Alkancellári bírálatot váltott ki a Deutsche Bahn BYD-beszerzése

A Busworld óta érezhetően felerősödtek azok a viták, amelyek a kínai autóbuszgyártók európai térnyerését kísérik, a Deutsche Bahn legfrissebb BYD-beszerzése pedig újabb lendületet adott a diskurzusnak Németországban. Kezdetben elsősorban a szakszervezetek bírálták a Deutsche Bahn kiválasztási és beszerzési gyakorlatát, azt kifogásolva, hogy a társaság döntései nem kellő mértékben védik az európai és különösen a német munkahelyeket. Az ügy most politikai szintre is emelkedett, ugyanis Lars Klingbeil pénzügyminiszter és alkancellár nyilvánosan fejezte ki elégedetlenségét a Deutsche Bahn azon stratégiájával kapcsolatban, amely szerint az MAN Truck & Bus részére adott nagyszabású megrendelés mellett a vasúttársaság külön megállapodást kötött 200 darab elektromos autóbusz beszerzéséről a kínai BYD vállalattal. A miniszter a döntést „bosszantónak” nevezte, és „egészséges helyi patriotizmus” érvényesítését sürgette az ilyen volumenű közbeszerzések során.

A miniszter értelmezésében az „egészséges helyi patriotizmus” azt jelenti, hogy versenyképes ajánlatok esetén a közbeszerzések során indokolt a német, vagy európai gyártók megbízása. Mint fogalmazott, a német üzemeltetők hosszabb ideje sikerrel alkalmaznak elektromos autóbuszokat többek között a Daimler Buses és az MAN Truck & Bus kínálatából.

A nyilatkozat egy héttel azt követően hangzott el, hogy az állami tulajdonú Deutsche Bahn bejelentette történetének eddigi legnagyobb, több mint 1 milliárd euró értékű autóbusz-beszerzését. A több mint 3300 darab hibrid és tisztán elektromos autóbuszt érintő megrendelés – amely valójában egy több évre szóló keretmegállapodás – döntő részét a müncheni székhelyű MAN Truck & Bus szállíthatja. A csomag részeként ugyanakkor külön szerződés született 200 darab elektromos elővárosi BYD B12 autóbusz beszerzéséről a kínai BYD vállalattal. A járműveket Magyarországon szerelik össze, ugyanakkor a kulcsfontosságú alkatrészek és technológiai elemek Kínából származnak. A buszokat a DB Regio Bus, a Deutsche Bahn regionális közlekedési leányvállalata állítja majd forgalomba Németország-szerte.

A megszólalás azért is kapott különös figyelmet, mert Lars Klingbeil korábban kifejezetten jó kínai kapcsolatokkal rendelkező döntéshozóként volt ismert. Novemberben ő volt az első miniszter az új, Friedrich Merz vezette kormányból, aki hivatalos látogatást tett Kínában, így a BYD-megrendeléssel kapcsolatos kritikája különösen nagy visszhangot váltott ki a német sajtóban.

A kép illusztráció.

Kínai szakértők kereskedelmi protekcionizmusként értékelték a német pénzügyminiszter megszólalásait, amelyek szerintük „technológiai szigetek” kialakulásához vezethetnek, és hosszabb távon lassíthatják a német gyártók globális versenyképességét. Rámutattak arra is, hogy a vitatott BYD autóbuszok nem Kínából importálva érkeznek, hanem az Európai Unió egyik tagállamában, Magyarországon történik az összeszerelésük, ami szerintük felveti a kérdést, hogy az ilyen jellegű bírálatok nem minősülnek-e a kínai vállalati beruházásokkal szembeni diszkriminációnak.

A kínai oldal értékelése szerint a német kormány jelenleg összetett dilemmával szembesül: a kínai piacon tapasztalható visszaeső értékesítések és az amerikai vámintézkedések együttesen nyomás alá helyezték az autóipart. Bár átmeneti lépések történtek a termelés fenntartására, az ágazat hosszú távú versenyképességi kihívásai továbbra is megoldatlanok.

A szakértők a Busworld 2025 brüsszeli kiállítást is példaként említették, ahol kínai gyártók – köztük a Yutong és a BYD – új fejlesztésű autóbuszokat, valamint teljes elektromos hajtáslánc-megoldásokat mutattak be, és több szakmai elismerést is elnyertek. Megítélésük szerint a kínai gyártók már nem csupán költségelőnnyel, hanem önálló innovációs képességekkel is rendelkeznek, ami az európai gyártókat is fokozott fejlesztési versenyre ösztönzi.

A kínai álláspont szerint Németországnak és az Európai Uniónak a piaci verseny erősítésére, valamint a kínai–európai ipari együttműködések és technológiai partnerségek bővítésére kellene törekednie az akkumulátor- és járműgyártás területén, mivel ez teremthet hosszú távon fenntartható versenyképességet.

A címlapkép illusztráció.

1 kép -