Flash és Airon néven mutatta be két új elektromos modelljét a Menarini

A május 13. és 16. között Milánóban megrendezett Next Mobility Exhibition 2026 kiállítás egyik legnagyobb attrakciója kétségkívül a Menarini két új villanybuszának világpremierje volt, amelyekre feltehetően komoly szerep vár a márka európai terjeszkedési elképzeléseiben is. Mivel maga a gyártó egyelőre csak igen visszafogottan nyilatkozott a Flash, illetve Airon fantázianeveken bemutatott újdonságok műszaki részleteiről, beszámolónk ezen részében az olasz Autobusweb szakportál helyszíni tudósítására hagyatkozunk. Az újdonságok sora ezzel még nem ér véget, a járművek fedélzetén ugyanis egy szintén olasz fejlesztésű városi üléscsalád is bemutatkozott.

Bár napjainkban az európai haszonjármű-piacon kétségkívül az Iveco számít a legismertebb olasz eredetű márkának, a cégóriás buszos divíziójának túlnyomóan külföldön (Csehországban, Franciaországban, sőt, immár részben Törökországban) végzett tervezési és gyártási tevékenysége miatt az itáliai járműbarátok ma elsősorban a Menarinit tekintik tradicionális olasz buszgyártónak. Ráadásul a nagy múltú bolognai cég most bemutatott legújabb modelljei is jelentős mértékben támaszkodnak az olasz beszállítói ipar termékeire, bár maguk a járművek a képek alapján inkább tűnnek a meglévő termékpaletta alapos átdolgozásának, mintsem teljesen új fejlesztéseknek.

Fotó: Italianbuses/vard_57

A Flash nevű új midibusz névlegesen 8 és 9 méteres, egész pontosan 8258 illetve 9443 mm hosszú változatban készül majd, vagyis lényegében a jelenlegi Vivacity sorozat elektromos változatáról – bizonyos tekintetben utódjáról – van szó. Az új formaterv megszokást igényel, főként a kimondottan letisztult megjelenésű elődmodell után. A retró elemeket és játékos formákat felvonultató homlokfal egy kissé kínai hatást kelt, közepén egy jókora, hűtőrácsra emlékeztető szellőzőnyílással, ami a jelek szerint az újgenerációs Menarini autóbuszok közös formai motívuma lesz. A frontrészen is bőven megtalálható szoborszerű felületekkel nem spóroltak a tetőparavánt alkotó műanyag takaróelemek és a hátfal esetében sem, utóbbi érdekes részlete még a jobboldalra eltolt rendszámtábla is. Az emelkedő övvonalú oldalüveg-sáv felső szélénél húzódó takaróelem íveltnek láttatja az ablakövet, az arányok ugyanakkor így is erősen a Vivacity típuscsaládot idézik, így kellő távolságból, oldalról nézve az összkép is hasonló.

A jármű önhordó vázszerkezete nagyszilárdságú acélból készül, ami a korrózióvédelem érdekében a gyártás során teljes bemerítéses kataforetikus felületkezelést kap. Bár a beszámolók egy teljesen új fenékváz-platformot említenek, az újdonság a Vivacity sorozat számos jellegzetességét megörökölte, maradnak például a nagyobb buszokra jellemző 22,5″-os tárcsaméretű futóművek, elöl független felfüggesztésű, hátul pedig hajtott portál kivitelben, extraszéles super single gumiabroncsokkal – a nagyobb kerékátmérő a konkurensekhez képest az utastérbe jobban betüremkedő kerékdobokat eredményez, cserébe viszont lehetővé teszi a teljes hosszban alacsonypadlós kialakítást, ami továbbra is ritkaság ebben a méretosztályban, bár ma már kisebb kerekekkel is megvalósítható. A futóművek természetesen légrugózásúak, térdeplő funkcióval. A busz mozgatásától a karosszéria végében hosszirányban elhelyezett, korábban Siemens emblémával futó Accelera by Cummins állandómágneses központi szinkron villanymotor gondoskodik, amely 290 kW csúcsteljesítményt és 3000 Nm maximális nyomatékot ad le. Az energiatárolást a BorgWarner (Akasol) által szállított folyadékhűtéses, termikus előkondicionálással ellátott lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid (NMC) akkumulátorcsomagra bízták (ugyanezt találjuk többek között a Credobus jelenlegi, illetve a Van Hool és a Mercedes-Benz korábbi villanybuszaiban is), ami akár a kategóriában kiemelkedőnek számító 392 kWh összakapacitásig is skálázható. Ezzel a 8 méter hosszú változat több mint 300 kilométeres, a 9 méteres verzió pedig (vélhetően a több beépíthető akkumodul miatt) akár 400 kilométert meghaladó hatótávra képes egy feltöltéssel.

