Március 21-én került megrendezésre a hagyományteremtőnek szánt Busexpo szakkiállítás és vásár, melynek népszerűsítésében médiatámogatóként weboldalunk is aktív szerepet vállalt. A rendezvény célja az volt, hogy „felrázza” a hazai buszos vállalkozásokat, illetve hogy lehetőséget teremtsen arra, hogy a megrendelők találkozhassanak a gyártókkal és a szolgáltatókkal. A szervezőknek igazán hangulatos helyszínt sikerült választaniuk ehhez, ugyanis az eseménynek Európa egyik legkorszerűbb közlekedésbiztonsági és vezetéstechnikai központja, a Zsámbéktól 3 km-re található, tavaly szeptemberben megnyílt Drivingcamp Hungary adott otthont.
Nem túl kegyes az időjárás az utóbbi időben a hazai buszos rendezvényekhez: tavaly szeptemberben a Polgáron megrendezett V. Nemzetközi Ikarus és veteránjármű találkozó sikerült a kelleténél jóval esősebbre és emiatt rövidebbre, most pedig az idei Busexpo látogatóit és kiállítóit is alaposan kiöblítette a kiadós égi áldás. Részben a folyamatosan szemerkélő eső és a szeles idő, részben pedig a helyszín viszonylagos távolisága miatt aránylag kevesen látogattak ki a Zsámbék melletti vezetéstechnikai tanpályára. Amennyiben a szervezők különbuszt biztosítottak volna a kiállítás megközelítéséhez, minden bizonnyal többen jöttek volna ki, hiszen sokan érdeklődtek a rendezvény iránt. Reméljük, hogy jövőre már erre és a jó időre sem lesz panasz. A járműfelhozatal színvonalas volt, a meghatározó hazai és európai buszgyártók jelentős része képviseltette magát az eseményen. A kiállított járművek a Drivingcamp parkolójában sorakoztak fel, a legtöbb busszal pedig előre meghatározott időpontokban tesztkörök megtételére is volt lehetőség a tanpályán.
Tervek már vannak
Nem volt hiány illusztris vendégekből az idei Busexpón: a rendezvényen ott volt szinte mindenki, aki a hazai autóbuszos szakmában számít, így a szakpolitikusok, gyártók, üzemeltetők, médiumok stb. képviselői mellett láthattuk a jelenlévők között egyebek mellett Nemes Gábort, a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének elnökét, Vincze-Pap Sándort, a Magyar Buszgyártók Szövetségének (MABUSZ) elnökét, de egy rövid beugrás erejéig tiszteletét tette a rendezvényen Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója is.
A szakmai kiállítást a „Fenntartható és hatékony autóbuszos közszolgáltatás Magyarországon – 2013” címmel megrendezett XIX. Országos Személyszállítási Konferenciával kötötték egybe a rendezők, ahol az üzemeltetők, a szakmapolitika, valamint a szakhatóságok képviselőinek előadásait hallgathattuk meg. Általánosságban véve elmondható, hogy a konferencián igazán sok konkrétum és új információ nem hangzott el, a szakmában továbbra is kulcskérdésnek számító Rába-Volvo üzletről sem tudtunk meg több részletet annál, mint ami már korábban megjelent a sajtóban.
A fél tízkor kezdődő konferenciát Füle László, a rendezvényt szervező NiT Hungary Zrt. elnöke nyitotta meg. Az elnök úr az egybegyűltek köszöntése után a hazai autóbuszos szektor megújulásáról és átalakulásáról, valamint a NiT Hungary tevékenységéről és eddig elért eredményeiről beszélt. Mint mondta, egyik álmuk a hazai autóbuszos szakma összefogása, érdekegyesítése. Hozzátette: szeretnének egy hagyománnyá váló szakmai találkozót létrehozni, és remélik, hogy a Busexpo iránti felfokozott érdeklődés a továbbiakban is nőni fog.
