóbuszt helyeztek forgalomba, mint 2025 első hat hónapjában. Különösen látványos a bővülés az akkumulátoros villanybuszok szegmensében, ahol az idei első félévben nyilvántartásba vett 8141 jármű már önmagában megközelíti a teljes 2025-ös év során regisztrált 11 607 darabos mennyiséget, ami arra utal, hogy az év végére újabb jelentős rekord születhet.

Járműosztály szerinti bontásban természetesen a városi típusok pörgetik az piacot: a DVV adatai szerint az idei első félévben összesen 7877 elektromos vagy hidrogénhajtású városi autóbuszt regisztráltak a vizsgált országokban, ami nagyjából 50%-os bővülésnek felel meg a tavalyi év azonos időszakához képest, és egyúttal azt is jelenti, hogy az újonnan forgalomba állított helyi járatú autóbuszok immár közel kétharmada akkumulátoros vagy hidrogén üzemanyagcellás hajtással kerül az utakra Európában – igaz, utóbbiak csak az átadások alig 5%-át teszik ki, így ez továbbra is inkább réspiaci szegmensnek tekinthető. Az elektromos helyközi és távolsági autóbuszok regisztrációja továbbra is alacsony, de szintén növekedést mutat: valamivel több mint 500 intercity jellegű és közel 150 távolsági villanybusz kapott rendszámot az idei év első felében, előbbiek Norvégiában, a kiterjedt iskolabusz-hálózatot fenntartó Franciaországban, valamint Olaszországban fogytak a legjobban, míg utóbbiak főként Portugáliában és az Egyesült Királyságban voltak népszerűek.

Országonként vizsgálva a legnagyobb európai buszpiac 2026 első hat hónapjában Németország volt, valamivel kevesebb mint 3400 újonnan regisztrált egységgel, megelőzve Olaszországot és Franciaországot, ahol rendre 3200, illetve közel 3000 új autóbusszal bővült a járműpark. Ugyanakkor jelentős eltérések figyelhetők meg az alternatív hajtású típusok elterjedésében: ezek legnagyobb felvevőpiacát némi meglepetésre az idei első félévben az európai uniós támogatásait kifuttató Olaszország jelentette, ahol ezen idő alatt összesen 2097 alternatív hajtásrendszerű autóbuszt helyeztek forgalomba. Itt is egyértelműen az akkumulátoros elektromos hajtás dominált, hiszen 1559 villanybusz mellett „csak” 295 darab CNG-üzemű, 178 darab hidrogén üzemanyagcellás és mindössze 65 darab hibrid hajtású autóbusz került nyilvántartásba. Különösen figyelemre méltó a hidrogénhajtású járművek magas száma, amelyek közel a felét adják a teljes európai piac első féléves forgalomba helyezéseinek.

Az alternatív hajtású típusok forgalomba állítását tekintve Németország végzett a második helyen 1311 járművel, ám az itteni piacot a hibridek (718 darab) és az akkumulátoros villanybuszok (553 darab) uralták, miközben a CNG- és hidrogénhajtású típusok jóval kisebb szerepet játszottak. A jelentés másik nagy meglepetése Lengyelország, amely egyetlen év alatt a kontinens egyik meghatározó piacává vált. Míg 2025 első félévében csupán 291 alternatív hajtású autóbuszt helyeztek forgalomba, addig idén ugyanez a szám már 1264 volt. A növekedést szinte teljes egészében a tisztán elektromos autóbuszok hajtották: regisztrációjuk a tavaly ilyenkori 148-ról egy év alatt 1060-ra emelkedett, amivel Lengyelország Olaszország mögött a második legnagyobb villanybusz-piaccá lépett elő a vizsgált országok közül. Emellett 119 üzemanyagcellás, 61 hibrid és 24 CNG-üzemű autóbuszt is forgalomba helyeztek. A negyedik helyen Franciaország zárt 1105 alternatív hajtású autóbusszal, ahol piaci sajátosságként megemlíthető, hogy továbbra is jelentős szerepet játszanak a CNG-üzemű autóbuszok: az első félévben 593 ilyen jármű került forgalomba, ami messze a legmagasabb érték Európában. Emellett 337 elektromos, 148 hibrid és 27 hidrogén üzemanyagcellás autóbuszt helyeztek forgalomba. Az ötödik helyen az Egyesült Királyságot találjuk 1075 járművel, ahol gyakorlatilag kizárólag akkumulátoros elektromos típusok kerültek forgalomba alternatív hajtású autóbuszokként.

