Közösen gyártana zéró emissziós buszokat 2024-től az Isuzu, a Hino és a Toyota

Japán két vezető autóbuszgyártója, az egymással immár két évtizede szoros kapcsolatban álló Isuzu és Hino február 28-án sajtóközleményben jelentette be, hogy tisztán elektromos hajtású, akkumulátoros villanybuszok gyártásába kezd a 2024-es pénzügyi évtől, ezt pedig a Toyota tüzelőanyag-cellás hajtásrendszerével felszerelt hidrogénhajtású változat bemutatása követi majd. A tervek összhangban állnak a szigetország célkitűzésével, ami nem más, mint a teljes karbonsemlegesség elérése 2050-ig.

A projekt résztvevőinek kooperációja nem új keletű, hiszen az Isuzu és a Hino – utóbbi napjainkban a Toyota nehéz haszonjárművekért felelős divíziójaként funkcionál – már 2002 óta működik együtt az autóbuszok fejlesztése terén. A két cég 2004-ben egyesítette is buszgyártó kapacitásait a J-Bus nevű vegyesvállalatban, azóta pedig párhuzamos kínálattal képviseltetik magukat az egészen a közelmúltig szinte teljesen zárt és rendkívül konzervatív japán piacon. A szövetség két fő gyártóbázissal rendelkezik: a távolsági típusok elsősorban Komatsu, a városi-elővárosi modellek pedig – beleértve a futurisztikus megjelenésű Toyota Sora hidrogén üzemanyagcellás városi autóbuszt is – főként Utsunomiya városában készülnek. A tervek szerint ez a létesítmény ad majd otthont a most beharangozott új akkumulátoros villanybuszok gyártásának is. Japánban egyébként az ország méretéhez és lakosságszámához képest kevés buszgyártó tevékenykedik, a felsorolt szereplőkön kívül a Mitsubishi Fuso van még jelen típusaival a helyi belpiacon, ahová az utóbbi években egyre sikeresebben férkőznek be vállalkozóbb szellemű külföldi márkák, mint például a kínai BYD és az ausztrál Volgren.

A japán buszgyártók – a szigetország személyautó-ágazatához hasonlóan – eddig feltűnően hanyagolták a tisztán elektromos hajtású típusok fejlesztését, helyettük a konvencionális dízelekre, alternatívaként pedig a hibridekre és kisebb részben a hidrogén üzemanyagcellás hajtású típusokra helyezték a hangsúlyt. A mostani bejelentés tehát komoly fordulatot jelent – az Isuzu és a Hino a karbonsemlegesség felé tett gyors lépésekkel és a lokálisan zéró emissziós városi buszok iránti növekvő igénnyel indokolta a döntést. Az új busztípust alapvetően az Isuzu fejleszti, de a kész jármű az eddig alkalmazott termékpolitika alapján minden bizonnyal Hino emblémával is elérhető lesz majd. A belső elrendezéssel kapcsolatban a gyári sajtóanyag „síkpadlós” kialakítást említ, amelyhez magyarázatként annyit tesz hozzá, hogy „a jármű az elejétől majdnem a végéig” akadálymentes lesz. Ehhez érdemes hozzáfűzni, hogy Japánban ma nem jellemzőek a tejes hosszban (low floor) típusok, így lehetséges, hogy valójában egy alacsony belépésű (low entry) konstrukcióról lesz szó. Mindazonáltal az eddigi hírek szerint az alacsonypadlós szakasz hosszabb lesz a jelenleginél – ezt biztonságnövelő tényezőként említik -, kihasználva az elektromos buszok nagyobb tervezési rugalmasságából származó előnyöket, így akár kerékagymotoros konstrukció is elképzelhető.

A felek egyúttal azt is bejelentették, hogy a Toyotával közösen megkezdik a hidrogén üzemanyagcellás autóbuszaik következő generációjának fejlesztését is, amelynek műszaki alapjául szintén a 2024-től gyártásba kerülő akkumulátoros újdonság szolgál majd. A hidrogénhajtású változat hajtásrendszere az üzemanyagcellákat is beleértve nagyjából megegyezik majd a Toyota Mirai személyautóban és a már említett Toyota Sora autóbuszban használttal. A közös komponensek alkalmazásától a gyártóhármas jelentős költségcsökkenést és a kiforrottabbá váló technikának köszönhetően a korábbinál hosszabb élettartamot vár.

A közlemény szerint a kezdeményezéssel az Isuzu, a Hino és a Toyota szeretne hozzájárulni egy hidrogénalapú japán társadalom megteremtéséhez, a szigetországban ezen a téren már magas szintre fejlesztett technológiai tudásra építve. Az elmúlt években mindhárom gyártó bejelentette a saját környezetvédelmi programját, amelyek célja 2050-ig a károsanyag-kibocsátás mentes, fenntartható működés elérése. Az ennek első komolyabb lépését jelentő vadonatúj zéró emissziós típuscsalád ugyanakkor a gyártók jelenlegi modelljeihez hasonlóan minden bizonnyal kizárólag a japán vásárlók számára lesz majd elérhető.

Címlapkép: Toyota/MBI Grafika