A svájci szövetségi kormány koordinálásával megvalósuló támogatási program részeként a luzerni közlekedési társaság, a Verkehrsbetriebe Luzern AG (VBL) is bekapcsolódik a háború sújtotta Ukrajna közösségi közlekedésének megerősítését célzó kezdeményezésbe. Ennek keretében a vállalat összesen tíz darab csuklós és további három duplacsuklós, korábban a város hálózatán közlekedő Hess trolibuszt adományoz az ukrajnai Zsitomir városának. A Kijevtől mintegy 120 kilométerre nyugatra fekvő regionális központba kerülő járművek szállításának logisztikai előkészítése jelenleg is folyamatban van, a projekt megvalósításához megfelelő szállítmányozó partner bevonásával – számolt be a napokban a Luzerner Zeitung.

„Az adományozás a svájci állami gazdasági titkárság, vagyis a Staatssekretariat für Wirtschaft (SECO) és Luzern városának megkeresésére indult el” – erősítette meg Marc Schwegler, a VBL szóvivője. Tájékoztatása szerint jelenleg a kapcsolódó szerződéses dokumentáció véglegesítése és az utolsó részletek tisztázása zajlik, beleértve azt is, hogy pontosan milyen járművek és eszközök képezik majd a szállítmány részét. A projekt keretében Zsitomir összesen 13 trolibuszt kap a luzerni közlekedési vállalattól, továbbá egy, a felsővezeték-hálózat karbantartására szolgáló speciális jármű átadása is napirenden van. A logisztikai előkészítés részeként az esetleges átmeneti tárolás kérdését is rendezni kell. Mivel a kiválasztott trolibuszok jelenleg még aktívan részt vesznek az utasforgalomban – a luzerni hálózat napi üzemeltetése ugyanis gyakorlatilag tartalékjárművek nélkül zajlik –, leállításukra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a kiváltásuk már biztosított. Ennek megfelelően az Ukrajnába történő szállítás a tervek szerint leghamarabb 2026 áprilisa és 2027 decembere között valósulhat meg, pótalkatrészekkel és a szükséges karbantartási felszereléssel együtt. Ez utóbbiakat részben magukban a járművekben elhelyezve, a maradékot pedig várhatóan egy-három darab 40 tonnás kamion segítségével szállítják majd ki, erre a feladatra már a közbeszerzést is kiírták.

Az elsőként legyártott luzerni Hess Swisstrolley 3-as küzdi le télies környezetben a dombvidéki emelkedőt Zumbachhof megálló felé (Fotó: Sandro Flückiger)

Zsitomirt, mint a jövőbeli felhasználás helyszínét a SECO jelölte ki, amely már hosszabb ideje szoros együttműködést ápol a nyugat-ukrajnai várossal. A partnerség nem korlátozódik a közösségi közlekedés területére: a városfejlesztés mellett korábban több, energiahatékonyságot célzó projekt is megvalósult a járásközpontban a svájci állami gazdasági titkárság közreműködésével, köztük egy svájci magánvállalatok bevonásával megépült biomassza-erőmű, továbbá a kormány 2024 nyarán döntött arról is, hogy a svájci magángazdaságot aktívan bevonja Ukrajna háború utáni újjáépítésébe.

A 209-es pályaszámú, 2006-os évjáratú trolibusz a luzerni főpályaudvarnál (Fotó: Sandro Flückiger)