Ezt követően megismerhettük a 2012-es Év Autóbuszos Személyszállítója Díj első helyezettjét, Potsay Csaba egri egyéni vállalkozót, majd a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) képviseletében Dr. Lenner Áron Márk, belgazdaságért felelős helyettes államtitkár vette át a szót. Az államtitkár elmondta: az NGM által végzett felmérés szerint a hazai közforgalmú autóbuszpark állapota lesújtó, a buszok átlagéletkora tekintetében Magyarország az Európai Unió utolsó országai közé tartozik. A flották derekát még mindig a 15-20 éves Ikarusok adják, a jelenlegi körülbelül hétezer közforgalmú járműből mintegy ötezernek indokolt lenne a cseréje. Mint mondta, ezt az ötezer buszt hiba lenne külföldi gyártóktól beszerezni, ezért számba vették az összes hazai autóbuszgyártót, és számos kitűnő, előremutató modellt láttak. A jövőbeli járműbeszerzések finnanszírozását az MFB kedvező hitelkonstrukciója hivatott biztosítani, mely akár 10%-os önrésszel is lehetővé teszi új buszok vásárlását. A rendelkezésre álló 100 milliárdos hitelkeretből mintegy 20 milliárdot már le is kötöttek a Volán társaságok. Az államtitkár kitért a szakma kedélyeit borzoló Rába-Volvo együttműködésre is. Hangsúlyozta: a két cég által kötött megállapodás részét képezi egy ellentételezési szerződés, melynek értelmében a Volvo által szállított import 100%-ban ellentételezésre kerül magyar (nem kizárólag Rába gyártmányú) alkatrészekkel. (Igaz, ez az esetlegesen tönkremenő jelenlegi magyar buszgyártókat és az utcára kerülő mérnököket nem igazán vigasztalja, viszont remek lehetőség a hazai buszgyártás beszállítói szintre sorvasztására – a szerk.)
A soron következő felszólaló Dr. Kerékgyártó János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési főosztályának vezetője volt, aki az éppen külföldön tartózkodó Dr. Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkárt helyettesítette a rendezvényen. Beszédében elmondta: kormányzati célkitűzés, hogy a jelenleg nehezen átlátható közösségi közlekedési strukturából egy jóval hatékonyabb rendszer kerüljön kialakításra. Az egyéni közlekedés drágulása és a közösségi közlekedés színvonalának emelkedése következtében az utóbbi időben az utasszám növekedése tapasztalható Magyarországon. Ez a vasút esetében bizonyos helyeken eléri az 5-6%-ot, de a közúti szegmensben is van növekedés. A tervezet szerint a jövőben az elővárosi és a hosszútávú közlekedésben a vasút élvez majd prioritást, a közúti személyszállítás a regionális, illetve ráhordó/elhordó közlekedés lebonyolításában kap vezető szerepet, valamint ott, ahol nincs vasút.
Márton Péter, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója főként a Volánok átszervezésének folyamatairól, illetve az ezzel járó feladatokról, célokról beszélt. Mint mondta, az érintett vállalatok korábban felmerült privatizációja teljes mértékben kizárható. Ugyanakkor a heterogén Volán társaságok fenntartása nem gazdaságos, így helyettük 6-8 regionális társaság kialakítása tűnt a legoptimálisabb megoldásnak. Az összevonások révén közös buszbeszerzésekre lesz lehetőség, amitől több száz millió forintos megtakarítást várnak. Az átalakítás két lépcsőben történik, ennek oka elsősorban a dolgozói részvények, a munkavállalói bérkülönbségek, illetve az informatikai, forgalomirányítási rendszerek egységesítésének kérdésköre. Az első szakaszban létrehozták a régiós közlekedési társaságokat, egyelőre a megyei Volán vállalatok mellett. A második fázisban, 2014 év végéig befejeződik a Volán társaságok teljes fúziója, melynek során összesen hét regionális vállalat jön létre, a régi Volánok pedig megszűnnek. Az MNV feladatai közé tartozik emellett a menetrendi redundanciák kiszűrése is.
Rövid kávészünetet követően Szarvas Péter, a Dél-alföldi Közlekedési Központ (DAKK Zrt.) vezérigazgatójának előadásával folytatódott a konferencia. Mint mondta, a magáncégekre jellemző alapvető fúziós okok közül ugyan a Volán vállalatok esetében egyik sincs jelen, az egyesülés mégis számtalan előnyt jelent az érintett cégek számára. Ilyen például egyebek mellett a működési és üzemviteli folyamatok egységesítése, az olcsóbb anyagellátás és logiszikai kiszolgálás, a költséghatékonyabb karbantartás, illetve nem utolsósorban a közös buszbeszerzés. Idén februárban létre is jött a járműbeszerzéseken dolgozó munkacsoport. Erre szükség is van, hiszen EU-s összehasonlításban a magyarországi járműpark átlagéletkora a legmagasabbak közé tartozik a közszolgálati szektorban. Az utóbbi időben néhol már a működés biztonsága is veszélybe került, annyi a hibás, üzemképtelen autóbusz. A kialakult helyzetet a Volánok 3-4 busz ideiglenes, egymás közötti kölcsönadásával próbálják enyhíteni. A probléma tehát nem tűr további halasztást, hiszen – amint Szarvas úr fogalmazott – már a közeljövőben is súlyos gondok várhatók, ha a járműbeszerzések nem indulnak meg rövid időn belül.
