Kínai e-buszok körüli aggályok: a norvég példa után Finnországban is cselekvést sürgetnek a szakmai szervezetek

A kínai gyártmányú elektromos autóbuszok beszerzése körüli biztonságpolitikai aggodalmak Norvégiát követően Finnországban is napirendre kerültek. A norvég közlekedéspolitikai vita egyre szélesebb nemzetközi figyelmet kap, miután kiderült, hogy az országban az elmúlt két év során megrendelt új elektromos buszok 90%-a kínai gyártóktól – elsősorban a BYD-tól és a Yutongtól – származik.

A norvég közbeszédben a kérdés biztonságpolitikai dimenziót is öltött, amit jól példáz, hogy a parlamenti kérdések óráján is napirendre került. A Haladás Pártjának elnöke, Sylvi Listhaug egyenesen azt javasolta, hogy Norvégia tiltsa meg olyan országokból származó autóbuszok és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra beszerzését, amelyekkel nincs fennálló biztonságpolitikai együttműködés. A politikus szerint a kínai buszok olyan kockázatot jelenthetnek, hogy válsághelyzetben akár távolról is befolyásolható lehet működésük.

A kérdés jelentőségét az is mutatja, hogy a norvég közlekedési munkáltatókat képviselő NHO Transport, valamint az elhárítással és védelmi kérdésekkel foglalkozó NSR (Nemzetbiztonsági Tanács) közös levelet küldött a norvég közlekedési, kommunikációs, valamint igazságügyi minisztériumnak. Ebben a dokumentumban kifejezik aggodalmukat a kínai buszokkal kapcsolatos potenciális biztonsági kockázatok miatt, és független szakmai biztonsági vizsgálat elvégzését sürgetik. Mint fogalmaztak: „Meg kell szüntetni a spekulációt. Ezek a járművek vagy jelentenek biztonsági kockázatot, vagy nem – ez nem lehet egyes cégvezetők személyes megítélésének kérdése.”

A biztonsági megfontolások mellett emberi jogi aggályok is napirendre kerültek. Norvégiában is hivatkoztak arra a 2023-as svéd jelentésre, amely felhívta a figyelmet a kínai gyártók beszállítói láncaiban fennálló, feltételezett kényszermunka kockázatára. Ennek hatására Svédország módosította közbeszerzési szabályait, kizárva azokat a gyártókat, amelyek országaiban nem biztosított az emberi jogok érvényesülése.

A szabályozás alapját a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) jogi indexe képezi. Az új előírások szerint Svédországban közszolgáltatási célra csak olyan járművek szerezhetők be, amelyek összeszerelése olyan országban történik, amely az ITUC besorolása szerint az 1–4. kategóriába esik. Kína ezzel szemben az 5., azaz legsúlyosabb – rendszeres és rendszerszintű jogsértéseket jelző – kategóriába tartozik. Kína ugyanakkor határozottan visszautasítja ezeket a vádakat. A kínai hatóságok álláspontja szerint az országban gyártott elektromos autóbuszok nem jelentenek biztonsági kockázatot, és nem hozhatók összefüggésbe emberi jogi visszaélésekkel.

Finnországban egyelőre nem született hivatalos döntés a kínai buszok ügyében, de a norvég példa alapján egyre sürgetőbbé válik a közbeszéd és a szakmai párbeszéd elindítása.