A mostani adományozás terve is szervesen illeszkedik abba az utóbbi években kibontakozó, átfogó ukrajnai szerepvállalásba, amelynek keretében azonnal forgalomba állítható, használt nyugati trolibuszok kerülnek a helyi közösségi közlekedési rendszerekbe. A hamarosan átadásra kerülő luzerni állomány gerincét egy tízdarabos Hess Swisstrolley 3 (gyári kódnevén BGT-N2C) csuklós trolibuszflotta alkotja: a VBL-nél 201 és 208 közötti pályaszámokon futó nyolc kocsi 2004-ben készült, míg a fennmaradó két példány 2006-os gyártású. A harmadik generációs, 17 976 mm hosszú, 2550 mm széles és 3440 mm magas, alumínium felépítményes, 2-2-2-2 ajtókiosztású, teljes hosszban alacsonypadlós trolibuszok mozgatásáról a német Vossloh Kiepe által szállított villamos hajtásrendszer gondoskodik, IGBT-alapú teljesítményelektronikával és két darab, egyenként 160 kW teljesítményű, kényszerhűtéses, háromfázisú aszinkron vontatómotorral. A járművekbe szükségüzemi dízelaggregát is beépítésre került, amely egy Euro 3-as emissziós besorolású négyhengeres, 95 kW teljesítményű Iveco dízelmotorra támaszkodik, és forgalmi akadályok vagy felsővezeték-problémák esetén lehetővé teszi az önjáró üzemben történő közlekedést. A belső égésű erőforráshoz a Kirsch állandómágneses gerjesztésű szinkrongenerátora kapcsolódik, amely 80 kW villamos teljesítményt biztosít 400-900 V DC kimeneti feszültségtartományban. A csuklós trolibuszok legnagyobb megengedett sebessége sík úton 65 km/h, befogadóképességük pedig legfeljebb 132 fő, ezen belül 48 ülő- és 75 állóhellyel. (Érdekesség, hogy bár Swisstrolley 3-asokról van szó, a luzerni kocsik homlokfala még a CO-BOLT 2 formavilágot hordozza, amelyet ennél a szériánál alkalmaztak utoljára trolibuszokon. Az ezt követően Zürich számára gyártott példányok már az új CO-BOLT 3 dizájnt kapták meg.)

Önjáró üzemben közlekedve a Luzernerhof megállónál, a Luzernerfest rendezvény idején bevezetett ideiglenes terelés miatt, a rövidített 1-es viszonylaton (Fotó: Sandro Flückiger)

A hamarosan átadásra kerülő járműcsomag legérdekesebb tagjai ugyanakkor a 2006-os gyártású, azaz idén kereken húszéves, duplacsuklós Hess lighTram 3-as (BGGT-N2C) trolibuszok, amelyek jelenleg a 231-233 pályaszámokon futnak Luzernben. A VBL ezen típusból országos összevetésben a legkisebb állománnyal rendelkezett. A három járműből álló kontingenst a közlekedési társaság teljes egészében Zsitomir számára ajánlotta fel, így a közeljövőben az összes példány új üzemeltetőnél, a Zsitomiri Trolibusz- és Villamosközlekedési Vállalatnál (Житомирське ТТУ) folytathatja pályafutását, légvonalban is több, mint 1500 kilométerre eredeti szolgálati helyétől. A luzerni lighTram 3-as trolibuszok kapcsán külön említést érdemel, hogy az üzemeltető történetének első duplacsuklósaiként beszerzett járműveket eredetileg a genfi Transports publics genevois (TPG) társaság részére tervezték, az üzemeltetők azonban a sürgős járműigényre való tekintettel megállapodtak abban, hogy a luzerni szolgáltató is azonos konfigurációban rendelje meg azokat. Ennek eredményeként a három lighTram 3-as már 2006 novemberében forgalomba állhatott Luzern útjain, annak ellenére, hogy megrendelésükre csak 2006 márciusában került sor, vagyis a svájci gyártó mindössze nyolc hónap alatt szállította le őket.

