A Magyarbusz [Info] története során most jelentkezünk az eddigi legtávolabbi helyszínről, hogy képet adjunk olvasóinknak a buszgyártás élvonalából. Abban a megtiszteltetésben részesültünk ugyanis, hogy a Yutong meghívására a kínai Csengcsou városában meglátogathattuk a cég gyárkomplexumát és tesztközpontját. Terjedelmi okokból egy háromrészes cikksorozatban számolunk be a látottakról, az alább olvasható első részben bemutatjuk, milyen körülmények között születnek a világ jelenlegi legnagyobb autóbuszgyártójának járművei. A későbbiekben a gyár csúcstechnológiájú tesztközpontjába adunk bepillantást, az utolsó epizódban pedig a Yutong önvezető buszainak gyakorlati alkalmazásáról és Csengcsou helyi autóbuszközlekedéséről lesz szó.

Indulunk. A Boeing 787-es végigszáguld a budapesti repülőtér kifutópályáján, hogy aztán méltóságteljesen a magasba emelkedve Shanghai felé vegye az irányt, ahová bő 11 óra alatt jut el. Itt átszállva egy újabb, nem egészen kétórás repülőúttal érhető el a napjaink legnagyobb buszgyártójának otthont adó Csengcsou – angolos írásmóddal Zhengzhou – városa, ahol érkezésemkor már javában gyülekeztek az Európa minden tájáról összesereglett szakújságírók, közel huszonöten. (A város nevének magyar átírása egyébként nem teljesen fedi a helyes kiejtést, ami inkább „dzsengdzsó”-nak hallatszik.)

A határ a csillagos ég

A Yutong gyártáskultúrájának és legújabb vívmányainak bemutatására kétnapos, meglehetős feszített programot állítottak össze a szervezők, akik rendkívül profin vezényelték le a látogatást, miközben a hagyományos kínai vendégszeretettel fogadtak minket. Kezdésként a gyár kétszintes márkaközpontját tekinthettük meg, benne a Yutong gyári múzeumával, amely vendéglátóink szerint az egyetlen ilyen jellegű létesítmény ma Kínában. A kiállítás a közösségi közlekedés múltjának áttekintésével indít, a lóvontatású omnibuszok korától kezdve a villamosok megjelenésén át egészen az autóbuszok korszakáig, amelyet a huszadik századdal, annak is inkább a második felével azonosít. A tárlat tematikája itt vált nemzetköziből kínaira, átvezetésként pedig külön megemlékeznek az országban egykor meghatározó külföldi busztípusokról is – magyar szempontból különösen kedves, hogy a kínai utak ikonikus járművei között egy Ikarus 30-as makettje is helyet kapott.

A látogatóközpontban a makettek és tablók mellett nincs hiány a Yutong jelenét bemutató videókból sem, sőt, a gyár saját 4D-s mozitermében (!) megtekinthettünk egy víziót a távoli jövőből is – egy 2095-ben játszódó Marsra szállást, természetesen a Yutong járműveivel.

A mai Yutong elődje 1963-ban kezdte meg működését (angol átírással Zhengzhou Bus Repair Factory néven) autóbusz-javítóüzemként, illetve ekkor kezdték meg a JT660 jelű távolsági busztípus kísérleti jellegű gyártását is. A következő mérföldkövet az 1991-es év jelentette, az önállóan kifejlesztett, fekvőhelyekkel szerelt kétszintes ZK6980W modell bemutatásával – ez a típus akkoriban komoly sikert hozott a cég számára, ám az Indiában és Délkelet-Ázsia egyes országaiban máig népszerű kategória Kínában azóta teljesen ellehetetlenült az időközben kiépült nagy sebességű vasút miatt. 1993-ban megalakult a Zhengzhou Yutong Bus Co., Ltd., a gyár éves termelése ekkor 708 autóbusz volt. A cég pályája innentől gyorsan ívelt felfelé: 1997-ben lépett tőzsdére, majd 2003-ban az újonnan megalakult Yutong Group először szerepelt a buszeladási statisztikák élén hazájában. 2010-ben 40 ezer darabos éves termelésével a világ legnagyobb buszgyártója lett az eladások alapján, 2012-ben pedig új, kifejezetten alternatív hajtású autóbuszokra szakosodott gyáregységet adtak át, mintegy 134 hektáros területen. 2022-ben a Yutong alternatív hajtású buszai olyan nagyszabású nemzetközi sportesemények közlekedési feladatait látták el, mint a pekingi téli olimpia vagy a katari labdarúgó-világbajnokság.

