Megszólalt a Yutong az oslói kiberbiztonsági vizsgálat ügyében

Az elmúlt napokban gyakorlatilag végigsöpört az autóbuszos szakportálokon és a nemzetközi sajtóban a hír, miszerint az oslói közlekedésszervező, a Ruter AS úgynevezett „oroszlánketreces tesztnek” vetett alá egy, a Connect Bus szolgáltató flottájában közlekedő Yutong elektromos autóbuszt. A vizsgálatot egy teljesen elszigetelt, rádiófrekvenciáktól mentes föld alatti létesítményben, a Sandvika közelében található Franzefoss-bányában végezték, hogy kiderüljön, jelenthetnek-e kiberbiztonsági kockázatot a kínai gyártású járművek. A teszt során megállapították – amit a Ruter már korábban is tudott, hiszen a gyártó tavasszal erre maga is utalt –, hogy a Yutong digitális hozzáféréssel rendelkezik minden egyes autóbuszhoz, amit távoli OTA szoftverfrissítések, diagnosztika, valamint az energiaellátási és akkumulátor-felügyeleti rendszerek karbantartása céljából használ. A hírt a hazai fősodratú média is többnyire kritika nélkül, a részletek mellőzésével vette át, a témát arra hegyezve ki, hogy a gyártó képes távolról befolyásolni, sőt, akár üzemképtelenné is teheti a járműveket. A közösségi közlekedés kétségtelenül a kritikus infrastruktúra része, ezért természetesen indokolt minden, a kiberbiztonságot érintő kérdés kivizsgálása, ugyanakkor a mostani eset is jól mutatja, milyen könnyen torzulhat a szakmai vita politikai üggyé.

A tesztet minden bizonnyal a Ruter sem hajtotta volna végre, ha nem nehezedik ekkora nyomás a közvélemény és a politikai döntéshozók részéről az ernyőszervezetre, hiszen éppen maga a közlekedésszervező volt az, amely korábban jóváhagyta a Yutong buszok beszerzését, szembemenve saját korábbi álláspontjával, miszerint szolgáltatói nem állíthatnak forgalomba kínai eredetű járműveket.  A botrányt a helyi Zöld Párt (Miljøpartiet De Grønne, MDG) robbantotta ki, amely azzal vádolta meg a Rutert, hogy figyelmen kívül hagyta az etikus közbeszerzés alapelveit, és olyan országból engedélyezett buszvásárlást, amely szerintük „veszélyt jelent Norvégia biztonságára, és sérti az emberi jogokat”. Az ügy különösen ellentmondásos annak fényében, hogy 2018-ban éppen az MDG adta Oslo közlekedési és környezetvédelmi biztosát, és az akkori városvezetés ugyancsak kínai – akkor még BYD – buszok vásárlására bólintott rá, anélkül hogy bárki aggályokat fogalmazott volna meg a származási ország miatt. A vita azonban nem korlátozódott a zöldpárti politikusokra; tavasszal Marit Kristine Vea, Oslo közlekedési és környezetvédelmi biztosa, a liberális Venstre párt képviseletében szintén nyilvánosan felvetette, hogy a kínai gyártású elektromos buszok akár távolról is irányíthatók lehetnek – vagyis elméletileg Peking egyetlen gombnyomással leállíthatná a norvég főváros közösségi közlekedését. Bár akkor maga is elismerte, hogy semmilyen konkrét bizonyíték nincs e feltételezés alátámasztására, kijelentése mégis elég volt ahhoz, hogy a norvég média és a közvélemény azonnal biztonságpolitikai kérdésként kezdje kezelni az ügyet. (Az ügy közvetlen előzménye, hogy a Ruter egyik szolgáltatója, a Nobina oslói koncessziójához eredetileg a holland Ebusco vállalattal szerződött 76 darab elektromos autóbusz leszállítására, ám a megállapodást a gyártó teljesítési problémái miatt felmondták, így került a képbe a Yutong. Ironikus módon az Ebusco ma már saját járműveit is kínai üzemekben gyártatja, vagyis a „biztonságosabb alternatíva” ugyanabból az országból érkezett volna, amelyet most egyes norvég politikusok kockázatosnak tartanak.)

A Yutong T-szériás távolsági villanybuszainak elsődleges piaca az északi régió…

Mindez ráadásul azért is visszás, mert az északi országok – Norvégia, Svédország, Finnország és Dánia – járultak hozzá leginkább a kínai gyártmányú elektromos autóbuszok európai térnyeréséhez és piaci pozíciójuk megerősödéséhez. Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy az európai piacra belépő új kínai gyártók is elsősorban az északi régióra építenek; több szereplő kifejezetten Skandináviát tekinti elsődleges célpiacának. A Golden Dragon például kérdésünkre megerősítette, hogy Észak-Európa jelenti a vállalat legfontosabb belépési piacát, míg a Yutong is ebben a régióban vetette meg elsőként a lábát Európában, mielőtt fokozatosan más országokban is megjelent volna, a közelmúltban pedig a Zhongtong lépett be a dán piacra, tervezett európai offenzívájának egyik első felvonásaként. Norvégiában az elmúlt két év során megrendelt új elektromos buszok 90%-a kínai gyártóktól – elsősorban a BYD-tól és a Yutongtól – származik. Mostanra azonban valamiért éppen ezen piacok politikusai szólalnak fel leghangosabban a távol-keleti járművekkel szemben, miközben ugyanezek az országok folyamatosan vásárolják a legbőszebben a kínai eredetű autóbuszokat.

