Budapesten kezd új életet hat nápolyi Ganz-Solaris Trollino trolibusz

Több mint 20 év után visszatér Budapestre hat darab, eredetileg Nápoly részére gyártott Ganz-Solaris Trollino 12D önjáró trolibusz. A járművek egy tízdarabos széria részeként, lengyel-magyar együttműködésben készültek 2004-ben, elektromos hajtásrendszerüket az azóta megszűnt Ganz Transelektro szállította. A járművek hatósági vizsgát megelőző közúti próbafutásait annak idején más külföldre értékesített példányokéhoz hasonlóan Budapesten végezték, főként az Örs vezér tere környékén, de egyikük még Szegeden is futott teszt jelleggel. A használt trolibuszok beszerzésére vonatkozó közbeszerzés a napokban zárult le eredményesen, a járműveket a Truck-Trailer & Parts Kft. szállítja le a BKV-nak nettó 139 millió forintért.

Végül mégis hozzájutott használt Ganz-Solaris trolibuszokhoz a BKV: bár a szintén a közelmúltban nyugdíjazott a tallinni kocsikról lemaradt a budapesti közlekedési társaság, az egykori nápolyi példányok nagy része hazánkban folytatja pályafutását. A tíz, 2005 elején üzembe helyezett jármű eredetileg a 22 kilométer hosszú, M13 jelzésű Nápoly–Teverola városközi trolibuszjáraton, valamint 2005 és 2011 között az M11-es Piscinola városnegyed-Aversa–Teverola viszonylaton szolgált a Compagnia Trasporti Pubblici di Napoli (CTP) társaság üzemeltetésében, 121 és 130 közötti pályaszámokon, azonban a kihasználtságuk minimális volt. Ennek oka elsősorban a CTP 1964-ben elindított, majd 2015-ben gyakorlatilag megszűnt trolihálózatának rendszerszintű üzemeltetési problémáira vezethető vissza.

A 10 trolibuszból négy kocsi több mint 10 éven keresztül a képen látható féltető alatt parkolt a CTP teverolai telephelyén…

Bár a cég a 2000-es években új járművek – három darab AnsaldoBreda F19-es (a BredaMenarinibus Monocar 240 troliváltozata, amelyet az olasz vasúti járműgyártó buszos részlege készített), illetve a szóban forgó 10 darab Solaris Trollino 12 – beszerzésével igyekezett stabilizálni a szolgáltatást, ezek nem kerültek rendszeres forgalomba. A legjelentősebb akadályt a szűkös járműállomány jelentette, hiszen a rendelkezésre álló 13 trolibusz nem biztosította még egyetlen vonal teljes körű kiszolgálását sem. További problémát okozott az infrastruktúra állapota: az elhúzódó út- és közműfelújítások következtében a járművek számos szakaszon nem tudtak felsővezetékes üzemmódban közlekedni. Bár a fedélzeti dízelaggregát elvileg lehetővé tette volna az érintett területek kikerülését, a gyakorlatban a trolibuszok gyakran inkább üzemen kívül voltak, vagy kizárólag dízelüzemmódban közlekedtek, így viszont nem tudták kihasználni az elektromos hajtás előnyeit. A CTP ráadásul 2013 és 2015 között kizárólag dízelbuszokat használt az M13-as vonal kiszolgálására. A hálózatot végül 2015 tavaszán indították újra, három Ganz-Solaris Trollinóval és három AnsaldoBreda F19-essel. Ez az újrakezdés azonban rövid életűnek bizonyult…

… további hat pedig a trolibusz-karbantartási területen belül volt tárolva, várva a jobb időket (Fotók: Alessio Pedretti)

A CTP hálózatának sorsát végül egy baleset pecsételte meg: 2015. augusztus 6-án egy túlméretes jármű, egy darus teherautó Nápoly Capodichino városrészében leszakította a felsővezetékeket, ami ennek következtében egy 500 méteres szakaszon károsodott. Emiatt a trolibusz-szolgáltatást ideiglenesen ismét felfüggesztették. Mint tudjuk, nincs állandóbb, mint az ideiglenes, így a CTP Trollinói (a fentebb már említett, 2015-ben néhány hónapra üzembe helyezett három kocsit leszámítva) a még a baleset előtti, 2013-as leállításuk után már nem álltak újra forgalomba, azaz immár 12 éve állnak. Mindez azonban csak a CTP által üzemeltetett vonalakat érintette, Nápoly másik trolibuszhálózata, amelyet az Azienda Napoletana Mobilità (ANM) társaság működtet, ma is üzemel.

Trolihálózatának folyamatos problémái mellett a CTP komoly gazdasági nehézségekkel is küzdött. 2021 végén, mikor hét év szünet után a trolibuszüzem végre készen állt az újraindulásra, a vállalat minden szolgáltatását leállította, majd fizetésképtelenné vált, így következő évben csődeljárás alá került, végül pedig fel is számolták. A megmaradt vagyontárgyakat, köztük a Ganz-Solaris trolibuszokat is, értékesítették. A tíz járműből nyolc volt eladásra alkalmas állapotban, a Truck-Trailer & Parts Kft. ezeket vásárolta meg. Köztük van az egykori demópéldány, valamint a Szegeden próbázott 122-es pályaszámú kocsi, a szériából csak a 123-as és a 126-os trolibusz nem került megvásárlásra.

A járművek 21 éves koruk ellenére légkondicionáltak, futásteljesítményük pedig mindössze 136 406 és 187 144 kilométer között van (előbbi adat a 124-es, utóbbi a 125-ös trolibuszé), az átlag pedig pontosan 146 326 kilométer – egy trolibusz normál körülmények között ezt a távot alig két év alatt teszi meg. Ez jól mutatja, hogy a CTP rendkívül alacsony kihasználtsággal üzemeltette a flottát.

A hosszú ideig tartó tárolás jelentős állapotromlást okozott: az utastér és a vezetőfülke teljesen lepusztult, a 95 kW teljesítményű, Euro 3-as besorolású dízelmotorból és egy 80 kW-os generátorból álló segédhajtás pedig működésképtelenné vált. Ennek ellenére a járművek váza és rozsdamentes acél karosszériája megőrizte jó állapotát, ami a minimális futásteljesítménynek is köszönhető.

Az átadás előtt a nyertes részéről elvégzendő feladatok között szerepel az utastér teljes felújítása és a kocsitest átfényezésen túl, a nem működő elektromos kerekesszékes rámpák javítása, vagy cseréje kézi működtetésű változatra, a gumiabroncsok, a lengéscsillapítók és a kisfeszültségű akkumulátorok cseréje, valamint az utastájékoztató rendszer, az elektromos hajtásrendszer, a lég- és elektromos rendszerek és egyéb fődarabok szükség szerinti javítása, ugyanis ezeket sem kímélte a 12 évnyi tétlenség.

A nyolc trolibuszból hat közlekedik majd forgalmi kocsiként, míg a fennmaradó kettőt doborként hasznosítják majd, hasonlóan a BKV által korábban Landskoronából beszerzett két, szintén Ganz hajtásrendszerű Trollinóhoz. A járművek felújításuk után várhatóan a BKV hasonló korú Ikarus 412T trolibuszait váltják majd Budapesten. Az első példányok (121, 122, 127) már megérkeztek a fővárosi közlekedési társaság óbudai buszgarázsába, közülük az egykori 121-es pályaszámú kocsi már a budapesti trolibuszok piros flottaszínét is megkapta.

Címlapkép és külön nem megjelölt fényképek: Augusto Cracco