Ezután Dr. Dabóczi Kálmán, a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (KTI) stratégiai projektigazgatója tartott előadást intézményének tevékenységéről és referenciáiról, majd a konferencia zárásaként Somodi Lászlónak, a BKK Zrt. vezérigazgató-helyettesének előadása következett. Beszédének első részében a vezérigazgató-helyettes a BKK létrejöttének okairól, annak körülményeiről, illetve a BKK feladatairól beszélt. Elhangzott, hogy a BKV autóbuszainak darabszámmal súlyozott átlagéletkora 2013-ra elérte a 18,59 évet, de az összes Budapesten közforgalomban közlekedő autóbusz átlagéletkora is 17,81 év. A BKK megrendelésére jelenleg összesen 833 szóló, 613 csuklós, valamint 30 midi autóbusz közlekedik a fővárosban, ezek közül az alacsonypadlós szóló buszok darabszáma 275, míg az alacsonypadlós csuklósoké 183. A fővárosi autóbuszok közül összesen 888 jármű, azaz a teljes állomány mintegy 60%-a még az Euro II-es környezetvédelmi norma követelményeit sem teljesíti.
Az előadás során szó esett a BKK új autóbusz-üzemeltetési modelljéről is, melynek célja a járműpark jelentős mértékű megújítása beruházási forrás lekötése nélkül, illetve a szolgáltatási színvonal ezzel egyidejű jelentős növelése. További cél az akadálymentes közlekedés minél szélesebb körű biztosítása a teljes hálózaton, végső soron pedig a 100%-os alacsonypadlós ellátás biztosítása. A BKK támogatja az alternatív hajtású járművek üzembe állítását is, ennek keretében tesztjelleggel két, CNG hajtású használt autóbusz beszerzését határozta el a társaság. Szintén a környezettudatosság és a gazdaságosság jegyében tesztelték tavaly Budapesten a kínai BYD gyár elektromos autóbuszát is.
A beszerzések terén az igazi problémát a finanszírozás nehézkessége jelenti, mivel a bankok tartózkodnak az állami és önkormányzati projektektől, továbbá visszavásárlási és egyéb garanciákat kérnek. A magyar buszgyártók jelenlegi helyzetével kapcsolatban a vezérigazgató-helyettes elmondta: a BKK számára fontos a hazai buszgyártás, de ennek nemzetgazdasági előnyei állami szinten, és nem önkormányzati vagy közlekedésszervezői szinten érvényesülnek. A magyar buszgyártó cégek szempontjából érdekes lehet a rövidesen kiírandó, 24 darab új, alacsonypadlós járműről szóló trolitender, illetve a várhatóan 30-40 buszról szóló miditender, melynek ügyét Somodi úr elmondása szerint megpróbálják előrevenni a BKK illetékesei. (E téren olyan pletykákat is hallani, mely szerint a BKK elektromos midibuszokat szeretne vásárolni, mások viszont ezeket az értesüléseket cáfolják – a szerk.) Az előadás végén megismerkedhettünk a Budapesten rövidesen bevezetendő FUTÁR-projekt részleteivel is.
Most pedig lássuk, hogy mely buszgyártók, mely típusokkal voltak jelen a hagyományteremtőnek szánt zsámbéki rendezvényen!
Házunk tája
Szokásunkhoz híven kezdjük is a sort a magyar ipar termékeivel. Kicsit talán visszafogottan képviseltették magukat az idei Busexpón a hazai gyártók, noha az előzetesen regisztrált látogatók elmondásuk szerint elsősorban a magyar gyártmányú típusokra lettek volna kiváncsiak. Hiányzott a mezőnyből az ARC-Ikarus és a Molitus is, bár mentségükre szóljon, hogy távollétüket az idei Tököli Buszefesztiválon pótolták – a közeljövőben egyébként erről a rendezvényről is részletes cikket közlünk majd.
