Egy látszólag apró módosítás is komoly engedélyezési eljárást igényelhet az elektromos autóbuszokon

Egy autóbusz fejlesztése és gyártása során még a kívülállók számára jelentéktelennek tűnő módosítások is komoly műszaki és hatósági folyamatokat indíthatnak el. Különösen igaz ez a korszerű elektromos autóbuszokra, ahol a nagyfeszültségű rendszereket érintő változtatások sok esetben nemcsak mérnöki munkát, hanem hivatalos típusjóváhagyási eljárást is igényelnek. Egy franciaországi példa jól szemlélteti, milyen összetett folyamat állhat egy látszólag apró biztonsági fejlesztés mögött.

A dél-franciaországi Occitanie régió illetékes állami közlekedési és műszaki hatósága július 1-jén homologizálta az Irizar elektromos autóbuszain alkalmazott új elektromos biztonsági módosítást. Az új megoldás rendellenesség esetén tovább erősíti a nagyfeszültségű rendszer automatikus leválasztását, csökkentve az esetleges elektromos kockázatokat. Fontos ugyanakkor, hogy a módosítás nem egy korábbi meghibásodásra vagy balesetre adott reakció: kizárólag megelőző jellegű fejlesztésről van szó, amely a már meglévő magas biztonsági szintet hivatott tovább növelni.

Az igazán érdekes azonban nem maga a műszaki fejlesztés, hanem az azt megelőző engedélyezési eljárás. Mivel a módosítás a jármű nagyfeszültségű elektromos rendszerét érinti, azt nem lehetett egyszerűen beépíteni az érintett autóbuszokba, hanem előbb hivatalos típusjóváhagyási eljáráson kellett átesnie. Ennek oka, hogy az Európai Unió típusjóváhagyási rendszere alapján egy autóbusz nem pusztán alkatrészek összessége, hanem egy jóváhagyott járműtípus. Ha a gyártó olyan módosítást hajt végre, amely befolyásolhatja a jármű biztonsági vagy más jóváhagyott műszaki jellemzőit, azt köteles bejelenteni a típusjóváhagyó hatóságnak. A hatóság ezt követően dönt arról, hogy elegendő-e a meglévő típusjóváhagyás módosítása, szükség van-e további vizsgálatokra, vagy akár teljesen új típusjóváhagyási eljárást kell lefolytatni. Egy ilyen módosítás bevezetéséről tehát végső soron nem a gyártó dönt. Hiába készül el a műszaki megoldás, annak a már forgalomban lévő járműveken történő alkalmazásához a típusjóváhagyó hatóság jóváhagyása is szükséges.

A DREAL Occitanie végül úgynevezett sorozatjóváhagyási eljárást alkalmazott: egyetlen reprezentatív prototípust vizsgált meg az Irizar spanyolországi üzemében, majd a sikeres homologizációt követően a módosítás valamennyi azonos típusú, Franciaországban közlekedő autóbuszon elvégezhetővé vált. Ezzel elkerülhető volt, hogy minden egyes jármű külön engedélyezési eljáráson essen át, ami jelentősen felgyorsította az átalakítás végrehajtását, miközben a buszokat sem kellett hosszabb időre kivonni a forgalomból.

A jóváhagyás a párizsi RATP Bus2025 programjának keretében közlekedő, a malakoffi telephelyhez tartozó 60 Irizar elektromos autóbuszt, valamint a Marseille-ben, Brestben és Bayonne-ban közlekedő azonos típusú járműveket is érinti. Az eset jól példázza, hogy a modern autóbuszok esetében még egy látszólag kisebb biztonsági módosítás is komoly műszaki és hatósági folyamat eredményeként kerülhet be a mindennapi üzembe. Ez a szigor ugyan időigényesnek tűnhet, ugyanakkor alapvető szerepet játszik abban, hogy az utasok biztonságát érintő változtatások egységesen, ellenőrzött körülmények között valósuljanak meg.