A régióban ma már több ezer kínai villanybusz közlekedik, közülük Norvégiában mintegy 1350, amelyekből nagyjából 850 darab Yutong gyártmányú, és a számuk napról napra növekszik. A közeljövőben Bergen térségében is újabb 159 Yutong busz áll forgalomba a Skyss színeiben, tovább erősítve a kínai gyártó jelenlétét a norvég piacon. A beszerzéseknél az elmúlt években rendre előnyt élveztek a Yutong, a BYD és a Golden Dragon modelljei az európai típusokkal szemben, mindez pedig eddig semmilyen biztonsági vagy politikai problémát nem vetett fel, noha köztudott, hogy a kínai gyártók jelentős állami szubvenciók révén tisztességtelen versenyelőnyt élveznek. Emellett az sem zavart eddig senkit az északi döntéshozók közül, hogy amíg az európai buszgyártók helyi üzemekben gyártanak, munkahelyeket teremtenek és adót fizetnek az unió területén, addig egyes ázsiai gyártók importtermékei mögött nincs érdemi helyi gazdasági hozzájárulás, a járművek értékesítéséből származó bevétel pedig teljes egészében az Európai Unión kívülre áramlik.

Mindazonáltal a legtöbb beszámoló a Ruter-Yutong ügy kapcsán mindössze arra fókuszált, hogy a járműveket a gyártó távolról is képes befolyásolni, miközben a vizsgálat valós megállapításai és műszaki részletei szinte teljesen elsikkadtak a tudósításokból. Az is figyelmen kívül maradt, hogy a Ruter nem tervez semmilyen korlátozást a kínai gyártmányú autóbuszok üzemeltetésében, és a vizsgálat eredményeit nem újabb kockázatként, hanem konkrét technikai megerősítésként értékelte, amely alátámasztja a járművek biztonságos használhatóságát. A közlekedésszervező vezérigazgatója emellett külön hangsúlyozta, hogy rendkívül csekély a valószínűsége annak, hogy bármelyik beszállító távolról leállítaná a járműveket, hiszen ehhez semmiféle gyártói érdek nem fűződik – ezt egyébként októberben a brüsszeli Busworld Europe 2025 kiállításon a Yutong képviselői portálunknak is megerősítették.

…de az idén bemutatott új IC-széria első megrendelései is ebből a térségből érkeztek…

A kínai gyártó most részletesen reagált a norvég sajtóban elterjedt állításokra, egyértelműen cáfolva, hogy járművei távolról befolyásolhatók lennének. A vállalat közlése szerint termékei fejlesztése a felhasználói biztonságra és az adatvédelemre épül, és nincs semmilyen technikai funkció, amely lehetővé tenné a  külső beavatkozást vagy a járművek manipulálását. A gyártó hangsúlyozta, hogy a Yutong Intelligent Vehicle+ rendszer célja kizárólag a flottamenedzsment hatékonyságának növelése, a karbantartás támogatása és a felhasználói élmény javítása, nem pedig a járművek távoli vezérlése. A rendszer minden eleme megfelel az Európai Unió által előírt kiberbiztonsági és adatkezelési szabályoknak, a járműadatokhoz való hozzáférés pedig kizárólag az ügyfél engedélyével történhet, például szervizelés vagy diagnosztika során.

A Yutong kiemelte, hogy az autóbuszok nem rendelkeznek semmilyen távirányítási képességgel: sem a gyorsítás, sem a fékezés, sem a kormányzás, sem bármely más vezetési funkció nem irányítható távolról, a járművek feletti kontroll teljes egészében a vezető kezében marad. A cég közlése szerint a beépített szoftverek és adatkapcsolati rendszerek tanúsított biztonsági környezetben működnek, a járműprogramok frissítése pedig az ENSZ-EGB 156 rendelet szerinti, szigorúan felügyelt eljárásban zajlik. A vállalat továbbá rendelkezik az ENSZ-EGB 155 számú hálózatbiztonsági előírásnak való megfelelést igazoló tanúsítvánnyal, amely az uniós előírások szerint garantálja, hogy a járművek kommunikációs és szoftveres rendszerei védettek az illetéktelen hozzáférés ellen.

… és a városi-elővárosi U-sorozat is itt a legkelendőbb

A cég közölte, hogy minden adatátvitel és adattárolás megfelel az EU általános adatvédelmi rendeletének (GDPR), a felhasználók pedig teljes kontrollal rendelkeznek a járműveikből származó adatok felett. Az adatforgalom kizárólag Európán belül, biztonságos norvég és frankfurti szervereken zajlik, és azt sem a gyártó, sem harmadik fél nem használhatja fel más célra. A Yutong szerint termékei teljes mértékben tanúsítottak és megfelelnek az EU-szabványoknak, a vállalat pedig továbbra is nyitott a hatósági ellenőrzésekre, és átlátható, együttműködő hozzáállást ígér minden európai partner felé. A cég szerint céljuk a globális zöld mobilitás előmozdítása technológiai innovációval és felelősségteljes fejlesztéssel, amelynek része az adatbiztonság és a kiberkockázatok elleni védelem legmagasabb szintű biztosítása.

Mindeközben Norvégiában a vizsgálat lezárultát követően a Ruter a közlekedési minisztériumhoz fordult állásfoglalásért, miután a nemzetbiztonsági szolgálat aggodalmát fejezte ki az esetleges kiberkockázatok miatt, és arra figyelmeztetett, hogy Kína és Oroszország jelenthetik a legnagyobb hírszerzési fenyegetést az ország számára. A Ruter ugyanakkor nem műszaki jellegű veszélyt feltételez, hanem azt a kérdést kívánja tisztázni, kinek van hatásköre intézkedni, ha egy ilyen kockázat elméletileg felmerülne. A közlekedésszervező álláspontja szerint csak a norvég közlekedési minisztérium dönthet egy esetleges kínai szállítás vagy forgalomba helyezés leállításáról, ő maga nem tervez semmilyen korlátozást az érintett járművek üzemeltetésében.

3 kép -