A legnagyobb magyar kiállító az elmúlt évek szakmai rendezvényeihez hasonlóan ezúttal is a Credo volt, mely mindjárt négy autóbusszal képviseltette magát a seregszemlén. A győri központú cég ezzel valamennyi résztvevő buszgyártó közül a legtöbb járművet vonultatta fel. A kiállított buszok közül hárommal már korábban is találkozhattunk, de egy igazi újdonságot is köszönthettünk a cég standján. A helyközi-intercity irányvonalat ez alkalommal a tavaly szeptemberben bemutatott Optinell 12 képviselte. Az LH 12 típust leváltó, emelt padlószintű intercity autóbusz legelső példánya négy Credo EC 12-essel együtt nemrégiben állt forgalomba a Kisalföld Volán színeiben. A „kiskerekű” típuscsalád csúcsmodellje mellett megtekinthettünk egy sárga színűre fényezett, elővárosi kivitelű Econell 12-est is, melyet sokan a Credo jelenlegi legszebb modelljének tartanak. Ezt az attraktív megjelenésű buszt már a tavalyi Tököli Buszfesztiválon is láthattuk, így az igazi újdonságot a típus városi változata, az Econell 12 CiTY3 jelentette, melyet a hivatalos bemutató előtt nyílt alkalmunk megtekinteni. A BKK világoskék színére fényezett jármű bal oldalán jókora matrica hívta fel a figyelmet a kiemelkedően magas, 85%-os magyar értékhányadra. Érdekesség, hogy a tervezők baloldalt is elhelyeztek egy, a járatszám kiírására alkalmas elektronikus külső kijelzőt. Az utasteret a városi igényekhez igazították a Credo mérnökei, ez elsősorban az üléselrendezés megváltoztatását és tágasabb peronrész kialakítását jelenti. A belső utastájékoztatást egy LCD monitor biztosítja, az utasok és a jármű épségére fedélzeti kamerarendszer vigyáz. Műszaki tekintetben a városi kivitel nem sokban különbözik az elővárosi verziótól, hajtásáról a Credo többi típusában is megtalálható, 264 lóerő (194 kW) teljesítményű FPT (Iveco) NEF 6 dízelmotor gondoskodik, Allison T 310 R hatfokozatú automataváltóval együttműködve. Az új típussal terveink szerint egy későbbi cikkben részletesebben is foglalkozunk majd.
A nagyvárosi közlekedésre szánt, teljes hosszban alacsonypadlós Citadell típuscsaládot ez alkalommal a jól ismert, sárga fényezésű, FPT Cursor 8 motorral szerelt csuklós változat képviselte. Örömteli hír, hogy a busz a rendezvény óta három társával együtt a pécsi Buszcsere Program keretében a baranyai megyeszékhelyre került, ahol május végéig további hat, vadonatúj szóló Citadell csatlakozik hozzá. Ezzel tehát végre megérkezett az első rendelés a 2009-ben bemutatott típuscsaládra, ami a gyártó reményei szerint az első lépés lehet a Low Floor buszok piacán való sikeres érvényesülés felé. Igaz, a legfrissebb hírek szerint a Volánbusz nemrégiben kiírt tenderén a kínaiaknak vagy az átcímkézett lengyel Volvóknak áll a zászló…
A szintén nehéz napokat megélő NABI két buszt hozott a kiállításra, ezek közül az egyik tekinthető igazi kiállítási darabnak, hiszen a másik már csak az eltérő előírások, na meg a kora miatt sem számíthat megrendelésekre Magyarországon. Utóbbi jármű természetesen a Compobus 2001-es évjáratú, piros fényezésű prototípusa, melyet a Tököli Buszfesztivál látogatói jól ismerhetnek, hiszen évről évre ez a busz szállítja a látogatókat a reptér bejárata és a kiállítás helyszíne között. Az örökzöld (vagy inkább örökpiros) jármű ez alkalommal inkább kísérői szerepkört látott el. A gyártó a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is az európai piac számára kifejlesztett Sirius típuscsaládot helyezte a középpontba, melyet ezúttal a tetszetős zöld fényezésű helyközi kivitelű bemutatóbusz reprezentált. A NABI, akárcsak a tavalyi Buszfesztiválon, ez alkalommal is az MAN-nel közösen állított sátrat, illetve járműveiket is egymás mellett sorakoztatták fel, így a magyar busz egy MAN Lion’s Coach és egy Neoplan Cityliner között kapott helyet. A látványos formavilágú Sirius a két impozáns nyugati turistabusz mellett is remekül mutatott. A pletykák szerint hamarosan kiírandó, 75 darab földgázüzemű (CNG) autóbuszról szóló miskolci tenderen a legesélyesebbek között tartják számon a típus városi kivitelét, így elképzelhető, hogy a Credo Citadellhez hasonlóan a NABI városi modelljéből is elkészülhet végre az első széria, ha minden szerencsésen alakul. Kérdésünkre a gyár képviselői elmondták: a Sirius sűrített földgázzal üzemelő változata valóban fejlesztés alatt áll, számítógépen már teljesen készen van, azonban konkrét bemutatóbusz legyártását egyelőre nem tervezik. Ha megvalósul, a Sirius CNG-s változata lesz jelenleg az egyetlen hazai gyártású, földgázüzemű városi busz.