Mindeközben a termékpaletta is folyamatosan fejlődött. Már 1999-ben megjelent a cég első tisztán elektromos hajtású autóbusza, 2008-ban pedig az első iskolabuszuk, de a Yutong aktívan részt vett a kínai iskolabusz-előírásrendszer kialakításában is. A buszaival egyre több nemzetközi szakmai díjat is elnyerő gyártó 2021 óta egymás után mutatja be elektromos és hidrogénhajtású teherautóit is.

A Yutong portfóliója napjainkban rendkívül sokrétű. A fő profilt jelentő autóbuszok mellett a cég furgonokat, különféle teherautókat, nehéz munkagépeket, speciális célú járműveket és különböző méretű lakóautókat is gyárt, ezek azonban egyelőre nem érhetők el Európában. A felhozatalt elektromos háztartási cikkek (hajszárítók, elektromos fogkefék stb.) teszik teljessé.

Autóbusz születik

A Yutong történetével és főbb termékeivel való képbe kerülés után következhetett a csengcsoui gyár egyes részlegeinek meglátogatása. Ezt egy kisebb járműbemutató követte a cég aktuális kínálatának legfontosabb modelljeivel, a délután folyamán pedig a kísérleti- és tesztközpont meglátogatására, valamint a Yutong felsővezetőivel való panelbeszélgetésre került sor.

A gyár bejáratától a 2021-ben első kínai gyártmányként Red Dot Award formatervezési díjjal kitüntetett, jelenleg 16 kínai városban üzemelő Yutong L4 Xiaoyu 2.0 autonóm minibuszokkal utazhattunk üzemi túránk első helyszínéig. A SAE besorolás szerinti 4-es szintű önvezetésre képes járművek egy nagy kört leíró útvonalon mozognak a gyár területén. Nagyon finoman és érzetre megfelelő biztonsággal működnek, bár hozzá kell tenni, hogy egy viszonylag egyszerű, rögzített nyomvonalon haladtunk a kényelmes és minőségi benyomást keltő apróságokkal. Ezeket a minibuszokat a dolgozók egy belsős applikáció segítségével a napi munka során is ingyenesen igénybe vehetik, az így szerzett tapasztalatokat pedig felhasználják a további fejlesztés során.

Vezető járműgyártóhoz illően a Yutong saját próbapályával rendelkezik a gyár területén belül, döntött oválkanyarral a 30, 50 illetve 70 km/h sebességgel végzett dinamikus tesztekhez, amelyeket minden egyes új autóbuszon elvégeznek átadás előtt. A pálya melletti épületen jókora betűkkel olvasható kínaiul és angolul a Yutong egyik alapvetése („Don’t consider the market as a test ground, consider the test ground as the market”), miszerint ne a piacra/vevőre tekintsenek tesztpályaként, hanem fordítva.

A túra következő állomása egy igen látványos demonstráció volt, amihez előzetesen fóliacsizmát kaptunk a cipőnk és nadrágunk szárának megóvása céljából – nem véletlenül. A ránk várakozó háromtengelyes, alacsony belépésű Yutong U15-össel ugyanis egy több, mint fél méter mély vizesárokba ereszkedtünk annak szemléltetésére, hogy a tisztán elektromos hajtású jármű még úgy is gond nélkül ki tud jönni egy hasonló helyzetből, ha esetleg az utasteret közben elönti a víz. A kísérlet során többször ki-be álltak a busszal a vízzel teli katlanba, hogy meggyőző vízmennyiség gyűljön össze beltérben – a teszt végére a vízszint már elérte az alacsonypadlós terület dobogóit, illetve a magaspadlós részbe vezető első lépcsőfokot.

A próba végén a busz elegánsan kigurult a hullámok közül, mintha mi sem történt volna, egyedül az ajtónyitáskor kizúduló víz utalt a nem mindennapi körülményekre. Érdemes tudni, hogy az összes, vevőknek átadott Yutong villanybusz túl van egy ilyen csobbanáson, igazolva a technika megbízhatóságát.

Láthattuk tehát, hogy az alulról jövő víz nem okoz gondot, de mi a helyzet, ha fentről érkezik az égi áldás? Ennek hatékony kivédéséről a nagynyomású esőztető kamrában lehet meggyőződni – látogatásunk idején épp egy Yutong E9-es midi villanybusz „fürdőzött” az épületben. Az elektromos berendezések zavartalan működésének ellenőrzése mellett értelemszerűen itt már semmiféle vízbejutás nem engedélyezett az utastérbe.