Fotó: Italianbuses/vard_57

Egy kategóriával feljebb, a 10-12 méteres szóló típusok mezőnyében az új Airon villanybusszal száll versenybe a Menarini, amely lényegében a 2021 őszén debütált Citymood 12e továbbfejlesztésének tekinthető – árulkodó részlet például a jellegzetes, döntött szélvédő, ami feltehetően módosítás nélkül került át az elődmodellből. Az új nemzedék egyelőre 10 620 illetve 12 100 mm szóló karosszériával készül majd. Előbbi a „nagy midi” vagy „maximidi” névvel illetett réspiaci szegmensbe érkezik, Milánóban viszont a hosszabbik, 5900 mm tengelytávú normál szóló változatot állították ki. A szélesség mindkét variáns esetében 2550 mm, magasságuk pedig 3200 mm. A formaterv ennél a típusnál is az új stílusjegyeket hordozza: a már említett markáns homlokfali rács ezen a modellen is megjelenik, az oldalablak-sávot itt is takaróelemekkel teszik optikailag íveltté, és a hátfal vonásai is hasonlók – építve ezzel az új márkaarculatot –, de a nagyobb befoglaló méreteknek és a vízszintes tájolású, szigorúbb tekintetű fényszóróknak köszönhetően az Airon jóval komolyabb busz benyomását kelti, miközben a megjelenése is valamivel harmonikusabb.

A műszaki jellemzők nagyon hasonlók a kisebb testvérnél leírtakhoz: az Airon önhordó vázszerkezete is acélból készül, kataforetikus felületkezeléssel – utóbbi eljárást a Flumeriben található gyáregységben végzik, a 2024-es tulajdonosváltás óta ide koncentrálódik a Menarini termelése a korábbi bolognai bázis helyett. A teljes hajtáslánc, benne a 290 kW csúcsteljesítményű és 3000 Nm-es nyomatékú központi villanymotorral megegyezik a Flashben használttal, a különbség annyi, hogy az Airon esetében a vontatási akkumulátorpakk már 490 kWh összkapacitással is kérhető, a hatótávot pedig a 10 méteres verzió esetében 310, a 12 méteresnél pedig merész 480 kilométerben adta meg a gyártó. A bemutatóbusz ízlésesen berendezett belső tere a második ajtó előtt 1+1, attól hátrafelé pedig 2+1 soros üléselrendezésnek köszönhetően kimondottan tágas, ugyanakkor érdekes módon a 12 méteres változat mindössze 22 ülőhellyel szerelhető fel, ami kevésnek tűnik. Mindkét új típus esetében a buszvezető a svájci TEQ cég lepkeformájú műszerfala mögött foglal helyet, ez korábban csak a Citymood sorozat tartozéka volt.

Fotó: Lazzerini

Az utastér kapcsán szintén említést érdemel, hogy a Menarini két újdonságával együtt bemutatkozott egy új városi utasülés-típus is, amelyről korábban már szót ejtettünk portálunkon. Az olasz Lazzerini 100%-ban újrahasznosított (és újrahasznosítható) műanyagból készülő Re-Compact termékcsaládjáról van szó, amely a gyártó szerint nemcsak könnyű, tartós, egyszerűen karbantartható és ergonomikus, hanem ellenáll a vandálok mesterkedéseinek is. A mozgáskorlátozattak számára fenntartott terület szintén a Lazzerini fejlesztése, amelynek otthonos hangulatú formavilágát a Vernacchia Design álmodta meg – a 2007-ben alapított független olasz stúdió egyébként a múltban többször dolgozott a (Breda)Menarinibus részére is, ám azt egyelőre nem tudni, hogy a most bemutatott újgenerációs buszcsalád is az ő munkájuk-e.

A címlapkép és a külön nem megjelölt képek forrása: Menarini S.p.A.

11 kép -