A gyártó a hazai mellett más európai piacokon is próbálkozik, tavaly több délszláv országban, köztük Horvátországban is bemutatta típusait, emellett pedig a keleti piacokon (pl. Ukrajna) való megjelenést is fontolgatja. Tőlünk keletre ugyan a tendereztetés a nálunk megszokottól némileg eltérő módon folyik, de a bevált MAN gépészet révén a NABI típusai sikeresek lehetnének arrafelé. A fő problémát – akárcsak itthon – az igencsak mérsékelt fizetőképes kereslet jelenti.
A NABI-nak a többi magyarországi buszgyártóhoz hasonlóan égető szüksége lenne a megrendelésekre. Mint ismeretes, az acélvázas autóbuszokat gyártó budapesti üzemegységben 2013. január elsejével leállt a termelés, és információink szerint az egyedülálló kompozitkarosszériás buszokat előállító kaposvári gyárban is csak nyár elejéig biztosított a munka. Egyes buszos weboldalak továbbra is azt az álhírt terjesztik, hogy már a buszok gyártásához szükséges berendezéseket is elszállították a mátyásföldi telephelyről, ez azonban nem igaz. Kérdésünkre a gyáriak megerősítették: ezek a híresztelések alaptalanok, a gyártáshoz szükséges eszközöket nem szállították el a budapesti gyáregységből, így megrendelés esetén szinte azonnal lehetséges a termelés újbóli beindítása. Őszintén reméljük, hogy erre mihamarabb sor kerül.
Ugyancsak a magyar színeket képviselte a rendezvényen a Csaba Metál, mely ez alkalommal egyetlen Urbanust állított ki, mégpedig a nyitott vezetőfülkével rendelkező, vidéki városokba szánt változatot. Ezt a variánst tavaly januárban mi is kipróbáltuk, részletesebb leírás itt olvasható róla. A fehér fényezésű bemutatóbusz nemrégiben a Tisza Volánhoz került, jelenleg Makón teljesít szolgálatot. Természetesen nem maradhatott el a kis midibusz mellől a jellegzetes, rögtönzött buszmegálló sem, amely az utóbbi évek kiállításain olyannyira az Urbanus védjegyévé vált, hogy szinte már azt hihetné az ember, hogy felárért ez az extra is rendelhető a típushoz. A CsM jövőbeli kilátásait firtató kérdésünkre Tarsoly Károly, a cég műszaki és kereskedelmi igazgatója elmondta: a hazai piacon jelenleg nem igazán látnak lehetőségeket. Az eddig eladott járművekkel kapcsolatos tapasztalatokat folyamatosan gyűjtik, ezeket a tervek szerint a későbbiekben beépítik majd a soron következő midibuszokba, azonban további járműveket csak konkrét megrendelésre készítenek, újabb bemutatóbuszok legyártását a cég egyelőre nem tervezi.