Sok idő egyik helyszínen sem maradt a bámészkodásra, hiszen bőven volt még látnivaló – például maga a gyártási folyamat, amelynek lépései közül a korrózióvédelmi merítő eljárásokat és a felsőkategóriás termékek készre szerelő sorát tekinthettük meg. A feszes programterv miatt a szervezők kénytelenek voltak válogatni, hogy pontosan mely műveleteket mutassák be a vendégeknek, a Yutong mérnökeinek elmondása szerint ugyanis a kisebb városnyi területen fekvő, mintegy 20 ezer munkavállalót foglalkoztató teljes gyárkomplexum bejárása és az összes munkafázis részletes elmagyarázása önmagában jóval több, mint egy teljes napot venne igénybe.

A korrózióvédelmi folyamat elején a nyers hegesztett karosszériát több lépésben (magasnyomású öblítés, áztatás) tisztítják meg a rárakódott szennyeződésektől és zsíroktól. Ezt egy cirkonizálási lépés követi a kataforetikus festés előkészítéseként, majd jöhet a felületkezelés fő elemét jelentő kataforetikus fürdő, amely során elektrokémiai úton (a munkadarabra negatív töltést kapcsolva, a pozitív töltésű festékrészecskék lerakódnak a felületen) a karosszérián mindenhol egyenletes vastagságú korróziógátló bevonat jön létre, ami a Yutong szerint több mint négyszer ellenállóbb a festékszórós megoldásoknál. Az összesen 16 lépésből álló teljes folyamat 6,9 perc alatt megy végbe, és átállás nélkül bármilyen busztípuson elvégezhető – látogatásunk idején is legalább három különböző karosszériát mártogattak az egyes merítőkádakba. Az eljárás a Yutong szerint legalább 8-10 éves teljes korrózióvédelmet garantál, minőségét tekintve pedig vetekszik a vezető személyautógyártók – Mercedes-Benz, BMW, Volkswagen, GM – technológiájával.

Az elkészült bevonatot hagyják megszáradni, majd következik a beégetés a merítőkádakkal azonos csarnokban található hatalmas kemencében, ezután pedig a szemközti épületben kialakított fényezőkamrába kerülnek át a kocsitestek. Ezt a műveletet a festőüzem irányítóközpontjából szemlélhettük meg, videókapcsolaton keresztül. Mind az alapozás, mind a fényezés 7 tengelyes robotkarokkal történik. A teljesen automatizált gyártási rendszer már a vázszerkezet elkészültétől kezdve RFID-címkék alapján folyamatosan azonosítja az éppen készülő járműveket, és ennek megfelelően állítja be a technológiai paramétereket, illetve a kívánt színt.

A gyártási folyamatba a prémiumtermékek számára fenntartott készre szerelő csarnokban kapcsolódtunk be ismét, ahol éppen egy jelentősebb darabszámú széria készült a ZK6186HG típusjelű csuklós autóbuszokból Mauritánia fővárosa, Nouakchott számára. A Yutongnak egyébként két összeszerelő gyáregysége van, az általunk meglátogatott létesítményben három szerelősoron folyik a munka – ezeken a 7,4 órás műszakok alatt 32 jármű készül el terv szerint -, de a csengcsoui gyár összesen 15 szerelősorral rendelkezik, így a teljes üzem maximális gyártókapacitása 445 autóbusz – naponta.

A felsőkategóriás típusokért felelős szerelőcsarnok számtalan különféle modellt állít elő a 7 méteres minibuszoktól kezdve a két- és háromtengelyes turistabuszokon át a 18 méter hosszú városi csuklósokig, elektromos vagy hagyományos belső égésű motoros hajtáslánccal, továbbá itt készülnek a repülőtéri apron-buszok is. Az ottjártunkkor éppen a mauritániai rendeltetésű csuklósok által elfoglalt középső vonal mellett a másik két szerelősorra is bepillanthattunk, az egyiken éppen a T7 jelű orrmotoros minibuszok készültek (erről a típusról később részletesebben is szólunk), míg a túloldali munkaállomások végén CNG-hajtású turistabuszok várták, hogy megkezdhessék átadás előtti tesztfutásaikat.

A gyárudvaron egyébként meglehetősen sok afrikai piacra (Szenegál, Mali stb.) készült, emelt hasmagasságú távolsági autóbuszt is láttunk, köztük például a tanzániai hadsereg leendő autóbuszait is, bár utóbbiakról nem volt alkalmunk fényképet készíteni.

