A lengyelországi Gdynia közösségi közlekedési gyűjteménye újabb ikonikus járművel bővült – ráadásul nem is akármilyennel, és nem is akárhonnan: a Balti-tenger déli partján fekvő város egy Ikarus-GVM 280T, pontosabban 280.94-es altípusú csuklós trolibuszt vásárolt meg Budapestről. A beszerzés különlegessége, hogy azt nagyrészt maguk a helyi lakosok tették lehetővé a részvételi költségvetés keretében, amelyben közvetlenül szavazhattak a város által elkülönített források felhasználásáról. A szóban forgó jármű nem is olyan régen még a BKV aktív állományának tagjaként szállította az utasokat, most azonban már Gdyniában várja azt a felújítást, amelynek során a kilencvenes évek állapotát idéző nosztalgiajárműként születhet újjá, és akár már idén nyáron ismét utasokat szállíthat.
A projekt megvalósításának hátterében a Lengyelországban egyre szélesebb körben alkalmazott ún. részvételi költségvetési rendszer áll, amely lehetőséget ad a lakosoknak arra, hogy közvetlenül döntsenek a tervezett városi fejlesztések egy részéről. Ennek keretében a települések különböző tematikus kategóriákba sorolják a felhasználható forrásokat, a lakosok pedig saját javaslatokkal élhetnek, majd szavazással választják ki a megvalósítandó projekteket. Gdynia esetében a közelmúltban egy jubileumi tematikus elem is megjelent, amely a város alapításának évfordulójához kapcsolódó kezdeményezéseket fogta össze.
Ebben a körben kapott helyet a történelmi járműpark bővítését célzó elképzelés is, amely egy Ikarus 280T csuklós trolibusz beszerzésére irányult. A kezdeményezés kiemelkedő támogatottságot élvezett: a szavazók körében az egyik legnépszerűbb projektnek bizonyult, ami jól mutatja, hogy a trolibuszok ma is szorosan hozzátartoznak a város közlekedési identitásához, és a nosztalgiajárművek iránt is számottevő az érdeklődés.
Lengyelországban mára mindössze három városban maradt fenn trolibuszüzem – Gdynia mellett Lublinban és Tychyben utazhatunk még ilyen járművekkel. A meglévő hálózatok közül elsősorban a gdyniai tölt be meghatározó szerepet: a város jelenleg az ország legkiterjedtebb trolibuszrendszerét üzemelteti, amely egy közel száz járműből álló flottára támaszkodik. Az állományt szinte teljes egészében a Solaris különböző típusai adják, amelyek eltérő hajtásrendszerekkel – többek között Cegelec, Škoda és Medcom berendezésekkel – közlekednek.
Bár Gdynia közlekedésében korábban is jelen voltak az Ikarus 280-as karosszériájára épülő csuklós trolibuszok – a helyi utazóközönség pedig a jelek szerint jó szívvel emlékezik vissza rájuk –, fontos különbség a város egykori trolibuszai és a most beszerzett budapesti eredetű, a Ganz Villamossági Művek (GVM) elektromos berendezéseivel szerelt Ikarus 280T között, hogy a korábbi járművek gyárilag nem trolibuszként kerültek Gdyniába: ezek valójában helyben kialakított, átépített konstrukciók voltak, míg a mostani példány eredetileg is trolibusznak készült, az Ikarus által gyárilag erre felkészített kocsiszekrénnyel. Ennek hátterében a rendszerváltás előtti és azt követő időszak gazdasági és ipari korlátai álltak. A lengyel városok nem rendelkeztek sem megfelelő pénzügyi forrásokkal, sem olyan járműgyártói háttérrel, amely lehetővé tette volna új, csuklós trolibuszok beszerzését vagy előállítását. Mivel a belföldi ipar (akkor még) nem kínált alkalmas csuklós autóbusz-alapot, az importlehetőségek pedig korlátozottak voltak, a közlekedési vállalatok végül kényszermegoldásként használt autóbuszok és bontott villamos berendezések felhasználásával építették meg saját járműveiket.
Gdynia esetében ez egyrészt a szovjet ZiU-9 trolibuszokból származó használt hajtásrendszerek alkalmazását jelentette, másrészt később megjelentek az ELTA által szállított új, de technikailag szintén egyszerűbb berendezések is, miközben a karosszériát felújított Ikarus 280.26 altípusú autóbuszok adták. (A koncepció tehát lényegében hasonló volt a BKV első, „házilagos” Ikarus 280T trolibuszaiéhoz, csak éppen bő egy évtizeddel később megvalósítva.) A konstrukciók kidolgozása és kivitelezése nem egyetlen gyártóhoz kötődött: a projektek kulcsszereplője a słupski Komunalne Przedsiębiorstwo Naprawy Autobusów (KPNA) volt, amely több jármű átépítését végezte, együttműködésben helyi közlekedési vállalatokkal és elektrotechnikai partnerekkel.