A 2012-es tököli seregszemle után ismét láthattuk a Rákos Jármű Kft. büszkeségét, a Dunabust is, igaz, a korábbitól némileg eltérő kivitelben. Az Iveco Daily alvázára épülő, 8550 mm hosszúságú távolsági midibusz kategóriájához mérten arányos, tetszetős megjelenésével hívta fel magára a figyelmet. Külön említést érdemel a busz hátfala, melyen az egykori (modellfrissítés utáni) Ikarus EAG E95 formaelemei köszönnek vissza. A jármű kiviteltől függően 26-30 utasnak kínál ülőhelyet, a nagyobb poggyászok elhelyezésére a padló alatti, 4 m3-es csomagtérben van lehetőség. A valamivel több mint öt tonna saját tömegű midibusz mozgatásáról Iveco F1C EEV típusú, négyhengeres, 2998 cm3 lökettérfogatú, 170 lóerős (125 kW) dízelmotor gondoskodik, mely a jármű orrában került elhelyezésre. Az erőforrás AdBlue adalék hozzáadása nélkül teljesíti az EEV emisszíós norma előírásait. Az erőátvitelért ZF 6S 400 típusú, hatfokozatú kézi sebesességváltó felel. Érdekesség, hogy a Dunabus opcionálisan akár 136 lóerős (100 kW), szintén Iveco gyártmányú CNG gázmotorral is rendelhető. A típusból megjelenése óta már több példányt sikerült eladni különféle magánüzemeltetőknek. A hírek szerint a busz rövid időn belül hazai vetélytársat kap a hasonló felépítésű, Kaposváron készülő, Compacto névre keresztelt midibusz személyében.
A régi szép időket és a magyar buszgyártás méltán elismert múltját a kiállítási terület sarkában felsorakoztatott veterán Ikarus autóbuszok elevenítették fel. A gyár egykori legendás típusából, az 55-ösből, közismertebb nevén „farosból” mindjárt két példányt is megcsodálhattunk, a világoskék festésű, 1971-es évjáratú kocsi 2011-ben a Lanta Kft. mátyásföldi műhelyében újult meg, korábbi cikkeinkben már részletesen bemutattuk. A zöldre fényezett, „Lux” kivitelű faros 1967-ben gördült ki a mátyásföldi gyárkapun, jelenleg a Kapos Volán Zrt. tulajdona. Ezeken kívül egy korhűen felújított Ikarus 630-ast is megtekinthettek a látogatók, és nem hiányozhatott az eseményről az MB Travel városnézésre átalakított, nyitott Ikarus 630-asa sem, melyről szintén több alkalommal is olvashattak már weboldalunk látogatói.
Nyugati színvonal
A jelentősebb európai gyártók sem maradtak távol az idei Busexpótól, sőt olyan busztípusokat is megcsodálhattunk Zsámbékon, melyek az elmúlt évi tököli kiállításon nem vettek részt. A legnagyobb külföldi kiállító – akárcsak tavaly Tökölön – a német MAN volt, mely három autóbusszal képviseltette magát, nagy vonalakban felvonultatva szinte a teljes európai kínálatát, de negyedikként ide sorolhatjuk a rendkívül látványos formavilágú, prémiumkategóriás Neoplan Citylinert is. A cégóriás városi-elővárosi típusait egy kétajtós, földgázüzemű Lion’s City A21 képviselte. A környezetbarát járművet a kiállítás után nem sokkal a Volánbusz tesztelte különböző Budapest környéki járatokon, április 20-ától egészen május 17-éig pedig a BKV utasai is megismerkedhetnek az esztétikus külsejű busszal, hétköznap a 15-ös, hétvégén pedig a 115-ös vonalon. Nem hiányzott a sorból a német cég helyközi típusa, a stílusteremtő megjelenésű Lion’s Regio, illetve az impozáns Lion’s Coach turistabusz sem – utóbbi jármű egyébként megegyezett a tavaly Tökölön kiállított busszal. A cég standját színesítette még egy Dakar Ralit is megjárt, sokat látott MAN versenykamion is.