A képen a 232-es pályaszámú luzerni Hess lighTram 3-as halad a Wartegg megálló közelében (Fotó: Sandro Flückiger)

Műszaki kialakításukat tekintve ettől függetlenül a duplacsuklós lighTram 3-asok szoros rokonságot mutatnak a normál csuklós SwissTrolley 3-asokkal: a 24 691 mm hosszú, 2550 mm széles és 3440 mm magas, teljes hosszban alacsonypadlós, 2-2-2-2-2 ajtóképletű járművek mozgatásáról Kiepe elektronika és két darab, egyenként 160 kW teljesítményű központi villanymotor gondoskodik, amelyek a B- és a C-tengelyt hajtják meg. A járművek képesek rekuperációra, vagyis a fékezés során visszanyert mozgási energia egy részét visszatáplálják a felsővezeték-hálózatba, javítva az üzemeltetés energiahatékonyságát. A motorok vezérlését két vontatási inverter biztosítja, amelyek a jármű tetején kaptak helyet, karbantartásbarát kivitelben. A leghátsó kocsitestben emellett szintén megtalálható az Iveco-alapú dízelaggregát is, amely csak korlátozott önjárási képességet biztosít, tartós dízelüzemre nem alkalmas. A járművek további érdekessége, hogy ezek voltak Luzern első gyárilag légkondicionált trolibuszai.

Önjáró üzemben a 233-as pályaszámú duplacsuklós trolibusz a Pilatusplatznál, a Fasnacht ideje alatt érvényben lévő ideiglenes forgalmi rend szerint közlekedve (Fotó: Sandro Flückiger)

A harmadik kocsitestben található negyedik és ötödik utasajtó kamerás felügyelet alatt áll, mivel ezek már nem beláthatók közvetlenül a járművezető üléséből. A négytengelyes felépítés sajátossága, hogy a második és harmadik tengely hajtott, míg az első és a negyedik kormányzott, így az extra hosszúság ellenére a manőverezhetőség még szűkebb városi környezetben is kielégítő, mindazonáltal a járművek forgalomba állításuk óta a hátsó sarkaiknál mindkét oldalon kamerákkal vannak felszerelve, a kanyarodáskor fellépő kilengések okozta sérülések megelőzése érdekében, mivel erőteljes kormánymozdulatok esetén az ellenkormányzott tengely miatt a jármű hátsó része akár 70 cm-rel is söpörhet. A terjedelmes trolibuszok kezdetben kizárólag nagy forgalmú 1-es vonalon közlekedtek Luzernben, majd később fokozatosan megjelentek a 2-es és 8-as viszonylatokon is. Homlokfalukról az évek során eltűntek a kék színű Hess feliratok és a Vossloh matricák. A hátsó szélvédő felett az eredeti, szögletes hátsó magasságjelző lámpákat és irányjelzőket 2011-2012 körül az újabb Swisstrolley-generáció LED-es világítótesteire cserélték.

Ugyanez a kocsi hátulnézetből, már LED-es fényforrásokkal a tetőrésznél. A fő hátsó lámpák a drezdai rendeltetésű Ikarus 417-esekről, illetve a korabeli COBUS repülőtéri buszokról lehetnek ismerősek (Fotó: Sandro Flückiger)

Az ukrajnai Zsitomir nem az első város, ahol a VBL egykori járművei második életciklusukba lépnek: a több mint 125 éves múltra visszatekintő, jelenleg 80 autóbusszal és 65 trolibusszal összesen 600 kilométernyi hálózaton mintegy 365 megállóhelyet kiszolgáló közlekedési társaság tájékoztatása szerint többek között Bulgáriában, Chilében és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is találkozhatunk Luzernből származó autóbuszokkal. Hazai szempontból említést érdemel, hogy korábban a veszprémi V-Busz is vásárolt a Vierwaldstätteri-tó parti város használt dízelmotoros autóbuszaiból, még a jelenlegi MAN Lion’s City flotta üzembe állítása előtt; ezek közül több jármű később szintén keleti szomszédunkban folytatta pályafutását adományként.

Írásunk jelen formában történő megjelenéséhez nélkülözhetetlen volt Sandro Flückiger szakmailag kiemelkedő közreműködése, amelyért ezúton is hálás köszönetünket fejezzük ki.

Címlapkép: Mr. Ibou/flickr.com

16 kép -