Politikai vihart kavart a kínai villanybuszok jelenléte Norvégiában

Nem csitulnak a Kína-ellenes politikai narratívák Norvégiában. A fővárosi közlekedésszervező, a Ruter flottájában szolgálatba állított Yutong elektromos buszok körül kirobbant vita után most ismét a kínai járművek kerültek a közéleti diskurzus középpontjába. A legutóbbi fejlemények szerint a buszok vélt biztonsági kockázatai a hadsereg gyakorlatain és a hírszerzés létesítményeinél való felhasználásuk nyomán újra felerősítették az aggodalmakat az északi országban.

A helyzet érzékeltetésére elég annyi, hogy 2020 óta több mint 1060 kínai gyártmányú elektromos autóbusz állt forgalomba Norvégiában, és további mintegy 1200 jármű beszerzése van folyamatban. Ezek túlnyomó többsége a kínai Yutongtól származik, kisebb részben pedig a BYD-tól. Ez a szám önmagában is rámutat arra, hogy Norvégiában mára az elektromos buszpiac egyik legnagyobb szereplőjévé váltak a kínai gyártók.

A politikai reakciók ennek megfelelően erősek. A jobboldali Fremskrittspartiet (Frp), amely a norvég parlament harmadik legnagyobb pártja 21 képviselői hellyel, teljes körű tiltást követel a kínai buszok beszerzésére. Bár ellenzékben vannak, parlamenti súlyuk és markáns retorikájuk miatt érdemi hatást tudnak gyakorolni a közbeszédre, és rendre napirendre kényszerítik a kínai technológia körüli biztonsági vitákat. Más politikai erők, például a Miljøpartiet De Grønne (MDG) – a mindössze három mandátummal rendelkező, de a klíma- és közlekedéspolitikai vitákban országosan is jól látható zöld párt – óvatosabban fogalmaz, ők inkább a szerződések átvilágítását és az érzékeny területeken történő korlátozást szorgalmazzák, miközben alapvetően továbbra is a környezetbarát közlekedési megoldások bővítését támogatják.

A vitát még inkább kiélezte, hogy a nyáron nyilvánosságra került, hogy a norvég hadsereg kínai elektromos buszokat is igénybe vett katonai gyakorlatokon és szövetséges erők szállítására. A háttérben egy 2022-ben kötött bérleti keretszerződés áll, amelynek keretében mintegy 32 darab jármű állt a hadsereg rendelkezésére. Ezek közül több katonai táborokba és gyakorlóterekre is belépett, köztük olyan helyszínekre, mint Setermoen, Sessvollmoen vagy Reitan. Az eset különösen nagy visszhangot váltott ki, amikor kiderült, hogy egy alkalommal egy kínai busz még az E-tjenesten, a katonai hírszerzés oslói központjának területére is behajtott – az ország egyik legszigorúbban őrzött objektumába.

A Védelmi Minisztérium hangsúlyozta, hogy a buszok bérlése a piaci versenyfeltételek és a környezetvédelmi célok alapján történt, hiszen a nagy kapacitású, zéró emissziós járművek praktikusnak bizonyultak a katonák szállítására. Az Frp szerint ugyanakkor a kínai gyártmányú járművek komoly nemzetbiztonsági kockázatot hordoznak. A párt vezető politikusai arra figyelmeztetnek, hogy a buszok fedélzetén lévő kamerák és szenzorok révén érzékeny adatokat gyűjthetnek, és a gyártó elméletileg távolról is képes lehet hozzáférni a rendszerekhez, ami a legrosszabb esetben akár a járművek működésének leállítását is lehetővé tenné.

Jonas Gahr Støre miniszterelnök az Frp felvetésére hangsúlyozta, hogy az elmúlt években gyorsan nőtt a Kínában gyártott buszok aránya Norvégiában. Mint mondta, a kínai gyártók versenyképesnek bizonyultak abban az időszakban, amikor a busztársaságok tömegesen álltak át elektromos járművekre. Emiatt a Honvédség is több alkalommal ilyen buszokat vett igénybe. A kormányfő hozzátette, hogy a Honvédség tisztában van a modern járművek használatával járó kockázatokkal, ezért a meglévő biztonsági szabályozás alapján különféle megelőző intézkedéseket alkalmaz annak érdekében, hogy az elektronika ne legyen illetéktelenül kihasználható érzékeny területeken. A Védelmi Minisztérium közös irányelvek kidolgozását tervezi a modern járművek katonai környezetben való alkalmazására, és mérlegeli további speciális szabályok bevezetését is a laktanyákban és más érzékeny létesítményekben.

Støre szerint Norvégiának érdekei és értékei mentén fenn kell tartania a párbeszédet Kínával, ugyanakkor a nemzetbiztonság védelme érdekében óvatosság szükséges. Az egyes katonai egységek, valamint más állami és magánszereplők saját felelőssége, hogy megítéljék, mely feladatoknál és területeken engedhető meg kínai buszok alkalmazása.

A vitát tovább élezte az Frp közlekedéspolitikai szóvivőjének kijelentése, miszerint ha pártja kerül hatalomra a szeptember 8-i választás után, minden kínai buszt ki kell vonni a forgalomból, és a még le nem szállított megrendeléseket is azonnal törölni kell. A norvég autóbuszos közlekedési vállalatokat tömörítő szakmai szövetség vezetője felelőtlennek nevezte az ötletet, mivel szerinte a kínai buszok lecserélése rendkívül költséges és társadalmi szempontból hátrányos lenne, akár két-három évig is eltarthatna, mire elegendő európai jármű érkezne, ezalatt pedig számos járatot kellene szüneteltetni. Hozzátette, hogy a Kínából származó járművek maradéktalanul megfelelnek a jelenlegi hatósági előírásoknak, így változtatni csak a parlament vagy a kormány döntése alapján lehetne.

A biztonsági kockázatokat a Nemzeti Biztonsági Hatóság viszont megerősítette, kiemelve, hogy problémát okozhat, ha túl nagy arányban olyan országokból származó buszokat használnak, amelyekkel Norvégiának nincs biztonságpolitikai együttműködése. A Közlekedési Minisztérium egyik vezető tanácsadója jelezte, a tárca maga is biztonsági értékelést készít a kérdésről.

A szolgáltatók közül az egyik nagy országos cég, a Tide AS  kommunikációs vezetője arról számolt be, hogy a társaságnak 262 kínai busz van megrendelés alatt, így 2026 közepére a kínai járművek aránya a flottájukban 18,2-ről közel 30%-ra emelkedik. Ugyanakkor bizakodásra adott okot szerinte, hogy az európai gyártók – köztük a Scania és a Volvo – egyre versenyképesebbek, ami hosszabb távon szélesítheti a beszerzési lehetőségeket.

3 kép -