Állami támogatások nélkül egyelőre még a német villanybuszpiac sem képes önerőből növekedni

Az elektromos autóbuszok európai térnyerését gyakran úgy mutatják be, mint egy megállíthatatlan folyamatot, a német kormány 2027-es költségvetési tervezete ugyanakkor arra világít rá, hogy az állami támogatások továbbra is meghatározó szerepet játszanak a piac fejlődésében. A tervezet szerint az alternatív hajtású autóbuszok beszerzésének támogatására szánt forrásokat közel 68%-kal csökkentenék, ami nemcsak a német közlekedési vállalatok és a járműipar szereplői körében váltott ki komoly aggodalmat, hanem arra is rávilágított, hogy a zéró emissziós autóbuszok piaca továbbra sem tekinthető teljesen önfenntartónak. Ha ugyanis Európa egyik legnagyobb villanybusz-piacán egyetlen költségvetési döntés is képes lassítani a beruházásokat, az egyértelműen arra utal, hogy a technológia térnyerése továbbra is jelentős mértékben az állami ösztönzőkre támaszkodik. Ez különösen igaz a hidrogénüzemű autóbuszokra, amelyek magas költségeik miatt még az akkumulátoros elektromos buszoknál is nagyobb mértékben függnek a támogatási rendszerektől. Az állami szerepvállalás elengedhetetlen fontosságára a zöld átállás finanszírozásában korábban a svájci PostAuto is felhívta portálunk figyelmét, most pedig könnyen lehet, hogy a német piacon hamarosan már a gyakorlati hatását is érezhetjük a források elapadásának. 

A német szövetségi közlekedési minisztérium még 2021-ben indította el az alternatív hajtású autóbuszok elterjedésének támogatását célzó országos programját, amely azóta mintegy 5300 darab lokálisan zéró emissziós autóbusz beszerzéséhez járult hozzá; ezek közül több mint 2300 jármű már forgalomba is állt. A kezdeményezés 2021 óta összesen mintegy 1,5 milliárd euró támogatást mozgatott meg, miközben az eddigi hat pályázati kör során 334 közlekedési szolgáltató közel 400 projektje részesült finanszírozásban.

Nagyban ennek a támogatási programnak is köszönhető, hogy 2025-ben Németországban az újonnan beszerzett városi autóbuszok közel fele már helyileg zéró emissziós hajtású volt, a már forgalomban lévő ilyen járművek száma pedig országosan meghaladta az 5000 darabot. A program keretében az állam az alternatív hajtású autóbuszok esetében a dízelüzemű járművekhez viszonyított többletköltség akár 80%-át is megtérítheti, míg a kapcsolódó töltő- és telephelyi infrastruktúra fejlesztéséhez legfeljebb 40%-os támogatást nyújt. A kezdeményezés nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a 2025-ös pályázati kör eredményeként – amelyet 2026 februárjában hirdettek ki – a szövetségi kormány 417 millió euró támogatást ítélt meg 1887 akkumulátoros elektromos és hidrogénüzemű autóbusz beszerzésére 151 közlekedési szolgáltató számára. Ezzel párhuzamosan jelenleg is zajlik a 2026-os, 403 millió eurós pályázati felhívás, amelynek keretében mintegy 1500 új zéró emissziós autóbusz beszerzését tervezik.

Éppen ezért keltett nagy visszhangot, hogy a német kormány 2027-es költségvetési tervezete az alternatív hajtású autóbuszok beszerzésének támogatására szánt forrásokat a 2026-os 403 millió euróról 130 millió euróra csökkentené. A döntés különösen nagy jelentőséggel bír, hiszen Németország nemcsak a kontinentális Európa legnagyobb villanybusz-piaca, hanem az elmúlt években a földrész zéró emissziós átállásának egyik legfontosabb motorja is volt. A támogatások jelentős visszavágása ezért nem csupán a német közlekedési vállalatok jövőbeli járműbeszerzéseire lehet hatással, hanem az ilyen járművek fejlesztésébe az elmúlt évtizedben jelentős összegeket invesztáló gyártók és beszállítók, valamint a töltőinfrastruktúra és a telephelyfejlesztések ütemét is lassíthatja. A németországi járműbeszerzések támogatásának általános visszaesését jól mutatja a több mint félmillió lakosú Drezda esete, amely nemrég bejelentette, hogy a szűkös költségvetés és a dráguló új járművek beszerzésére fordítható többletforrások hiányában kénytelen az eredetileg tervezettnél tovább, legalább 16 évig üzemeltetni a meglévő autóbuszait, a villamosok esetében pedig 50 évre növeli ezt az időtartamot.

A Német Közlekedési Vállalatok Szövetsége (Verband Deutscher Verkehrsunternehmen, VDV) szerint a tervezet ellentmond a kormány korábbi közlekedés- és iparpolitikai célkitűzéseinek. A szervezet úgy véli, hogy a támogatások harmadára csökkentése éppen akkor fékezheti le az elektromos buszflották bővítését, amikor a közlekedési vállalatok hosszú bizonytalanság után ismét beruházásokra készülnek. A VDV hangsúlyozta, hogy a zéró emissziós átállás nem kizárólag a járművek beszerzéséről szól, hanem a telephelyek, a műhelyek, a töltőinfrastruktúra, a villamosenergia-hálózati csatlakozások és a munkaerő fejlesztését is magában foglalja, ezért a támogatások csökkentése ezekre a beruházásokra is negatív hatással lenne. A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetési tervezet 2028 és 2031 között mindössze évi 20, 32, 48, illetve 100 millió eurós támogatási kerettel számol, amely álláspontja szerint nem biztosít megfelelő alapot a zéró emissziós autóbuszflották további bővítéséhez. Emellett kifogásolta azt is, hogy miközben más klímavédelmi programok – például az elektromos személyautók vásárlásának ösztönzése – többletforrásokhoz jutnak, az alternatív hajtású autóbuszok támogatását jelentősen csökkentenék. A VDV ezért arra kérte a Bundestagot, hogy a parlamenti költségvetési vita során vizsgálja felül a tervezetet, és állítsa vissza az alternatív hajtású autóbuszok támogatását egy hosszabb távon is kiszámítható szintre.

1 kép -