Ami az egyes buszgyártók piaci részesedését illeti, a kínai Yutong továbbra is őrzi vezető helyét az európai piacon, legalábbis az akkumulátoros villanybuszok szegmensében. A világ legnagyobb buszgyártójának számító cégóriás 2026 első felében összesen 1636 elektromos autóbuszt állított forgalomba a vizsgált országokban, szemben az egy évvel korábbi 852 darabbal, vagyis gyakorlatilag megduplázta a tavalyi első féléves eredményét. Emellett mindössze hat hónap alatt csaknem elérte a teljes 2025-ös évben regisztrált 1801 darabos forgalomba helyezést is. Ez jól mutatja a Yutong továbbra is rendkívül gyors ütemben erősödő európai jelenlétét, miközben a helyi gyártók egyelőre nem tudják érdemben lassítani térnyerését. A második helyre a Solaris lépett elő, amely egy év alatt a hetedik helyről kapaszkodott fel, miután az első féléves forgalomba helyezéseit 357-ről 1022 autóbuszra növelte. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára az Iveco Bus állhatott fel 911 regisztrált járművel, az egy évvel korábbi 494 darabos teljesítménye után, amellyel akkor még az ötödik helyen állt. A BYD megőrizte a negyedik pozíciót, 519-ről 681 autóbuszra növelve átadásait, míg az MAN az alapvetően jó féléves eredményei ellenére a tavalyi 708 után az idei első hat hónapban csak 584 autóbuszt helyezett forgalomba, aminek következtében a tavalyi második helyéről az ötödikre csúszott vissza.

A mezőny második felében már jóval kisebb különbségek alakultak ki a gyártók között. A Mercedes-Benz a hatodik helyen zárt 553 forgalomba helyezett elektromos autóbusszal, majd szorosan mögötte következik a lényegében csak a brit, az ír és a német piacon aktív Wrightbus, amely 542 járművet adott át az első félévben. A Karsan 321, a VDL 202, míg az Iveco Bus érdekeltségébe tartozó, ám tőle külön értékelt Heuliez 173 autóbusszal fért be az első tízbe. Az ezt követő helyeken az Alexander Dennis (157), a Volvo (153), a King Long (146), a Zonson (131), az Irizar (109), a Golden Dragon (103) és a CRRC (100) végzett, míg a rangsort a Hess (76), az önállóan is megemlített Heuliez (72), az Oceantia (68), a SOR (56), a Scania (44) és az Anadolu Isuzu (37) zárja.

Az üzemanyagcellás autóbuszok piacán továbbra is jóval koncentráltabb a mezőny, mint a kizárólag akkumulátorokat használó elektromos buszok esetében. A Solaris megőrizte piacvezető szerepét: míg 2025 első félévében 163, addig 2026 első hat hónapjában már 256 hidrogénbuszt helyezett forgalomba (főként az olasz és lengyel eladásoknak köszönhetően), amivel tovább növelte előnyét. A második helyre az ugyancsak lengyel és magát hidrogénbusz-specialistaként pozicionáló Neso Bus lépett elő 39 járművel, ami a belföldi piacán elért eredményeinek köszönhető. Egy évvel korábban még csupán 14 új buszt regisztráltak a gyártótól. Az MCV az előző évben még nem szerepelt a rangsorban, idén azonban 36 forgalomba helyezett autóbusszal rögtön a harmadik helyet szerezte meg az osztrák ÖBB Postbus részére teljesített nagy volumenű megrendelésének köszönhetően. A Mercedes-Benz átadásai ugyanakkor 58-ról 34 járműre estek vissza, a Wrightbus eredménye 28-ról 21 darabra csökkent, míg a korábban a szegmens éllovasai közé tartozó CaetanoBus forgalomba helyezései 14-ről mindössze 6 hidrogénbuszra mérséklődtek.