Döntött a kormány: létrejön az országos közlekedésszervező

A kormány az Országgyűlés elé terjesztette azt a törvényjavaslatot, amely az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb intézményi átalakítását hozhatja a hazai közösségi közlekedésben. A javaslat értelmében nemcsak egy országos közlekedésszervező jön létre, amely fokozatosan átveszi az állami elővárosi, regionális és országos személyszállítás megrendelői és szervezői feladatait, hanem egy országos gördülőállomány-kezelő társaság (ROSCO) is, amely a közpénzből beszerzett vasúti járművek tulajdonosi és finanszírozási feladatait látja majd el. A cél egy olyan, száz százalékban állami tulajdonú intézményrendszer kialakítása, amelyben az országos közlekedésszervező nem közlekedési szolgáltatóként működik, hanem a közszolgáltatások megrendelőjeként, koordinátoraként és ellenőrzőjeként képviseli az utasok és az állam érdekeit, míg a ROSCO biztosítja a közszolgáltatásokhoz szükséges vasúti járműállomány rendelkezésre állását.

Bár országos hatáskörű közlekedésszervezőre Nyugat-Európában kevés vagy egyáltalán nincs példa, a közlekedési szolgáltatások megrendelését és koordinációját végző szervezetek régóta meghatározó szereplői az európai közösségi közlekedésnek. Magyarországon ilyen feladatot lát el a BKK Budapesten és a KeKo Kecskeméten, de hasonló modell működik többek között Londonban a Transport for London (TfL), Stockholmban a Storstockholms Lokaltrafik (SL), Berlinben és Brandenburgban a Verkehrsverbund Berlin-Brandenburg (VBB), Münchenben a Münchner Verkehrs- und Tarifverbund (MVV), Bécsben a Verkehrsverbund Ost-Region (VOR), Hamburgban a Hamburger Verkehrsverbund (HVV), Párizsban az Île-de-France Mobilités (IDFM), Prágában a ROPID, valamint Brnóban a KORDIS JMK is. Ezek a szervezetek jellemzően nem maguk végzik a személyszállítást, hanem megtervezik a hálózatot, kialakítják a menetrendet és a tarifarendszert, megrendelik, finanszírozzák és ellenőrzik a szolgáltatásokat. A most létrejövő országos közlekedésszervező ugyanakkor ezeknél is szélesebb feladatkört kapna. A kormány a szervezet létrehozásának pénzügyi kereteit is meghatározta: az új, száz százalékos állami tulajdonú zártkörűen működő részvénytársaság 55 millió forintos alapítói tőkével jön létre, működésére pedig 2026-ban – a kincstári számlavezetés díjával növelt összeggel együtt – további 445,3 millió forintot biztosít az állam.

A vonatkozó törvényjavaslat alapján az új szervezet feladatköre rendkívül széles lesz. Az országos közlekedésszervező készítheti elő és hangolhatja össze az elővárosi, regionális és országos vasúti, illetve autóbuszos közlekedés menetrendjeit, gondoskodhat az egységes utastájékoztatásról, koordinálhatja a jegy- és bérletértékesítést, a bevételek beszedését, valamint meghatározhatja a jegyellenőrzés egységes műszaki és működési feltételeit. Emellett feladata lesz a közlekedési módok közötti kapcsolatok fejlesztése, az átszállások összehangolása, az országos autóbusz-állomások működtetésével kapcsolatos feladatok koordinálása, továbbá a tiszta és kibocsátásmentes járművek beszerzésének országos koordinációja is.

A szervezet nem csupán koordinációs szerepet kap. A javaslat szerint a közlekedésért felelős miniszter számos, jelenleg közvetlenül általa gyakorolt megrendelői jogkört ruház át az országos közlekedésszervezőre, amely a jövőben a miniszter nevében járhat el a közszolgáltatási szerződések megkötése, módosítása és lebonyolítása során. A részletes feladatmegosztást külön miniszteri rendelet szabályozza majd, ugyanakkor a miniszter továbbra is szakmai felügyeletet gyakorol az új szervezet felett, és évente értékeli annak működését.

Az egyik legfontosabb újdonság, hogy a törvény lehetőséget teremt az állam és az önkormányzatok szorosabb együttműködésére is. Az országos közlekedésszervező közös szervezeteket hozhat létre a szolgáltatás megrendelőivel annak érdekében, hogy a helyi és az elővárosi közösségi közlekedés tervezése és megrendelése egységesebbé váljon. Ez különösen a nagyvárosi agglomerációkban jelenthet új modellt a közlekedési rendszerek összehangolására.

A feladatok átvétele több lépcsőben történik. A törvény szerint 2026. augusztus 31-től az országos közlekedésszervezőre szállnak át a jelenlegi országos közszolgáltatási szerződésekhez kapcsolódó megrendelői jogok és kötelezettségek. Ugyanezen időponttól átveszi a KTI menetrenddel, személyszállítási szakmai előkészítéssel és a tiszta, illetve kibocsátásmentes járművek beszerzésének koordinációjával kapcsolatos feladatait is. Emellett a MÁV Zrt.-től, a MÁV Személyszállítási Zrt.-től, a MÁV Pályaműködtetési Zrt.-től és a MÁV SZK-tól a működéséhez szükséges vagyonelemeket, jogokat és egyéb erőforrásokat is térítésmentesen átveszi jogutódként.