Az így létrejött járművek tehát már eleve több éves, korábban dízelüzemben használt autóbuszokra épült. Ez a konstrukciós alapvetés meghatározta a típus későbbi üzemeltetését is; a felújított, de nem új karosszériák gyorsabban elhasználódtak, ami gyakori meghibásodásokhoz, növekvő karbantartási igényhez és végső soron viszonylag rövid – jellemzően egy évtized alatti – élettartamhoz vezetett.
Az első ilyen jármű a nyolcvanas évek végén készült el. A rendszerváltást követően ugyan felmerült a sorozatgyártás felfuttatásának lehetősége, ez azonban végül nem valósult meg: 1988 és 1994 között mindössze 14 ilyen jármű épült, közülük kettő prototípusként. Az első példány Słupskban állt forgalomba, és bontott, ZiU trolibuszokból származó, hagyományos ellenállásos vezérlésű villamos berendezéseket kapott, amelyek megbízhatósági problémák miatt rövid időn belül kivonásához vezettek. A második, korszerűbb prototípus már impulzusvezérlésű hajtásrendszerrel készült, és 1990-1991-ben Lublinban, majd Gdyniában is tesztelték, ám ez a konstrukció sem jutott túl a kísérleti fázison, így a járművet később szintén selejtezték. A második példány esetében a kísérleti jelleg a hajtásrendszer kialakításában is megjelent: a jármű egy két villamos motorból kialakított, közös tengelyre kapcsolt hajtóegységet kapott, amely egyetlen házba integrálva mintegy 220 kW összteljesítményt biztosított, ezt a megoldást azonban a későbbi sorozatpéldányokon már nem alkalmazták.
A 12 sorozatgyártású példány közül három Lublinba, a fennmaradó kilenc pedig Gdynia állományába került. A lublini járművek döntően a słupski javítóüzemben készültek, míg Gdynia esetében a város jellemzően csak a felújított karosszériákat szerezte be Słupskból, a villamos berendezések beépítését pedig már saját hatáskörben végezte el. A karosszériák használt, többnyire Gdańskból és Gdyniából származó Ikarus 280-as autóbuszok voltak, amelyeket az átépítés előtt Słupskban főjavításnak vetettek alá.
Gdynia a kilencvenes évek elején állította forgalomba csuklós, Ikarus-alapú trolibuszait, amelyek Ikarus 280E (pontosabban 280.26UE) megjelöléssel futottak, de csak viszonylag rövid ideig maradtak üzemben: a járművek fokozatosan, néhány év után kikerültek a forgalomból, és az ezredforduló környékére már szinte teljesen eltűntek az utakról – 2002-re már csak egyetlen példány maradt állományban. A típus megőrzésére irányuló későbbi kezdeményezések sem jártak sikerrel, így végül egyetlen ilyen átalakított trolibusz sem maradt fenn. Ezt a hiányt pótolja most az 1989-es évjáratú, Budapestről beszerzett gyári, GVM elektronikás Ikarus 280T, amely egészen a közelmúltig menetrend szerinti forgalomban közlekedett 271-es pályaszámmal a magyar fővárosban, és csak 2025. november 30-án törölték az állományból. A járművet ezt követően aukción értékesítették, amelyen egy közvetítőn keresztül Gdynia városa tette a nyertes ajánlatot.
A trolibusz már megérkezett a PKT Gdynia közlekedési társaság telephelyére, ahová közúti szállítással jutott el. A jármű alapvetően jó műszaki állapotban van – néhány évvel ezelőtt karosszériajavításon is átesett –, azonban a tervezett szerepköréhez igazodva számos, elsősorban esztétikai és részleteket érintő beavatkozás vár rá. A többek között a fényezés, a feliratok és a belső tér átalakítását is magában foglaló felújítás célja a budapesti származásra utaló jelek eltávolítása és a kilencvenes években Gdyniában közlekedő Ikarus trolibuszok megjelenésének minél pontosabb visszaidézése. A munkálatok részeként olyan jellegzetes elemek visszaállítása is szerepel a tervek között, mint például a korhű harmonikaajtók, vagy éppen a korszaknak megfelelő jelzések és pályaszámok. A jármű jelenleg a szükséges engedélyezési és vizsgálati folyamatok előtt áll, és a tervek szerint a restaurálást követően a város nosztalgiaüzemében, elsősorban szezonális járatokon jelenik majd meg.
![Magyarbusz [Info]](https://magyarbusz.info/wp-content/uploads/2025/04/cropped-mbi_sby_v1.png)