Díszszemle

A gyártási folyamat kiemelt helyszíneinek bejárása után következett a már említett járműbemutató, ahol közelebbről is szemügyre vehettük a Yutong rendkívül szerteágazó termékpalettáján belül is kiemelt jelentőségű típusokat. Ahogy már szóltunk róla, a cég az autóbuszok mellett furgonokat is gyárt – ezt a termékvonalat a kimondottan ízléses formatervű Tianjun V5 típus képviselte, amelyet jobb oldali tolóajtóval szerelt, 9 személyes minibusz kivitelben tekinthettünk meg.

Fontos szerepet tölt be a Yutong kínálatában a már említett T7 jelű, alapesetben 15+1+1 üléses üzleti minibusz, amelyet több mint egy évtizedes fejlesztés után 2015-ben mutattak be. A kétnapos látogatás során ezzel a modellel tudtunk a legjobban megismerkedni, a szervezők ugyanis ilyenekkel szállították az újságírókat és kísérőiket az egyes helyszínek között. Ez az első pillantásra furgonra emlékeztető, de valójában az alapoktól kezdve busznak tervezett járműkategória a Távol-Keleten nagyon népszerű. A műfaj egyik klasszikus képviselője a japán Toyota Coaster, amelyet a Yutong egy időben licenc alapján gyártott is, később azonban a saját ötleteik alapján megalkották önálló utódtípusukat – ez lett a T7, ami azóta is szép sikereket könyvel el hazájában, és speciális (pl. rendőrségi) kivitelek is készülnek belőle. Az elegáns belterű típus kényelemben felveszi a versenyt az európai kishaszonjármű-alapú minibuszokkal – az általunk kipróbált változat fahatású padlóborítást és vajszínű bőrüléseket is kapott a kiváló légkondicionálás mellé.

A T7-es a tisztán elektromos hajtás mellett rendelhető V6-os vagy V8-as benzinmotorokkal, valamint egy négyhengeres dízellel is. Szigorúan kínai belpiacos, gyakran reprezentatív célokra használt típusról van szó, amelyet – amint azt vendéglátóink büszkén megemlítik – alkalmanként maga Hszi Csin-ping elnök és kísérete is használ. Később csendes mosollyal hozzáteszik: na jó, azért nem egészen ugyanezt a kivitelt amit mi, az elnöki verzió ugyanis például golyóálló üvegekkel rendelkezik.

A soron következő jármű az S7 (ZK6745DX) jelű, 24+1+1 ülőhelyes iskolabusz volt, amely le sem tagadhatná, hogy alapgondolatát és karakterét a klasszikus amerikai csőrösöktől örökölte. A Yutong adaptációja lényegesen kisebb a tengerentúli példaképeknél – 7435 mm hosszú, 2270 mm széles és 3060 mm magas -, kialakítása pedig a kínai iskolabusz-előírásokhoz igazodik, így tehát szintén egy inkább belső piacra gyártott termékről van szó, de kis számban exportálják is, például Kazahsztánba. A kiállított példányt 144 lóerős (106 kW) dízelmotor mozgatja, 5+1 sebességes kézi váltón keresztül.

A jövőben várhatóan a Yutong kínálatában is egyre nagyobb szerepet kap a hidrogén üzemanyagcellás hajtásmód, ennek jegyében egy alacsony belépésű F12-es városi hidrogénbuszt is találtunk a felsorakozott járművek között. A demóbusz ráadásként 3-as szintű önvezetésre is képes, amihez kamerákra, valamint radar- és LIDAR-érzékelőkre támaszkodik.

A felhozatalban két távolsági modellt is meg lehetett tekinteni, egy kínai igények szerint specifikált, zárt vezetőfülkés példányt a C-sorozatú turistabuszok közül, valamint egy, a norvég székhelyű Vy Buss megrendelésére készült tisztán elektromos hajtású, háromtengelyes T14E luxus turistabuszt, a második ajtónál kerekesszékes lifttel felszerelve. Utóbbi típussal Európában is komoly tervei vannak a Yutongnak, amely kontinensünk gyártóit jócskán megelőzve jelentkezik a távolsági szegmensben zéró emissziós típussal, amely ráadásul minőségérzet szempontjából is állja a versenyt az európai konkurenciával.

A sort a Yutong különféle, kivétel nélkül friss fejlesztésnek számító teherautói zárták, amelyek között akadt áruterítő, kommunális alkalmazású és nyerges vontató is – közös jellemzőjük, hogy mindegyik elektromos- vagy hidrogénhajtású.

Cikksorozatunk második részében a Yutong csúcstechnológiás tesztközpontjába látogatunk, és többek között az is kiderül, miként látják a cég vezetői a magyarországi lehetőségeket.