A törvényjavaslat szerint az országos közlekedésszervező kulcsszerepet kap a vasúti személyszállítás jövőbeni versenyeztetésének előkészítésében is. Már 2026 végéig meg kell kezdenie a vasúti közszolgáltatási szerződések pályáztatásának előkészítését és ki kell dolgoznia az ehhez kapcsolódó stratégiát. A későbbi versenyeztetési eljárások során akár elő is írhatja az állami gördülőállomány-kezelő társaság által biztosított vasúti járművek kötelező használatát, vagyis a szolgáltatók egységes járműállománnyal pályázhatnak majd egyes közszolgáltatási feladatokra.

A törvényjavaslat másik meghatározó eleme egy új, országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása, amely alapjaiban alakíthatja át a magyar vasúti járműgazdálkodást. A nemzetközi gyakorlatban Rolling Stock Company (ROSCO) néven ismert modell lényege, hogy a közpénzből beszerzett vasúti járművek nem közvetlenül a vasúti szolgáltatók, hanem egy külön, száz százalékban állami tulajdonú társaság tulajdonába kerülnek. A törvény szerint ezt a társaságot is a közlekedésért felelős miniszter jelöli majd ki, és kizárólag állami tulajdonban működhet.

A társaság feladata jóval túlmutat a járművek egyszerű megvásárlásán. Felel majd a vasúti járműbeszerzések előkészítéséért és lebonyolításáért, a műszaki követelmények meghatározásáért, a beszerzések finanszírozásának megszervezéséért, valamint a járműállomány teljes életciklusának kezeléséért. Ez magában foglalja a karbantartások, nagyjavítások és felújítások szervezését, a járművek üzemképes állapotának fenntartását, továbbá a beszerzésekhez kapcsolódó hitel-, kötvény- vagy lízingkonstrukciók kialakítását és kezelését is. A gördülőállomány-kezelő és az országos közlekedésszervező folyamatosan együttműködik majd annak érdekében, hogy a beszerzett járművek típusa, mennyisége és műszaki paraméterei igazodjanak a közszolgáltatási igényekhez.

A jogszabály azt is kimondja, hogy az Európai Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból a társaság kizárólag kibocsátásmentes vasúti járműveket szerezhet be, és ezek a járművek a gördülőállomány-kezelő kizárólagos tulajdonában maradnak hasznos élettartamuk végéig. Az országos közlekedésszervező ezeket a járműveket versenyeztetési eljárás keretében bocsáthatja majd a közszolgáltatási szerződéseket elnyerő vasúttársaságok rendelkezésére, tisztességes, átlátható és versenysemleges feltételek mellett.

A modell célja, hogy a közpénzből beszerzett járművek ne egyetlen vasúttársaság vagyonát gyarapítsák, hanem állami tulajdonban maradjanak, és a jövőben bármely, közszolgáltatási szerződést elnyerő vasútvállalat azonos feltételekkel férhessen hozzájuk. Ez összhangban áll az uniós vasúti piacnyitás irányával, amely a közszolgáltatási szerződések fokozatos versenyeztetésére épül. Ennek megfelelően a törvény azt is lehetővé teszi, hogy az országos közlekedésszervező egyes pályázatokban előírja a gördülőállomány-kezelő által biztosított járművek kötelező használatát.

A törvényjavaslathoz kapcsolódó kormányhatározat a társaság létrehozásának pénzügyi kereteit is meghatározza. Ennek értelmében a gördülőállomány-kezelő társaság 250 millió forintos alapítói tőkével jön létre, amelyet 639,6 milliárd forintos állami tőkejuttatás követ, megfelelve a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben szereplő 1,8 milliárd eurós vasúti járműbeszerzési keretnek. A forrásból elsősorban az új HÉV-szerelvények és intercity motorvonatok beszerzését kívánják finanszírozni.

Az általános indokolás szerint a reform célja egy professzionális, megfelelő erőforrásokkal rendelkező országos megrendelői szervezet, valamint egy korszerű gördülőállomány-kezelési modell létrehozása. Míg az országos közlekedésszervező egységes menetrendekkel, összehangolt tarifarendszerrel, fejlettebb utastájékoztatással és magasabb színvonalú szolgáltatásmegrendeléssel teheti versenyképesebbé a közösségi közlekedést, addig az országos gördülőállomány-kezelő társaság a közpénzből beszerzett vasúti járművek egységes tulajdonosi és finanszírozási hátterét biztosítaná. A kormány szerint a két új szervezet létrehozása egyben az európai uniós vasútfejlesztési források lehívásának is alapvető feltétele, ezért azok felállítását és feladataik fokozatos átvételét még 2026-ban végre kívánják hajtani.

4 kép -