Az egyebek mellett a Mercedes-Benzt és a Setra-t tömörítő Evobus csoport három járművel vett részt az eseményen, ezek közül hazai szempontból egyértelműen az új budapesti csuklós Citaro G C2 volt a legkérdekesebb. A divatos külsejű, 18 méter hosszú csuklós busz még a sokak által nem igazán kedvelt világoskék színben is jól mutat, a karosszéria domborításai különösen megnyerő megjelenést kölcsönöznek a járműnek. A busz utastere összességében minőségi benyomást kelt, ötletes megoldásokból sincs hiány, de itt-ott azért találni a csillagos márkához nem igazán méltó kidolgozási pontatlanságokat a beltérben. Az elhúzható oldalablakok némiképp szokatlan kialakításával egyelőre nem tudtunk megbarátkozni. Az utastérben elhelyezett nagyméretű LCD-kijelzők újdonságot jelentenek a budapesti utazóközönségnek, ötletes részlet, hogy a plafonban található mélyedésnek köszönhetően a magasabb utasok feje búbja sem veszélyezteti a kijelzőt. Szintén elnyerte tetszésünket az utasülések modern hatású kárpitozása, viszont annál kevésbé váltottak ki belőlünk elismerő csettintéseket a külsőhöz hasonló égszínkék színben pompázó kapaszkodók. A fővárosba érkező buszok felszereltsége egyébként rendkívül gazdag, szinte mindent tartalmaz az utastéri kamerarendszertől kezdve az esőérzékelős ablaktörlőn át egészen az elektromosan mozgatható sofőrablakig. A csuklós változat hajtásáról 354 lóerős (260 kW), Mercedes-Benz OM 457 hLA típusú, hathengeres dízelmotor gondoskodik, az erőátvitelért hatsebességes ZF automataváltó felel. Az erőforrás az EEV emissziós norma előírásait is teljesíti. Az első buszok egyébként éppen ma álltak forgalomba Budapesten.
A cégcsoport két luxus turistabuszt is felvonultatott, nevezetesen az új Euro VI-os motorral szerelt Mercedes-Benz Travego háromtengelyes változatát, illetve a vadonatúj Setra S 515 HD-t, amely ez alkalommal szerepelt először nemzetközi kiállításon hazánkban. A két elegáns utazójárművet több más buszhoz hasonlóan menet közben is lehetőség volt kipróbálni a rendezvény helyszínéül szolgáló Drivingcamp vezetéstechnikai tanpályáján. Mindkét típus hozta a tőle elvárt kényelmet, az egyetlen probléma az amúgy jó kialakítású utasülések kissé rövid háttámlája volt mindkét buszban, ettől eltekintve a fedélzet berendezése és minősége elsőrangú. Az erős motorok lendületesen és csendesen mozgatják a terjedelmes buszokat, a hangszigetelés a Setrában talán mintha egy hajszálnyival még jobb lenne.
Hogy ne legyen hiány a csodálatos formájú turistabuszokból, a tavalyi Tököli Buszfesztivált kihagyó VDL is elhozta a Futura legújabb generációját, méghozzá egy fehér fényezésű, kéttengelyes példányt. Igazából nehéz megmondani, hogy melyik volt a legszebb turistabusz a mezőnyben, így hát ezt a döntést a kedves olvasókra bízzuk. A Futura egyébként igazi klasszikusnak számít a piacon, és már a legújabb szériából is közlekednek példányok hazánkban. A holland cég városi-elővárosi irányvonalát egy Ambassador képviselte az idén, bár mi továbbra is inkább utódját, a szintén szép sikereket elkönyvelő Citea-t látnánk szívesen valamelyik hazai kiállításon.
A Rábával kötött együttműködési szerződés kapcsán többen úgy vélték, hogy a Volvo a jövőben Győrben gyártandó modelljeit, nevezetesen a városi közlekedésre szánt 7900-ast, illetve a helyközi rendeltetésű 8900-ast helyezi majd előtérbe Zsámbékon, de nem így történt: a svéd cég egy két-, illetve egy háromtengelyes, nyújtott 9700-as turistabuszt állított ki az idei Busexpón. A gyártó egyébként jellemzően ezeket a buszokat vonultatja fel a hazai seregszemléken, utóbbi jármű például a tavalyi Buszfesztiválról is ismerős lehet a kedves Olvasóknak. Ezeket a típusokat a későbbiekben sem tervezik Magyarországon gyártani, pedig inkább ebben a kategóriában lenne hiány hazai gyártású buszokból – igaz, a piacuk is lényegesen kisebb.
Összefoglalva így zajlott tehát a 2013-as Busexpo. A szervezők egy igen színvonalas szakmai találkozót hoztak össze, a jelenlévő „tűzközeli” emberek révén pedig hasznos információkkal gazdagodhattak azok, akik a rossz idő ellenére is kilátogattak a zsámbéki Drivingcamp-be. A rendezvény kifejezetten ígéretes volt, így reméljük, hogy a terveknek megfelelően jövőre is lesz folytatás, kedvezőbb időjárással és még több kiállítóval.